Szürke szirtcápa

porcoshal-faj

A szürke szirtcápa (Carcharhinus amblyrhynchos) a porcos halak (Chondrichthyes) osztályának kékcápaalakúak (Carcharhiniformes) rendjébe, ezen belül a kékcápafélék (Carcharhinidae) családjába tartozó faj.

Infobox info icon.svg
Szürke szirtcápa
Szürke szirtcápa egy korallzátonyon
Szürke szirtcápa egy korallzátonyon
Természetvédelmi státusz
Mérsékelten fenyegetett
Status iucn EX icon blank.svg Status iucn EW icon blank.svg Status iucn CR icon blank.svg Status iucn EN icon blank.svg Status iucn VU icon blank.svg Status iucn NT icon.svg Status iucn LC icon blank.svg
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Altörzság: Állkapcsosok (Gnathostomata)
Osztály: Porcos halak (Chondrichthyes)
Alosztály: Cápák és ráják (Elasmobranchii)
Csoport: Modern cápák (Neoselachii)
Öregrend: Cápák (Selachimorpha)
Rend: Kékcápaalakúak (Carcharhiniformes)
Család: Kékcápafélék (Carcharhinidae)
Nem: Szirticápák (Carcharhinus)
Blainville, 1816
Faj: C. amblyrhynchos
Tudományos név
Carcharhinus amblyrhynchos
(Bleeker, 1856)
Szinonimák
  • Carcharhinus amblyrhinchos (Bleeker, 1856)
  • Carcharinus amblyrhynchos (Bleeker, 1856)
  • Carcharhinus amblyrhynchus (Bleeker, 1856)
  • Carcharias amblyrhynchos Bleeker, 1856
  • Carcharhinus melanopterus (non Quoy & Gaimard, 1824)
  • Carcharhinus menisorrah (Müller & Henle, 1839)
  • Carcharhinus spallanzani (non Péron & Lesueur, 1822)
  • Carcharhinus wheeleri Garrick, 1982
  • Carcharias nesiotes Snyder, 1904
  • Eulamia melanoptera (non Quoy & Gaimard, 1824)
  • Galeolamna coongoola Whitley, 1964
  • Galeolamna fowleri Whitley, 1944
  • Galeolamna tufiensis Whitley, 1949
Elterjedés
Elterjedési területe
Elterjedési területe
Hivatkozások
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Szürke szirtcápa témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Szürke szirtcápa témájú médiaállományokat és Szürke szirtcápa témájú kategóriát.

A miocén időszakban élt hasonló fogszerkezetű Carcharhinus priscus gyakori volt Magyarország területén, mintegy 15 millió évvel ezelőtt, főleg a Börzsönyt, és a Visegrádi hegységet körülvevő korallzátonyok vizeiben.

ElőfordulásaSzerkesztés

Főként a trópusi tengerekben fordul elő. Életmódja korallzátonyokhoz kötött, így a zsákmányát is itt szerzi. A korallzátonyok nyílt-tenger felé néző oldalán él. A közepes mélységeket kedveli (20 métertől kb. 60-70 méterig), legfeljebb 150 méteres mélységig fordul elő. Nyugaton a Vörös-tengerig és az Indiai-óceán kelet-afrikai partvidékéig, keleten Polinéziáig fordul elő.

MegjelenéseSzerkesztés

A kis, illetve a közepes méretű cápafajok közé tartozik. A nőstények általában nagyobbak, testhosszuk 2,5 méter is lehet. A hímek legfeljebb 2 méteresre nőnek meg. Testük megnyúlt, torpedó alakú. A mellúszók hajlított háromszög alakúak, a hátúszó a mell és a has alatti úszók között helyezkedik el. A kisebb második hátúszó alatt található a páratlan farok alatti úszó. Farokúszója jól fejlett, szerkezete aszimmetrikus, alsó és felső lebenyét fekete színű sáv díszíti. A hátúszó csúcsán és hátsó részén gyakran egy fehér színű csík található.

ÉletmódjaSzerkesztés

Folyamatosan úszniuk kell, ha megállnak elsüllyednek és elpusztulnak, ezért az áramlatokban pihennek. Megfigyelések alapján, a szirtcápák rendkívül kifinomult és fejlett testbeszéd jelekkel kommunikálnak egymással. Csoportokban él, a kisebb, összetartó közösségeken belül az egyedek között mindig alá-fölérendeltség érvényesül. A csoportok, és azon belül az egyedek, saját területtel rendelkeznek, amit agresszívan védenek más cápafajokkal, vagy nagyobb méretű betolakodókkal (pl.: a búvárok) szemben.

TáplálkozásaSzerkesztés

Nappal és éjjel is egyaránt vadásznak. Táplálékukat a korallzátonyok mentén honos csontoshal-félék, pl.: a pillangósügérek, az angyalhalak, a papagájhal-félék és a fűrészes sügérek alkotják, de kedvelik a lábasfejűeket is, különösen a nyolckarú polip-féléket.

SzaporodásaSzerkesztés

Az ivarérettséget körülbelül 2 éves korban érik el. A párzási időszak nyáron van. Elevenszülő faj. A vemhességi idő kb. 12 hónap. Az utódok száma átlagosan 1-6, melyek születéskori testhossza már kb. 45-60 centiméter. Az úszókon és a test hátsó részén hegek találhatók. Ezek a hímtől származnak, amely párzás közben harapdálja a nőstényt, hogy az ne tudjon elúszni.

TámadásokSzerkesztés

Az emberre nézve csak mérsékelten veszélyes faj. Csak néhány, nem túl súlyos kimenetelű támadást ismerünk, amelyek kivétel nélkül területvédő támadásnak bizonyultak.

A búvárok fő merülőhelyeiSzerkesztés

Ország fő szezon
Egyiptom május-szeptember
Szudán május-szeptember
Malajzia február-május
India december-május
Maldív szigetek egész évben
Fülöp-szigetek november-június
Seychelles-szigetek szeptember-június

ForrásokSzerkesztés

FordításSzerkesztés

Ez a szócikk részben vagy egészben a Grey reef shark című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.