Szerencsejáték
A szerencsejáték olyan játékforma, amelynek során pénzben vagy más értéktárgyban kifejezett téteket tesznek egy bizonytalan kimenetelű esemény végeredményére. A játék célja az esemény kimenetelének eltalálása és további pénz nyerése. A játékelmélet alapján a szerencsejáték zéró összegű játék, mivel a résztvevők csak egymás kárára növelhetik nyereményeiket.
A szerencsejátékok napjainkban szoros állami ellenőrzés alatt állnak a világ szinte minden országában: a szerencsejátékok megszervezése általában állami monopólium,[1] amelynek tevékenységét a pénzügyminisztérium vagy az adóhivatal felügyeli.[2] A szerencsejátékokra kivetett adóból az államnak hatalmas bevételei keletkeznek (szerencsejáték-adó), amit az általános költségvetés céljaira, vagy esetenként jól meghatározott kulturális, társadalmi projektek támogatására fordíthatnak.
Az online szerencsejátékok megjelenésével a szerencsejátékok hatalmas nemzetközi gazdasági tevékenységgé nőtték ki magukat: 2009-ben a becslések szerint 335 milliárd dollárt költöttek el az online játékosok.[3]
Története
szerkesztésA szerencsejátékok a legősibb játékformák közé tartoznak. A jelenleg is játszott játékok közül a craps, a rulett, a huszonegy játékokat Európában fejlesztették ki, míg a keno őse egy kínai lottójáték.
A szerencsejátékokat a keresztény, zsidó és muzulmán[4] vallás (ill. a vallási hatóságok) általában megtűrték, egyes esetekben viszont betiltották.[5]
Szabályozása
szerkesztésA szerencsejátékokat a legtöbb országban állami vagy helyi önkormányzati felügyelet alá vonták és szorosan szabályozzák. Egyes országokban a szerencsejátékok be vannak tiltva. Azokba az országokba, ahol a szerencsejáték engedélyezett, irányul az ún. szerencsejáték-turizmus, ennek egyik legismertebb központja az Amerikai Egyesült Államok Nevada államában található Las Vegas. Egyes országokban az állam bevételeinek jelentős része származik a szerencsejáték-iparból, mint pl. Monacóban vagy Makaón.
Formái
szerkesztésKaszinójátékok
szerkesztésA szerencsejátékok jelentős részét lehet kaszinóban játszani, ezek közé tartoznak az ismert kártyajátékok (póker, huszonegy), a rulett, a kocka, a keno, illetve az ún. félkarú rabló. Ráadásul a gyorsan fejlődő technikának köszönhetően bizonyos nyerőgépek már az interneten is megtalálhatóak.
Az online kaszinók, csak úgy, mint az offline (valódi épületben működő kaszinók) csak az adott ország (avagy terület – mint például az Európai Unió) engedélyével üzemelhetnek. Abban az esetben, ha nem rendelkeznek a szerencsejáték felügyelet jóváhagyásával, az ország akár blokkolhatja is az online felületet. A Magyarországon engedéllyel rendelkező online és offline kaszinók és fogadóirodák listája a NAV oldalán található meg.[6]
Egyéb szerencsejátékok
szerkesztésAz államilag szervezett és felügyelt szerencsejátékok közé tartoznak a különféle lottók, a kenó, a sorsjegyek, az Angliában és az USA-ban népszerű bingó vagy a Távol-Keleten népszerű Mah-jong.
A szerencsejátékok közé tartozik a sportfogadás is (totó), amelyben valamely sportesemény kimenetére kell fogadást kötni: minél valószínűtlenebb a végeredmény, amire a játékos tétet rakott, annál nagyobb lesz a nyereménye. Régen nagyon népszerű volt állatok vagy éppen emberek küzdelmeire fogadást kötni, az előbbit ma már csak néhány esetben (lóversenysport, kutyafuttatás) engedélyezik, míg a sportfogadás továbbra is igen népszerű.
A sportfogadás bizonyos formáinál a játékosok előre ismerik a kifizetési arányokat (fixed-odds betting), amelyeket egy szerencsejáték-bróker vagy valamilyen szerencsejáték-tőzsde ajánl fel nekik. Napjainkban akár nemzetközi események kimenetelére, politikai eseményekre,[7] pénzügyi piacokra,[8] vagy akár egy híres személy gyermekének nevére[9] is lehet fogadásokat kötni.
