Szenczi Molnár Albert Magyar Tanítási Nyelvű Gimnázium és Szakközépiskola

A Szenczi Molnár Albert Magyar Tanítási Nyelvű Gimnázium és Szakközépiskola (hivatalosan Spojená škola s vyučovacím jazykom maďarským, magyarul Közös Igazgatású Magyar Tanítási Nyelvű Iskola) a szlovákiai Szenc városának egyetlen magyar nyelvű középiskolája.

Szenczi Molnár Albert Magyar Tanítási Nyelvű Gimnázium és Szakközépiskola
Szenczi Molnár Albert Gimnázium - az iskola épülete
Típus	gimnázium

Az iskola diákjai három különböző szakon (gimnázium, vállalkozói, óvodapedagógia) végezhetik tanulmányaikat az intézményben.

Az iskola története

Az újrakezdés

A második világháború után pár évvel újra megkezdődött a magyar oktatás a Felvidéken. A szenci magyar alapiskola 1950. szeptember 1-jén nyitotta meg kapuit. Az 1950/51-es tanév az első 5 évfolyammal indult, de csak 3 osztályban. Az iskolában ekkor még csak három tanító tevékenykedett. Az 1951/52-es tanévben vette kezdetét a magyar középiskolai oktatás is. Az alapfokú oktatás (1-5. évfolyam) alapiskolának, a felsőfokú (6-8. évfolyam) pedig középiskolának felelt meg. A tanulók a nyolcadik osztály elvégzése után záróvizsgáztak magyar, szlovák és orosz nyelvből, valamint matematikából. Ez hasonlított a mai érettségi vizsgákhoz.

Az 1958/59-es tanévben indult meg a szenci gimnáziumi tagozat a magyar alapiskola épületében. Ekkor vált az iskola harmadfokú tizenegy éves középiskolává. Ez további hároméves képzést adott a tanulóknak. Azok a tanulók, akik a nyolcadik osztály elvégzése után szerettek volna továbbtanulni, megtehették ezekben az osztályokban. Ezzel párhuzamosan nyílt meg a dolgozók esti iskolája is.

Az önálló középiskola

1965-re az egyesített tizenegy éves iskola tanulóinak létszáma közeledett az ezerhez. Szükségessé vált, hogy az általános iskola és a középiskola különváljék, és önálló igazgatás alá kerüljön. Megegyezés alapján végül az alapiskola maradt a régi épületben, míg a középiskolai tagozat elköltözött. Így történt meg, hogy 1965. július 1-jén Általános Középiskola néven egy új iskolai egység jött létre Szenczi Molnár Albert városában.

1965. szeptember 1-jén megkezdődött a tanítás az iskola új épületében, melyben egykor az érsekújvári Pázmány Péter Gimnázium egyik kirendelt tagozata székelt és működött. „Tíz tanteremben, négy szertárral, tornateremmel és sportpályával a közelben megkezdtük munkánkat. A tizennégy pedagógus, noha létszáma csekély, de szívben annál nagyobb enthuziazmussal indult meg azon az úton, amely orvosi, mérnöki, tanári pályákra és a társadalmi élet további szakaszaira volt hivatott előképzést nyújtani.”

1966-ban megszületett az iskola folyóirata LÁNG (később ÚJ LÁNG) címmel, mely írott szó formájában örökítette meg az intézmény életét, tevékenységét. Az újság mintegy három hónaponként jelent meg, szerkesztői főleg a diákok voltak. (Az Új Lángot az 1990-es évek végétől az iskola új lapja, az Észhárító váltotta fel.)

1970-ben az Oktatásügyi Minisztérium a középiskolát gimnáziummá minősítette. 1971-ben megjelent az iskola első évkönyve, mely az 1970/71-es tanév eseményeit dolgozta fel.

Az új szakközépiskola és a Szenczi Molnár Albert Gimnázium

Negyvenéves kiemelkedő gimnáziumi múlt után az intézmény a 90-es évek közepén szakközépiskola is lett, megnyílt ugyanis a szenci Leány-szakközépiskola. „… a Pozsony-vidéki járásban ez az egyetlenegy magyar szakközépiskola… a volt igazgatónk, Hlavatý Sándor érdeme, hogy a gimnázium mellett megnyílhatott a négyéves, érettségivel végződő szakközépiskola is. Innen kikerülve a lányok a közgazdaságtani egyetemen vagy a jogi karon képezhetik tovább magukat…”

2001-ben a Leány-szakközépiskola átalakult vállalkozói iskolává, és ugyanebben az évben a gimnázium felvette a város szülöttének, Szenczi Molnár Albertnek a nevét. „...egy rendhagyó ünnepélyes nap volt iskolánk életében. A tanárok és a diákok több évnyi igyekezete meghozta gyümölcsét. Gimnáziumunk felvette a Szenczi Molnár Albert nevet. Az alma mater falai között megrendezett színvonalas névadó ünnepségen száznál több meghívott vendég jelent meg, … az iskola igazgatója ünnepi beszédében örömmel szegezte le, hogy az iskola ezentúl az elismert nyelvész és irodalmár nevét viseli, és reményét fejezte ki, hogy intézményünkben ehhez a névhez méltó oktató-nevelő munka folyik majd …”

A 2011/12-es tanévben oktatott két szak kibővült egy harmadikkal, mégpedig az óvodapedagógia és nevelőivel.

