A szalagos félböde (Rhyzobius chrysomeloides) a katicabogárfélék családjába tartozó, Eurázsiában és Észak-Afrikában honos, levéltetvekkel táplálkozó bogárfaj.

Szalagos félböde
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Ízeltlábúak (Arthropoda)
Osztály: Rovarok (Insecta)
Rend: Bogarak (Coleoptera)
Család: Katicabogárfélék (Coccinellidae)
Alcsalád: Félbödeformák (Coccidulinae)
Nem: Rhyzobius
Tudományos név
Rhyzobius chrysomeloides
(Herbst, 1792)
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Szalagos félböde témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Szalagos félböde témájú médiaállományokat és Szalagos félböde témájú kategóriát.

Megjelenése szerkesztés

A szalagos félböde testhossza 2,5-3,5 mm. Testalkata megnyúlt, ovális. Felszíne finoman szőrözött. Színe halványbarna, szárnyfedőjén sötét rajzolattal. Szemei nagyok, viszonylag hosszú csápjai végén keskeny bunkó található. Az előhát rézsútos és az alsó végénél a legszélesebb, felszíne finoman pontozott. A szárnyfedők tojásdadok, válluk lekerekítetten szögletes, felszínük az előháténál durvábban pontozott. A szárnyfedők rajzolata változatos lehet, de leggyakrabban a vállaktól indul ferdén befelé egy-egy halvány sáv, amely aztán a szárnyfedők közötti varratot követi befelé; ezt oldalról sötétebb vonalak hálózata kíséri. Előfordulnak sötétebb és világosabb színváltozatok is.

Lárvája halványszürke vagy barnásszürke, feje és lábai sötétek, torán ás potrohán négy hosszanti, sötét foltsor található.

Hasonló fajok szerkesztés

A félholdas félböde hasonló méretű és színű, de rajzolata eltérő, kevésbé megnyúlt és háta domborúbb.

Elterjedése szerkesztés

Európában, Észak-Afrikában és Kis-Ázsiában honos, Portugáliától Ukrajnáig. Északon Dél-Svédországig hatol. Angliában 1996-ban jelent meg és gyorsan elszaporodott az ország déli részén. Európa-szerte elterjedt, helyenként gyakori faj.

Életmódja szerkesztés

Fás élőhelyeken, fenyő- és lombos erdőkben, bozótosokban, kertekben, parkokban fordul elő. Az imágókkal egész évben lehet találkozni. Többnyire a lombkoronában tartózkodnak. Az avarban vagy a fakéreg repedéseiben telelnek át.

Évente egy generációja nő fel. Tavasszal és kora nyáron párzanak. Mind a kifejlett bogár, mind a lárva ragadozó, levéltetvekkel táplálkoznak. A kifejlett lárva fakérgen, levelek alatt bábozódik be.

Magyarországon nem védett.

Források szerkesztés