Főmenü megnyitása

A Szent Domonkos-templom romja egy gótikus stílusú templom romja a spanyolországi Galiciában, Pontevedra városában. Ma a Pontevedrai Múzeumhoz tartozik, annak legrégebbi épülete.[1]

Szent Domonkos-templomrom
spanyolországi műemlék
Igrexa de Santo Domingo de Pontevedra 002.jpg
Vallás római katolikus
Egyházmegye Santiago de Compostela-i főegyházmegye
Védőszent Szent Domonkos
Építési adatok
Építése 1383-tól
Stílus gótikus
Alapadatok
Építőanyag
Elérhetőség
Település Pontevedra
Elhelyezkedése
Szent Domonkos-templomrom (Spanyolország)
Szent Domonkos-templomrom
Szent Domonkos-templomrom
Pozíció Spanyolország térképén
é. sz. 42° 25′ 53″, ny. h. 8° 38′ 49″Koordináták: é. sz. 42° 25′ 53″, ny. h. 8° 38′ 49″
A Wikimédia Commons tartalmaz Szent Domonkos-templomrom témájú médiaállományokat.

TörténeteSzerkesztés

A Szent Domonkos-kolostort 1282 körül alapították, de a templomnak, amelynek romjai ma is állnak, csak 1383-ban kezdődött meg az építése, és még a 15. században is folytatódott.

Az 1830-as évek kolostorbezárási törvényei miatt 1836. december 8-án az intézményt be kellett zárni, az épületet pedig átadták egy, a Pontevedra tartománybeli megszüntetett kolostorok épületeivel foglalkozó juntának, végül 1840 májusában a városi önkormányzathoz került. Ezután női börtön, majd hospicio (szegényház) működött benne 1869-ig, ezután óvodaként is hasznosították, ám az épületek állaga mindezek alatt folyamatosan romlott: már 1846-ban is utcák kövezéséhez használták fel a kolostor építőanyagainak egy részét. 1864-ben lebontották az egyik kápolnát, 1869–1870-ben pedig a délkeleti sarkon emelkedő torony felső részét. 1874. március 12-én a Fermín Brey vezette önkormányzat szorgalmazta a romok teljes elbontását, hogy az itteni területre is ki lehessen terjeszteni a közeli Campo de la Feria nevű teret. A tervet támogatta a tartományi műemléki bizottság is, de csak azzal a feltétellel, hogy néhány értékes részt megőriznek belőle.[1]

1880 júliusában mégis a teljes lebontás mellett döntöttek, ezért tiltakozásképpen a műemléki bizottság egyik tagja, José Casal y Lois a kormányzóhoz, Filiberto Abelando Díazhoz fordult, aki elrendelte, hogy Alejandro Abreu polgármester állíttassa le a bontási munkálatokat. 1886-ban újra megkísérelték a maradványok teljes megsemmisítését, de az ismételt tiltakozások hatására mégsem tették meg.

Az 1895. augusztus 14-i törvény a megmaradt romokat nemzeti műemlékké nyilvánította, de már ez előtt egy évvel, amikor Casto Sampedro y Folgar vezetésével megalakult a Pontevedrai Régészeti Társaság, elhatározták, hogy a jövőben létesítendő városi múzeum egyik épülete lesz majd a Szent Domonkos-templomrom. A 20. század folyamán több állagmegóvási és fenntartási munkálatot végeztek a romokon.[2]

Az épület és a múzeumSzerkesztés

Az épület gótikus eredetű részei közül még ma is látszik a főhomlokzat, néhány csúcsíves ablak, egy rózsaablak és öt, sokszög alaprajzú apszis. A bent található kiállítás főként régészeti emlékeket mutat be, köztük római kori kőlapokat, középkori szarkofágokat és őskeresztény leleteket.[3]

KépekSzerkesztés

ForrásokSzerkesztés

  1. a b Ruinas de Santo Domingo, 1. rész (spanyol nyelven). Museo de Pontevedra. (Hozzáférés: 2015. június 10.)
  2. Ruinas de Santo Domingo, 2. rész (spanyol nyelven). Museo de Pontevedra. (Hozzáférés: 2015. június 11.)
  3. A romok a Maravillas de Galicia oldalon (spanyol nyelven). [2015. június 14-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. június 11.)