Szabó Júlia (művészettörténész)


Szabó Júlia (Királyhelmec, 1939. május 7.Budapest, 2004. május 30.) művészettörténész, kutatási területei: a XIX. és XX. századi magyar és egyetemes művészet.

Szabó Júlia
Született 1939. május 7.
Királyhelmec
Elhunyt 2004. május 30. (65 évesen)
Budapest
Nemzetisége magyar
Házastársa Marosi Ernő
Foglalkozása művészettörténész
Kitüntetései Pasteiner Gyula Emlékérem (1985)

Tudományos pályája[1]Szerkesztés

  • 1957–1962: ELTE BTK, művészettörténet-angol szak
  • 1962–1969: MNG Grafikai osztálya, muzeológus
  • 1969–2004: az MTA Művészettörténet Kutatócsoport, majd Kutatóintézet, tudományos munkatárs
  • 1994–2004: az MTA Művészeti Gyűjtemény, gyűjteményvezető[2]
  • 1994: A történeti tájfestészet Magyarországon, kandidátusi értekezés [3]

Pályatársa, Kovalovszky Márta így méltatja Szabó Júlia munkásságátː

„Szabó Júlia 1981-től kezdve fordult határozottan a XIX. századi festészet kutatása felé. Mint a Művészet Magyarországon 1830–1870 c. katalógus munkatársa, elsősorban a tájfestészet és a csendélet problémáival foglakozott, de néhány év múlva megjelent könyve, A XIX. század festészete Magyarországon már valamennyi műfajról, sőt a század egészének művészeti (és nemcsak képzőművészetiǃ) törekvéseiről meggyőző képet rajzolt. (...) „Nincsen régi művészet és nincs új művészet" — Kassáknak ez a kijelentése az ő hitvallása is volt: történészként szemlélte a művészet évezredeken át hullámzó áramlatait, és nem gondolta, hogy e hullámok megtörnek a jelen partjainál. Szenvedélyes kíváncsisággal figyelte az új művészeti jelenségeket, de az újdonság önmagában nem hatotta meg, annál többre becsülte azokat a törekvéseket, amelyek - ha láthatatlan, titkos szálakon is - de kapcsolódtak régebbi korok eszméihez, gondolkozásához és kifejezési formáihoz. Hitt a művészet korokon átívelő folyamatosságában. Pályájának kezdetétől érzékenyen, empátiával és korunkban szokatlan jóindulattal járta a kiállításokat, bámészkodott a műtermekben, írt élménybeszámolót külföldi kortárs művészeti élményeiről; ha kritikát fogalmazott, ítéleteinek szigorúságát szelíd és tapintatos mondatai enyhítették. Sok művész törekvéseit méltányolta, sok művet szeretett - olykor nagyon különbözőket -, de négy nevet mégis ki kell emelnünk itt, Gedő Ilkáét, Halász Károlyét, Keserü Ilonáét és Šwierkiewicz Róbertét. Az ő műveik állottak talán legközelebb szívéhez, a múló esztendők során újra meg újra visszatért hozzájuk, és - írásai tanúsítják - mindannyiszor talált bennük nem várt, meglepő, addig nem látott,fel nem fedezett művészettörténeti jelentőségű értéket.[4]

