Szent Mungo Varázsnyavalya- és Ragálykúráló Ispotály
A Szent Mungo Varázsnyavalya- és Ragálykúráló Ispotály[1] egy fiktív intézmény: J. K. Rowling Harry Potter-sorozatában a varázslók és boszorkányok kórháza. A történet során utalás szintjén többször is olvashatunk róla, az ötödik kötetnek azonban fontos eseményei játszódnak a kórházban. Az ott dolgozókat nem orvosoknak, hanem gyógyítóknak vagy medimágusoknak hívják. Egyenruhájuk citruszöld talár.
Az intézményt egy híres gyógyító, Mungo Bonham alapította. A kórház emblémájában egy keresztbe tett varázspálca és lábszárcsont látható.
Elhelyezkedése szerkesztés
A Szent Mungo Londonban található, a muglik szeme elől azonban el van rejtve. Bejutni egy látszólag elhagyatott bolt kirakatán keresztül lehet, a Purgall & Mettel Ltd.-n, amire már egy jó idő óta ki van írva, hogy felújítás miatt zárva.
Beosztása szerkesztés
- Földszint: Varázstárgyak okozta balesetek (Üstrobbanás, pálcavisszasülés, seprűs karambol stb.)
- 1. emelet: Varázslények okozta sérülések (Harapások, marások, égések, betokosodott tüskék stb.)
- 2. emelet: Varázsragályok (Fertőző betegségek, például sárkányhimlő, eltűnési viszketegség, skrofungula stb.)
- 3. emelet: Bájital- és növénymérgezések (Kiütések, felöklendések, nevetőgörcs stb.)
- 4. emelet: Varázslati traumák (Krónikus rontások, ártások, helytelenül alkalmazott bűbájok stb.)
- 5. emelet: Látogatók teázója, kórházi üzlet
Ismertebb gyógyítók szerkesztés
- Dilys Derwent – Később a Roxfort igazgatónője.
- Lancelot Prewett – Muriel Prewett kuzinja.
- Hippocrates Smethwyck – Arthur Weasley gyógyítója
- Augustus Pye – Gyógyító inas
Ismertebb betegek szerkesztés
Források szerkesztés
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ Ezt mint intézménynevet hagyományosan a fenti alakban írják. A magyar helyesírás szabályai szerint azonban a következő forma lenne a helyes: Szent Mungó Varázsnyavalya- és Ragálykúráló Ispotály. Indoklás: A szentek keresztnevét magyarosított formában írjuk (pl. Szent Ferenc, nem Szent Francesco), így a Mungo névnek is Mungó lehetne a magyar megfelelője (magyar szavak végén ugyanis nem állhat rövid o).