Az iskola megnevezései

1958–1964	Általános Műveltséget Nyújtó Középiskola	(a Tizenegy éves Középiskola keretében)
1964–1965	Általános Középiskola	(a Tizenegy éves Középiskola keretében)
1965–1970	Általános Középiskola
1970–1991	Magyar Tannyelvű Gimnázium
1991–2001	Magyar Tannyelvű Gimnázium	+ Leány-szakközépiskola
2001–2011	Szenczi Molnár Albert Magyar Tannyelvű Gimnázium	+ Vállalkozói Szakközépiskola
2011–	Szenczi Molnár Albert Magyar Tannyelvű Gimnázium	+ Szakközépiskola (vállalkozói, óvodapedagógiai és nevelői)

Igazgatók

Év	Igazgató	Helyettes
1958/59-1961/62	Párkány Antal	Farkas Ferenc
1961/62-1977/78	Herdics János	Párkány Antal
1978/79-1991/92	Hlavatý Sándor	Párkány Antal
1992/93-1997/98	Szabó László
1997/98-1999/00	Pereszlényi Mária
2000/01-2009/10	Kontár (Póda) Ildikó	Seszták Attila
2009/10 -	Kontár (Sztracena) Zsuzsanna

Híres diákok

• Bárdos Gyula a Magyar Közösség Pártja volt parlamenti képviselője és frakcióvezetője
• Görföl Jenő kultúraszervező, fényképész, a Csemadok országos titkára
• Mészáros Alajos az Európai Parlament képviselője
• Novota János labdarúgó
• Vrabec Mária író, újságíró

Tantárgyak

A gimnáziumban a nyelvek és a természettudományi tantárgyak oktatását helyezik előtérbe; a vállalkozóisok ezeken kívül tanulnak könyvelést, ökonómiát, gazdasági számítást és jogi alapismereteket szereznek. Az óvodapedagógia szakon pszichológiát, pedagógiát, zenét, képzőművészetet tanulnak, elsajátítják a hangszereken való játszás fortélyaival.

Szakkörök

Működő szakkörök: angol szakkör, irodalmi színpad, játék az óvodában, kartográfia, matematika, könyvelés és adminisztráció, német szakkör, sportkör, színjátszás, történelem

Versenyek

Diákjaink különböző járási, kerületi, országos, sőt nemzetközi versenyeken is képviselik iskolánkat. Ezekről nemritkán helyezésekkel térnek haza. Ezek közül néhány:

• Tompa Mihály Vers- és Prózamondó Verseny (tavaly - országos: lírai kisszínpad – aranysáv, Nagy György – bronzsáv)
• Szép Magyar Beszéd (tavaly: kerületi: Simon Bence – 2. hely, országos: Simon Bence – részvétel)
• Felvidéki Magyar Matematika Verseny (tavaly: Gujber Gabriella, Simon Bence – sikeres megoldók)
• Konkoly Thege Miklós Matematika Verseny (tavaly: Tóth Krisztián – 1. hely)
• Vámbéri Ármin Idegen Nyelvi Verseny (tavaly: Tóth Krisztián – 3. hely, Simondel Róbert – 3. hely)
• Sakkvilágbajnokság és különböző sakkversenyek (tavaly: világbajnokság: Kolodits Renáta – részvétel, idén - Összmagyar Nemzeti Diákbajnokság - Tomovics Evelin – 3. hely)
• Matematika Olimpia (tavaly - kerületi: Simon Bence, Tóth Krisztián – részvétel)
• Nyelvi Olimpiák (tavaly - kerületi: Tóth Krisztián, Simondel Róbert – részvétel)
• Bibliai Olimpia (tavaly - országos: Gujber Gabriella, Bors Marianna, Simon Bence –1. hely)
• Kosárlabda, kézilabda, és egyéb sportversenyek (tavaly - kosárlabda bajnokság: lányok – 1. hely)

és még sok más…

Kirándulások

Iskolánk diákjai és tanárai évről évre egyre több tanulmányi kiránduláson vesznek részt. Belföldi és külföldi kirándulásaink során jártunk már Kassán, a történelmi Nógrád-megyében, Ópusztaszeren, Budapesten, de Párizsban, Londonban és Rómában is. Már-már hagyomány a minden évben megrendezett sítanfolyam is.

Galéria

• 
  Szenczi Molnár Albert domborműve az iskolában
• 
  Osztályterem
• 
  Folyosó
• 
  Előcsarnok és lépcsőház
• 
  Az iskola történelméből - Tanári kar
• 
  Az iskola történelméből - Ballagás
• 
  Az iskola történelméből - Fizikaóra
• 
  Az iskola történelméből - Sítanfolyam
• 
  Az iskola történelméből - Szalagavató

Források

• Az iskola honlapja
• az iskola krónikája
• egykori tanárok visszaemlékezései
• a SZMA Alapiskola megalakulásának 60. évfordulója alkalmából kiadott emlékkönyv