Székesfővárosi Fertőtlenítő Intézet

egy budapesti egészségügyi épület

A Székesfővárosi Fertőtlenítő Intézet egy budapesti egészségügyi épület, amely ma a Nemzeti Népegészségügyi Központ kezelésében áll.

Székesfővárosi Fertőtlenítő Intézet
Fertőtlenítő Intézet (11177. számú műemlék) 9.jpg
Település Budapest XIII. kerülete
Cím 1138 Budapest, Váci út 172.
Építési adatok
Építés éve 19121913
Építési stílus szecesszió
Építész(ek) Hönig Dezső
Hasznosítása
Felhasználási terület épület
Elhelyezkedése
Székesfővárosi Fertőtlenítő Intézet (Budapest)
Székesfővárosi Fertőtlenítő Intézet
Székesfővárosi Fertőtlenítő Intézet
Pozíció Budapest térképén
é. sz. 47° 32′ 52″, k. h. 19° 04′ 20″Koordináták: é. sz. 47° 32′ 52″, k. h. 19° 04′ 20″
A Wikimédia Commons tartalmaz Székesfővárosi Fertőtlenítő Intézet témájú médiaállományokat.

TörténeteSzerkesztés

A 19. század második felében komoly fejlődésnek indult Budapesten sorra jelentek meg az egészségügy korszerűsödését jelző közkórházak. Ezek munkáját segítette az 1898-ban felépült Gyáli út, úgynevezett Régi Fertőtlenítő Intézet (később Zita Kórház). Tervezője a fiatal magyar építész, Hönig Dezső (1867–1927) volt.

Másfél évtizeddel később Hönig ismét felkérését kapott egy újabb Fertőtlenítő Intézet megtervezésére. Ez volt a ma is Fertőtlenítő Intézet néven ismert létesítményt a Váci úton. Az épület 1912–1913-ban épült fel szecessziós stílusban. A létesítmény szinte minden tárgy fertőtlenítésére módot adott gőz- és formalin segítségével, és világviszonylatban is kiemelkedőnek számított. Természetesen meglegvíz állt rendelkezésére, illetve külön mosodát rendeztek be a személyzet szennyes ruháinak részére, naponta 400 kg-os teljesítménnyel. Ló- és lovaskocsi fertőtlenítő is épült hozzá. Az energiaszükségletet a telep saját gőzkazánjai fedezték. A felső szintet úgy tervezte meg Hönig, hogy kórházzá is át lehetett alakítani tetszés szerint.

Az építkezés költsége 1 400 000 korona, a gépek 270 000 koronába kerültek. Utóbbiak beszerzését Zboray János mérnök felügyelte. Már 1915-ben 203 munkatárs dolgozott az Intézetben.

A létesítményt 1945-ben szovjet minták alapján modernizálták, később pedig a járványügyi kutatások központja lett, komoly statisztikai kutató részleggel. Egy ideig az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ, a Nemzeti Népegészségügyi Központ elődje 2018 előtt) igazgatósági irodája lakott benne. Az épület műemléki védelem alatt áll.

DíszítéseSzerkesztés

Az épület szecessziós stílusban épült fel, külsejére a disznóbőrszínű dísztégla sávok és a rizalitok jellemzőek, a köztük lévő részek fröccsöntött vakolatúak. A sarkok letompítottak, hajlatosak. Felirata a két főbejárat fölött mozaikból van kirakva (mellett kisebb egyéb, geometrikus mozaikdíszekkel). A középső épületen a főváros címere volt hajdanán mozaikból elkészítve, azonban ez ma már nem található meg.

KéptárSzerkesztés

ForrásokSzerkesztés

Kapcsolódó szócikkekSzerkesztés