Szegecselt kőlapos épületburkolás
A szegecselt kőlapos épületburkolás egy 20. század elején létező, európai díszítési gyakorlat volt a késő-szecesszió–premodern építészet időszakában (kb. 1905–1915).
Története
szerkesztésA gyakorlat Otto Wagnerél jelent meg, aki a 19. század végi bécsi szecesszió építésze volt. Az 1900-as évek elején Wagner újabb, egyszerűbb kinézetű épületeket tervezett, és ezek egyikénél, bécsi Postatakarékpénztárnál (1904–1906) jelent meg nála a kőlapos (fehér sterzingi márvány) burkolás. Wagner – saját állítása szerint – az ötletet spanyolországi épülethomlokzatokról leste el (pl. Casa de las Conchas), ahol a szegecsekkel kivert felületet szerencsét hozónak tartották. Mások a páncélszekrények burkolatát hozta kapcsolatba vele, az újabb kutatások szerint azonban ennek a modern építészetre jellemző „igazság szolgálata”, azaz a valóság megmutatása volt a célja[1] („mag és köpeny” különbsége).[2] Azaz, bár Wagner díszíti a felület, de az alumínium szegecsekkel láthatóvá teszi, hogy az nem valódi márvány- vagy köpenyfal[1] (azaz jelöletlen burkolólap hazugságnak minősül, mert azt a látszatot kelti, hogy az épület az antik épületekhez hasonlóan nagyméretű kőtömbökből épült).[2]
Megjegyzendő, hogy a szegecselt kőlapos megoldás másfelől ugyancsak a látszatra épít, mert maguk a szegecsek is valójában feleslegesek: a burkolólapokat habarcs tartja, a szegecsek szétrepesztették volna a felületet.[1]
Wagner később a Duna-csatorna szintjének szabályozására épített zsilipháznál (Schützenhaus, 1906–1907) használta a kőlapos burkolást, de az újszerűnek ható dekoratív megoldást a korszak több építésze is átvette:[1]
- Max Fabiani: Artaria-ház, Bécs (1900–1902)[2]
- Wunibald Deininger: Kereskedelmi Akadémia, Bécs (1905)[1]
- Jaroslav Kovár: Smelka-ház, Olmütz (1910–1911)[1]
- Vágó József és Vágó László: Városligeti Színház, Budapest, Dózsa György út (1908) – 1952-ben elbontásra került
- Vágó József és Vágó László: Árkád-bazár, Budapest, Dohány u. 22. (1909)[1][3]
- Vágó József és Vágó László: Darvas–La Roche-ház, Nagyvárad, Iosif Vulcan 11. (1909–1910)[1][4]
- Jónás Dávid és Jónás Zsigmond: Szénásy és Bárczay áruház, Budapest, Szervita tér (1910)[1][2]
- Führer Miklós: Otthon Szálló, Nyíregyháza, Hősök tere 7. (1909)[5]
- Lechner Ödön: Vermes Gyula háza, Budapest, Irányi u. 15. (1910)[6]
A Vágó-testvérek az Árkád-bazárnál kerámialapokat használtak burkolatként, a fúgák metszéspontjában mázas kerámiagombokat helyeztek el, szegecs-utánzatként.[7] A Vágók Schiffer-villájuk (Budapest, Munkácsy Mihály u. 19/b.) esetében is alkalmaztak márványlapokat épületkülső díszítésként, itt azonban már a gombok, szegecsek is elmaradtak.[8][9] Führer Miklós stilizált virágokkal díszítette a csempéket.[5]
Mint fentebb látható, a bécsi szecessziótól eltérő utakat járó Lechner Ödön is alkalmazta ezt a fajta díszítést egy épülete esetében. Az épületén lévő műkőlapok tartósságát bizonyítja, hogy bár 100 éve nem került sor a cseréjükre, ennek ellenére jó állapotúaknak mondhatók.[6]
Képtár
szerkesztés-
Postatakarékpénztár, Bécs
-
Postatakarékpénztár, Bécs (részlet)
-
Postatakarékpénztár, Bécs (részlet)
-
Zsilipház, Bécs
-
Zsilipház, Bécs (részlet)
-
Zsilipház, Bécs (részlet)
-
Kereskedelmi Akadémia, Bécs
-
Artaria-ház, Bécs
-
Árkád-bazár, Budapest
-
Árkád-bazár, Budapest (részlet)
-
Árkád-bazár, Budapest (részlet)
-
Darvas–La Roche-ház, Nagyvárad (felújítás előtt)
-
Darvas–La Roche-ház, Nagyvárad (felújítás után)
-
Vermes Gyula háza, Budapest
-
Vermes Gyula háza, Budapest (részlet)
-
Szervita-téri épületek, a Szénásy és Bárczay áruház kép jobb oldalán látható, Budapest
-
Városligeti Színház, Budapest
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ a b c d e f g h i Moravánszky, i. m., 78. o.
- ↑ a b c d Hutvágner, i. m.
- ↑ Bede, i. m., 53. o.
- ↑ Bede, i. m., 275. o.
- ↑ a b Bede, i. m., 198. o.
- ↑ a b Bede, i. m., 26. o.
- ↑ Moravánszky, i. m., 118. o.
- ↑ Bede, i. m., 68. o.
- ↑ További képek: Schiffer-villa (Budapest, Munkácsy Mihály utca 19/b) (gyujtemeny.imm.hu)
Források
szerkesztés- Bede Béla: Magyar szecessziós építészet 225 kiemelt épülettel, Corvina Kiadó, Budapest, 2012, ISBN 978-963-136-055-4
- Hutvágner Zsófia: Jónás Dávid és Jónás Zsigmond műépítészek (szecessziosmagazin.com)
- Moravánszky Ákos: Építészet az Osztrák–Magyar Monarchiában 1867–1918, Corvina Kiadó, Budapest, 1988, ISBN 963-13-2096-0
Egyéb irodalom
szerkesztés- Bakonyi Tibor – Kubinszky Mihály: Lechner Ödön, Corvina Könyvkiadó, Budapest, 1981, ISBN 963-13-0902-9
- Kubinszky Mihály: Otto Wagner, Akadémiai Kiadó, Budapest, 1988, ISBN 963-05-4879-8 (Architektúra-sorozat)
- Merényi György: Az Artaria Kiadó házának formai elemei magyarországi épületeken In: Max Fabiani a Monarchia építőművésze és a szecesszió (szecessziosmagazin.com)