Szent János vára
Szent János vára (horvátul: Utvrda Sv. Ivan Trnava), várhely Horvátországban, a Novszka és Újgradiska között fekvő Gornji Bogićevci falu határában.
| Szent János vára | |
| Utvrda Sv. Ivan Trnava | |
| Ország |  Horvátország |
| Mai település | Gornji Bogićevci |
| Tszf. magasság | 113 m |
| Épült | 14. század |
| Elhagyták | 15. század (lerombolták) |
| Állapota | alapfalak, terepalakzatok |
| Típusa | síkvidéki |
| Építőanyaga | kő |
| Elhelyezkedése | |
 Szent János vára
Pozíció Horvátország térképén
| |
 é. sz. 45° 14′ 56″, k. h. 17° 15′ 22″Koordináták: é. sz. 45° 14′ 56″, k. h. 17° 15′ 22″ | |
Fekvése szerkesztés
A falutól délkeletre a ma Varošinának nevezett mezőn találhatók maradványai.
Története szerkesztés
A mai Gornji Bogićevci délkeleti határában feküdtek a középkorban Sztárcsa és Tornova („Ztharcha et Thornowa”) királyi birtokok, melyek 1328-ban birtokcserével a túrmezei csicsáni birtokért cserébe kerültek a johanniták birtokába. A területtől nyugatra fekvő lesznicai és racessai birtokok már 1312 óta a rend birtokában voltak. Így egy hatalmas területű, egységes birtok jött létre, mely nagy jövedelmet biztosított a rend számára. Sztárcsa és Tornova megszerzése után az utóbbi birtokon a rend elkezdte építeni Szent János várát („castrum sancti Johannis”), melyet már 1361-ben említenek a rend priorjának egyik oklevelében. Amikor 1403-ban az akkori prior Bebek Imre fellázadt a királyi hatalom ellen Zsigmond híve Maróthy János macsói bán erővel foglalta el a várat és elűzte onnan a johannitákat, akik Boszniába menekültek. A várat valószínűleg lerombolták a király hívei, mivel ezután már nem említik.
A vár mai állapota szerkesztés
A falutól délkeletre a ma Varošinának nevezett mezőn találhatók a johanniták Szent János várának maradványai. A helyet a népnyelv ma „Bedem”nek nevezi, amely várfalat jelent. A hely jól látható nagyméretű kettős sáncával, árkával és védőfalaival ma is vonzza a régészeket, akik szakszerű régészeti feltárást is végeztek itt. Maga a vár az egyszerű, kisméretű középkori castrumok közé tartozik. Központi része egy 55-ször 75 méteres területen fekszik, míg az egész ovális alakú erődítmény átmérője 250 méter. Az ásatások során sok későközépkori cseréptöredék került itt elő. A szóbeli hagyományok, régészeti maradványok, történeti logika és bizonyos utalások szerint a régi Bogićevci falu valószínűleg a közelében épült. Ma a várhoz a faluból délkeletre vezető makadámúton, a vasútvonalon keresztül lehet eljutni.
Források szerkesztés
- Filip Škiljan: Kulturno historijski spomenici Zapadne Slavonije Zagreb, 2010. Archiválva 2020. szeptember 25-i dátummal a Wayback Machine-ben ISBN 978-953-7442-07-1 (horvátul)
- Kristina Rupert: Topografija Požeške županije do 1526. godine - diplomamunka (horvátul)
- A község kulturális emlékei (horvátul)
- Ratko Ivanušec - Marija Mihaljević: Lokaliteti križarskih utvrda Račeša, Cage – Lješnica, Sv. Ivan Trnava (Gornji Bogićevci)- Godišnjak zaštite spomenika kulture Hrvatske 39/2015.
- Lejla Dobronić: A templomos, a johannita és a szentsír lovagok rendházai, várai és templomai Zágráb, 1984. (fordította: Szatanek József)