Szabók hídja
A Szabók hídja (albánul Ura e Terzive, a. m. 'szabók hídja', szerbül Терзијски мост / Terzijski most, törökül Terzi Köprüsü[1]) Koszovóban található, a Gjakovához közeli Bishtrazhin faluban. Az Erenik folyó két partját összekötő híd az oszmán építészet kiemelkedő példája Koszovóban.[2] A híd sötétszürke és okkerszín kövekből épült, hossza több mint 190 méter, eredeti szélessége több mint 3,5 méter. Tizenegy kerek boltíve közt falfülkék találhatóak.
| Szabók hídja | |
 | |
| Elhelyezkedése | Bishtrazhin  Koszovó |
| Áthidalt akadály | Erenik folyó |
| Anyag | kő |
| Nyílások száma | 11 |
| Teljes hosszúsága | 190 m m |
| Szélesség | 3,5 m m |
| Sávok száma | 1 (gyalogos) |
| Építés kezdete | 15. század |
| Elhelyezkedése | |
 Szabók hídja
Pozíció Koszovó térképén
| |
 é. sz. 42° 21′ 34″, k. h. 20° 30′ 33″Koordináták: é. sz. 42° 21′ 34″, k. h. 20° 30′ 33″ | |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Szabók hídja témájú médiaállományokat. | |
Története szerkesztés
Nem tudni pontosan, mikor épült, de valószínűleg a 15. század végén, mivel a Gjakovát Prizrennel összekötő középkori útvonal része, és az Erenik folyó folyásának változásai miatt később bővítették. Jelenlegi külsejét a 18. századi, jelentős átalakítások nyomán nyerte el. A munkálatokat a gjakovai szabók céhe finanszírozta, mint az egy, a hídon elhelyezett, török nyelvű feliratból kiderül. Nevét is az anyagi áldozatot hozó szabócéhről kapta (terzi albánul ’szabó’, a terzive a többes birtokos alak). 1982 és 1984 közt jelentős felújítási munkálatok során állították vissza eredeti külsejét.
A hidat 1990-ben kivételes jelentőségű kulturális műemlékké nyilvánították.[3]
Források szerkesztés
- ↑ Gjakova guide by In Your Pocket. A full, free guide to Gjakova/Đakovica, Kosovo, with hotels, restaurants, sights. Inyourpocket.com. [2015. március 30-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. április 10.)
- ↑ Споменици културе у Србији. Spomenicikulture.mi.sanu.ac.rs, 1962. december 22. (Hozzáférés: 2015. április 10.)
- ↑ Министарство културе и информисања. Kultura.gov.rs. (Hozzáférés: 2015. április 10.)