Egyéb esetek
szerkesztésA szerencsejátékhoz hasonló esetek széles körben előfordulnak, amelyben közös, hogy valamilyen bizonytalan kimenetelű eseményre tesznek fel téteket:
- a demokráciában a politikai választások is szerencsejátékhoz hasonlítanak, amennyiben a politikai pártok jelentős összegeket költenek azért, hogy meggyőzzék a választókat. Az elköltött összeg nagysága és a választások során begyűjtött szavazatok száma nem áll egyenes összefüggésben
- az egyes emberek magánéletében is számtalan olyan helyzet adódhat, amely a szerencsejátékhoz hasonlít, csak érzelmi vagy fizikai tétekkel, mint pl. valakit elhívni randevúra (érzelmi), veszélyes sportot űzni (fizikai), vagy például egy iskola, jótékonysági rendezvényen tombolajegyet venni
- a gazdasági befektetések általában nem számítanak a szerencsejátékok közé, hiszen kimenetelüket gondos számítások alapján nagy biztonsággal meg lehet jósolni. Bizonyos esetekben azonban a gazdasági szereplők nagy kockázatokat is vállalhatnak, a szintén nagy megtérülés reményében. Egy nehezen átlátható piacon vállalkozást kezdeni szintén a szerencsejáték bizonyos formája: bár a játék kimenetelét a szereplők közvetlenül tudják befolyásolni, de mégis sokszor használják pl. a "kipróbáltam a szerencsémet" kifejezést.
Szerencsejáték és társadalmi problémák
szerkesztésSzerencsejáték-függőség
szerkesztésAz emberek többsége kikapcsolódási célból játszik szerencsejátékot, míg a hivatásos szerencsejátékosok, hazárdőrök megélhetési formaként űzik. Azonban a szerencsejáték, mint minden olyan tevékenység, amely az agyban kémiai változásokat indít be, függőséget képes okozni. A szerencsejáték-függőség lehet enyhe vagy súlyosabb, amely elvezethet a személyes vagyon elvesztéséig, bűnözésig, családi vagy munkahelyi problémákig is. A (potenciálisan) nagy nyeremény ígérete és a szerencsejáték közben fellépő izgalmi állapot olyan önmegerősítő folyamatokat indíthat be, amelyek a sorozatos kudarcok, veszteségek ellenére is visszacsábítják a játékost.
Az orosz író, Dosztojevszkij A játékos (1866) című népszerű írásásában szórakoztató jellegű történetben mutatta be a szerencsejáték világát a 19. századi Oroszországban.
Bűnözés
szerkesztésA szerencsejáték és a bűnözés kapcsolata két formában is jelentkezhet.
Egyrészt a szerencsejáték-függő személy szükség esetén bűnözéssel (lopás, rablás, család) teremtheti elő a játék folytatásához szükséges pénzt. Ezt a kapcsolatot azonban nehéz empirikusan, tényekkel alátámasztani, bár egyes esetekben erre a bűnözők vallomásából derül fény.[10] Azonban a szerencsejáték-ipar számos ember megélhetési forrása is, akik a kaszinókban vagy más intézményekben dolgoznak. Az amerikai Earl Grinols (Baylor University) és David Mustard (University of Georgia) végeztek egy nagyszabású tanulmányt[11] az USA-ban, amelynek során 1977 és 1996 között megvizsgálták a bűnözés szintjét az USA minden megyéjében, majd összevetették ezt a helyi kaszinók megépítésének időpontjával. Vizsgálatukból kiderült, hogy a bűnözési szint átlagosan 8%-kal emelkedett mindenhol, ahol kaszinót nyitottak.[10] A tanulmányban leírták, hogy a kaszinóknak lehetnek pozitív (álláslehetőség, gazdasági fellendülés) és negatív (erőforrások elvonása, új bűnözési lehetőségek, függőség, bűnözők odavándorlása, a helyi lakosság változásai) következményei is, és általában az utóbbiak bizonyulnak erősebbnek, bár következtetéseiket nem mindenki fogadja el.[12] Az amerikai igazságügyminisztérium által támogatott 2001-es tanulmány[13] pedig azt állapította meg, hogy a kaszinóknak nincsenek egyértelműen rossz vagy jó hatásai azokra a közösségekre, ahol megjelentek: a kisebb bűnesetek gyakorisága megnőhet, de minden közösségben mást és mást tapasztaltak.
