Szász Zoltán (író)

(1877–1940) erdélyi magyar író

Szász Zoltán (Kolozsvár, 1877. január 28. – Budapest, 1940. március 16.) író, újságíró.

ÉletpályájaSzerkesztés

Budapesten jogot és bölcsészetet hallgatott. Újságírói pályáját a Pesti Naplónál kezdte, majd a Pesti Hírlap szerkesztőségében dolgozott. Ezután a Nyugatnak és a Jövendőnek is munkatársa volt. A Tanácsköztársaság alatt letartóztatták, ám az antant misszió kiszabadította őt. 1924-ben Szellem címmel folyóiratot adott ki; ezt követően az Újságnak, a Pesti Naplónak és a Toll című folyóiratnak volt munkatársa.

A szabadkőművesek közé tartozott.[1]

Főbb műveiSzerkesztés

  • A szerelem (novellák, Bp., 1913);
  • Séták a függőkertben (elbeszélések, Bp., 1914);
  • Kedves mester! (színmű, bemutató: Magyar Színház, 1917).

JegyzetekSzerkesztés

  1. Berényi Zsuzsanna Ágnes: Budapest és a szabadkőművesség. Budapest: Argumentum. 2005.

ForrásokSzerkesztés

Magyar életrajzi lexikon

További információkSzerkesztés

  • Schöpflin Aladár: Sz. Z. (Nyugat, 1940. 5. sz.);
  • Komlós Aladár: A magyar költészet Petőfitől Adyig (1959). – Szi. Nagy Lajos: A lázadó ember (regény, Bp., 1949).