Szöszös fűrészgomba

gombafaj

A szöszös fűrészgomba (Lentinellus ursinus) az Auriscalpiaceae családba tartozó, Eurázsiában, Észak-Amerikában és Ausztráliában honos, lombos fák elhalt törzsén élő, nem ehető gombafaj.

Szöszös fűrészgomba
Rendszertani besorolás
Ország: Gombák
Törzs: Bazídiumos gombák
Osztály: Agaricomycetes
Rend: Russulales
Család: Auriscalpiaceae
Nemzetség: Lentinellus
Tudományos név
Lentinellus ursinus
(Fr.) Kühner 1926
Hivatkozások
Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Szöszös fűrészgomba témájú kategóriát.

Megjelenése szerkesztés

A szöszös fűrészgomba kalapja közvetlenül, tönk nélkül csatlakozik a fatörzs aljzathoz. Szélessége 2,5-10 cm, nagyjából félkör vagy vese alakú, eleinte domború, idősen ellaposodik vagy a közepe bemélyed. Fiatalon felszíne (legalább területének középső harmada) finoman szőrös-bársonyos, később lekopaszodik. Színe barna, fahéjbarna vagy halványbarna, pereme világosabb. Széle kissé hullámos, karéjos, szélesen legömbölyödő, aláhajló.

Lemezei sűrűn állók, élük jellegzetesen fűrészes. Sok a kalap negyedéig, feléig futó féllemez. Színük fiatalon fehér, esetleg rózsás árnyalattal, később halvány szürkésbarnák lesznek.

Húsa vékony, rostos, ruganyos. Színe fakóbarna. Szaga nem jellegzetes, íze erősen keserű.

Spórapora fehér. Spórája elliptikus, finoman szemcsézett, amiloid, mérete 4-4,5 x 3-3,5 µm.

Hasonló fajok szerkesztés

Az erestönkű laskagomba, esetleg a nyári laskagomba vagy a sárgatönkű áldücskőgomba hasonlíthat hozzá.

Elterjedése és termőhelye szerkesztés

Eurázsiában, Észak-Amerikában és Ausztráliában honos.

Lombos fák (bükk, hárs, nyír, fűz, gesztenye, nagyon ritkán fenyők) elhalt, korhadó törzsén, tuskóin él, általában csoportosan jelennek meg a termőtestek. Utak mentén, erdei ösvények szélén, parkokban, bolygatott talajon, faforgácson él, általában csoportosan. Nyáron és ősszel terem.

Nem ehető.

Kapcsolódó cikkek szerkesztés

Források szerkesztés