Önálló könyvei [5]Szerkesztés

  • Henri Rousseau, A művészet kiskönyvtára, Corvina Könyvkiadó, Budapest, 1967
  • Courbet, Daumier, Meunier, Képzőművészeti Alap Kiadóvállalata, Budapest, 1969
  • Magyar rajzművészet 1890–1919, Corvina Kiadó, Budapest, 1969
  • Derkovits és a szocialista művészet, kiállításkatalógus, István Király Múzeum, 1968
  • Az én múzeumom: Rubens, Van Dyck, Jordaens, Képzőművészeti Alap Kiadóvállalata, Budapest, 1969
  • Vaszilij Kandinszkij, A művészet kiskönyvtára 54., Corvina Könyvkiadó, Budapest, 1970
  • Az én múzeumom: Markó, Barabás, Munkácsy, Képzőművészeti Alap Kiadóvállalata, Budapest, 1971
  • A magyar aktivizmus története, Akadémiai Kiadó, Művészettörténeti Füzetek 3, Budapest, 1971
  • Magyar rajzművészet 1849–1890, Corvina Kiadó, Budapest, 1972
  • Varga Imre, Képzőművészeti Alap Kiadóvállalata, Budapest, 1973
  • A magyar aktivizmus művészete, Corvina Könyvkiadó, Budapest, 1981
  • Máttis-Teutsch János, Corvina Kiadó, magyar és német nyelven, Budapest, 1983
  • Kazimir Malevics, Corvina Kiadó, Budapest, 1984
  • A XIX. század festészete Magyarországon, Corvina Kiadó, Budapest, 1985
  • Die Malerei des 19. Jahrhunderts in Ungarn, Corvina Kiadó, Budapest, 1988
  • Painting in Nineteenth-Century Hungary, Corvina Kiadó, Budapest, 1988
  • A mitikus és a történeti táj, Balassi Kiadó, MTA, Művészettörténeti Kutató Intézet, Budapest, 2000
  • Gádor Magda, Körmendi Galéria, Budapest, 2004
  • Utak és tanulságok – Válogatott művészettörténeti tanulmányok és műkritikák, Balassi Kiadó, Budapest, 2014

Társszerzős művekSzerkesztés

  • Szabó Júlia, Oelmacher Anna: Derkovits, Magyar Nemzeti Galéria, Budapest, 1965
  • Szabó Júlia, Széphelyi F. György: Művészet Magyarországon 1830–1870 I–II. kötet, MTA Művészettörténeti Kutató Csoport, Budapest, 1981
  • Krisztina Passuth, Julia Szabó, Éva Forgács, János Brendel, Eva Bajkay-Rosch, Rainer Wick, Heidrun Schröder-Kehler, Bernd Vogelsang, Eva Karadi, Helmut D. Diederichs: Wechsel Wirkungen: Ungarische Avantgarde in der Weimarer Republik, Jonas Verlag, Marburg, 1986
  • Magyar művészet 1919–1945 I–II. a köt. szerzői [Aradi Nóra, Szabó Júlia et al.] Akadémia Kiadó, Budapest, 1987
  • György Péter, Pataki Gábor, Szabó Júlia, Mészáros F. István: Gedő Ilka művészete (1921–1985)/ The Art of Ilka Gedő (1921–1985), Új Művészet,Budapest, 1997
  • Beke László · Passuth Krisztina · Szabó Júlia: A másik Péri László / Der andere László Péri, Home Galéria, Budapest, 2000
  • Beke László, Szabó Júlia, Gábor Eszter, Sisa József, Prakfalvi Endre: Magyar művészet 1800-tól napjainkig, Corvina Kiadó, Budapest, 2002
  • Marosi Ernő, Mezei Ottó, Szabó Júlia, Pataki Gábor, Nagy Ildikó, Passuth Krisztina: Lossonczy Tamás – Lossonczy Ibolya, Balassi Kiadó, Budapest, 1999

Tanulmányok, katalógusszövegek[6]Szerkesztés

  • Hikády Erzsébet és Czene Béla kiállítása. Művészet, 2, 1961, 5. 38.
  • Uitz Béla. Művészet, 3, 1962, 7. 12-13., 36.
  • Egry József kiállítás Keszthelyen. Művészet, 3, 1962, 10. 40-42.
  • Bálint Endre kiállítása. [Budapest, Jókai Klub] Művészet, 5, 1964, 8. 43-44.
  • Die Holzschnittfolge „1514" von Gyula Derkovits. Acta Historiae Artium, 10, 1964, 1/2. 171-210.
  • A szentendrei festészet kiállítása. Művészet, 5, 1964, 2. 44-46. 1965
  • The Paintings of Derkovits - A Memorial Exhibition. The New Hungarian Quarterly, Vol. 7. No 21. 1966. 186-190.
  • Schadl János (1892-1944).Művészet, 7, 1966, 3. 26-28.
  • Süli András. Művészet, 8, 1967, 3. 29-31.
  • Die künstlerische Attitüde und das Selbstporträt in der ungarischen Kunst der ersten Hälfte des 20. Jahrhunderts.Wissenschaftliche Zeitschrift der Friedrich-Schiller-Universiät Jena, 1969, 1. 117-122.
  • In memoriam Mokry Mészáros Dezső (1881-1970).Művészet, 11, 1970, 5. 26.
  • Az 1922-es berlini szovjetorosz kiállítás és a magyar avantgarde. Ars Hungarica, 1. 1973. 127-152.
  • Keserű Ilona, Művészet, 14, 1973, 5. 13-14.
  • Swierkiewicz Róbert. Művészet, 14, 1973, 11. 15.
  • Vajda Júlia kiállításáról. Művészet, 15, 1974, 7. 25-26.
  • Korniss Dezső ifjúsága. Művészet, 15, 1974, 11. 14-16.
  • The Beginings of László Moholy-Nagy. An unknown correspondence. New Hungarian Quarterly, Vol. 16. No 57. 1975. 183-193.
  • Gedanken zu den Hauptströmungen der ungarischen Malerei 1896-1945. In: Kunst in Ungarn 1900-1950. Gedanken zu den Hauptströmungen der ungarischen Kunst in der ersten Hälfte des XXsten Jahrhunderts. Red. Marianne Eigenheer. Luzern, Kunstmuseum Luzern, 1975. [7-10.] p.
  • Kállai Ernő szellemi hagyatéka. Művészet, 16, 1975, 8. 42-44.
  • A szecesszió és a vonal. Művészet, 16, 1975, 12. 6-9.
  • Piros kollázs Moholy-Nagy László kiállításán. Művészet, 17, 1976, 4. 20-23.
  • A rajz és az akvarell a Gresham-kör művészetében. Művészet, 17, 1976, 12. 20-21.
  • Some Influences of Italian Futurism on Hungarian Painters. Acta Historiae Artium, 24, 1978, 1/4. 435-443.
  • Zum emblematischen Charakter der Werke von Ph. О. Runge. Wissenschaftliche Zeitschrift der Greifswalder Ernst-Moritz-Arndt-Universität, Gesellschaftsund Sprachwiss. Reihe., 28, 1979, 1/2. 49-52.
  • Gedő Ilka rajzai és festményei. In: Gedő Ilka festőművész kiállítása. Katalógus. A kiáll. rend. Kovalovszky Márta. Székesfehérvár, István király Múzeum, 1980. (István Király Múzeum közleményei. D. sorozat, 139.) 6-7.
  • ̽Ideas and Programmes: The Philosophical Background of the Hungarian avant-garde. In: The Hungarian avant garde. The eight and the activists. Ed. by Joanna Drew. London, Art Council of Gr. Britain, 1980. 9-18., ill.
  • Néhány előzmény és forrás Vajda Lajos művészetéhez. Művészet, 21, 1980, 1. 12-15.
  • The Return of the Activists. The New Hungarian Quarterly, Vol. 21. No 80. 1980. 169-173. „Cédrus aeternitatis hieroglyphicum". Iconology of a natural motif. Acta Historiae Artium, 27, 1981, 1/2. 3-127.
  • In memóriám Hajas Tibor. Magyar Műhely, 19, 1981, No 62/63. 64-65.
  • Angol rajzok és akvarellek a XIX. századból. Művészet, 24, 1983, 8. 44-49.
  • Csontváry's Pilgrimage to the Cedars of Lebanon. The New Hungarian Quarterly, Vol. 24. No 89. 1983. 185-191.
  • Közép-kelet-európai avantgarde (1905-1930). Művészet, 25, 1984, 6. 2-5.
  • Twentieth Century Hungarian Art. The new permanent exhibition at the Budapest National Gallery. The New Hungarian Quarterly, Vol. 25. No 95. 1984. 158-159. 1985
  • Gedő Ilka halálára. Élet és Irodalom, 1985. június 28. 12.
  • Ilka Gedó's Paintings. The New Hungarian Quarterly, Vol. 28. No 108. 1987. 187-190.
  • Kassák and the international Avant-Garde. The New Hungarian Quarterly, Vol. 28, No 106, 1987. 117-124.
  • Gedő Ilka rajzairól In: Gedő Ilka festőművész rajzai a Szombathelyi Képtárban. A kiáll. rend. és a katalógust szerk. Gálig Zoltán. Szombathely, Szombathelyi Képtár, 1989. (A Szombathelyi Képtár katalógusai, 1.) 5-6. p.
  • Color, Light, Form and Structure. In: Hungarian Painting. Standing in the Tempest, Hungarian Avantgarde 1908-1930. Ed. by Steven A. Mansbach with contributions by Richard V. West. Santa Barbara, Calif, Santa Barbara Museum of Art, 1991. 92-141.
  • Csontváry Tivadar utazásai elődök és kortárs festők utazásai tükrében. Ars Hungarica, 21, 1993, 1. 91-105.
  • Die Entdeckungen Ernst Kállais zwischen 1920-1925. Acta Historiae Artium, 36, 1993, 1/4. 173-179.
  • Próbatanulmány. Egy ismeretlen Moholy-Nagy László-linóleummetszet / Pilot study. An unknown lino-cut of László Moholy-Nagy. Új Művészet, 4, 1993, 1. 38-43., 60-61.
  • „A valóság mezében". Gedő Ilka művészetéről / „In the Guise of Reality". Ilka Gedő"s Art. Új Művészet, 4, 1993, 5. 10-17., 81-84.
  • Avant-garde visitors in Central Europe, 1913-1931. Ars, 1994, 2. 175-186.
  • Csontváry üzenete képei sorsáról. Egy visszaemlékezés aktualitása. Új Művészet, 5, 1994, 12. 26-27.
  • László Moholy-Nagy's postcards from the front. The Hungarian Quarterly, Vol 35. No 135. 1994. 133-136.
  • The Early Drawings of László Moholy-Nagy and Hungarian Graphic Arts in an Historical Context. In: László Moholy-Nagy. From Budapest to Berlin 1914-1923. Catalogue. Ed. by Belena S. Chapp. Delaware, University Gallery University of Delaware, 1995. 42-50.
  • Paris-Budapest: influences artistiques au XIXe siècle. In: Budapest, 1869-1914. Catalogue. Eds. Emmanuel Starcky, László Веке. Paris, Biro Adam, 1995. 40-47.
  • Blaue Seele / Seelenblume. Zur Geschichte eines Motivs in Symbolismus und Expressionismus. Acta Historiae Artium, 39, 1997, 1/4. 165-196.
  • Az „idők szele". A fordulat évei. Új Művészet, 9, 1998, 12. 7-9.
  • Búcsú a prófétáktól. Swierkiewicz Róbert Isten veled költészet! című kiállítása. Új Művészet, 10, 1999, 11. 16-17.
  • Csontváry Tivadar: Zarándoklás a cédrusoknál Libanonban. Ars Hungarica, 28, 2000, 1. 121-134.

JegyzetekSzerkesztés

  1. https://artportal.hu/magazin/elhunyt-szabo-julia-muveszettortenesz/
  2. Szomorúan tudatjuk, hogy május 30-án, 65 éves korában elhunyt Szabó Júlia művészettörténész, az MTA Művészettörténeti Kutatóintézetének tudományos főmunkatársa, az MTA Művészeti Gyűjteményének vezetője. A Művészeti Gyűjteményben végzett munkája során az érdeklődők és az MTA Székházának munkatársai is megismerhették kedves és mindig segítőkész személyiségét, megtudhatták, mennyire sokoldalú műveltsége és szakmai tudása.
  3. http://opac.mtak.hu/F/3RY1JSRV77Y9DA43JF4ER7KK223G3B35LNAFCK44DBV27A81LL-40126?func=find-m&request=Szab%C3%B3+J%C3%BAlia&find_code=WRD&adjacent=N&find_base=DIS&x=0&y=0&filter_code_1=WLN&filter_request_1=&filter_code_2=WYR&filter_request_2=&filter_code_3=WYR&filter_request_3=&filter_code_4=WFM&filter_request_4=&filter_code_5=WCL&filter_request_5=
  4. Kovalovszky Mártaː In Memoriam Szabó Júlia (1939–2004), Ars Hungarica, 2004. 32. 1–2. szám
  5. Az OSZK katalógusai alapján. Szabó Júlia műveinek bibliográfiáját Bardoly István állította össze (Ars Hungarica, 2004. 32. évf. 1-2. szám)
  6. Arcanum Digitáis Tudománytár (ADT) adatai alapján. Szabó Júlia műveinek hiánytalan bibliográfiáját Bardoly István állította össze (Ars Hungarica, 2004. 32. évf. 1-2. szám)