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ Ld. Szerencsejáték Zrt. Archiválva 2011. szeptember 30-i dátummal a Wayback Machine-ben
- ↑ Ld. A magyar szerencsejáték-felügyelet honlapja
- ↑ „You bet”, The Economist, 2010. július 8.
- ↑ A Korán 5. szúrájában a következő sorokat olvashatjuk: "A bor, a szerencsejáték.........a sátán förtelmes műve. Kerüljétek azt. A sátán a bor és a szerencsejátékok által csupán ellenségeskedést és gyűlölséget akar szítani közöttetek."
- ↑ A Biblia nem említi a szerencsejátékot, de szól a szerencsével vagy esélyekkel kapcsolatos szokásokról. Ilyen a sorsvetés, amit az áldozati kecske kiválasztására használtak. Józsué sorsvetéssel döntötte el a törzsek helyét az új országukban. Nehémiás sorsvetéssel döntött arról, hogy ki éljen Jeruzsálem falai között és ki ne. Az apostolok is sorsvetéssel választották ki Júdás utódját. Igaz, ezekben az esetekben nem voltak pénzben kifejezett tétek.
- ↑ Engedélyek (közhiteles). www.nav.gov.hu, 2015. október 1. (Hozzáférés: 2021. április 6.)
- ↑ Ld. Paddypower - Politics. [2011. október 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. október 14.)
- ↑ Archivált másolat. [2011. október 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. október 14.)
- ↑ Archivált másolat. [2011. október 25-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. október 14.)
- ↑ a b Do casinos cause crime?. TheCrimeReport.org. (Hozzáférés: 2011. október 14.) „a 41-year-old housekeeper in Bangor, Maine, forged $40,000 in checks ..., then gambled it away at Hollywood Slots...The alleged link between casinos and crime, in fact, is bitterly debated across the country, particularly in financially stressed towns or states where lucrative gambling concessions provide needed revenue”
- ↑ Earl Grinols összefoglalása. [2010. június 16-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. október 14.)
- ↑ DM WALKER: "Do Casinos Really Cause Crime?". [2009. március 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. október 14.)
- ↑ Grant Stitt: Effects of Casino Gambling on Crime and Quality of Life in New Casino Jurisdictions - Final Report. U.S. Department of Justice. (Hozzáférés: 2011. október 14.)
Fordítás
szerkesztés- Ez a szócikk részben vagy egészben a Gambling című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Források
szerkesztés- A sorsjáték Magyarországon; HERMES Rt. Budapest, 1943
- Online és offline kaszinók. (Hozzáférés: 2022. május 20.)
További információk
szerkesztés- Center for Gaming Research – A Nevadai Egyetem kutatási központja Las Vegasban
- Institute for the Study of Gambling and Commercial Gaming – szintén a Nevadai Egyetem kutatási intézete, Renoban
- A szerencsejáték-törvény módosítása magyarul és angolul
- Kázméri Kázmér: Kész vagyok. A baccaratról, és legenda-köréről, chemin de ferről, az alsósról, és mindarról, amit a kártya, mint szerencsejáték felölel; szerzői, Bp., 1921
- Szerencsejáték – szenvedély. A nemzetközi irodalom áttekintése; összeáll., jegyz. Lakatos Mária; Szerencsejáték Felügyelet, Bp., 1993
- Jóvátétel, mint a konfliktusfeloldó igazságszolgáltatás egyik formája / A büntetőeljárási jog reformja felé / A szerencsejáték társadalmi hatásai; szerk Lévai Miklós; Magyar Kriminológiai Társaság, Bp., 1993 (Kriminológiai közlemények)
- Szerencsejáték, társadalom, bűnözés; tan. Dános Valér et al.; BM Rendészeti Kutatóintézet, Bp., 1994
- Jánoska Antal: Szerencsejátékok. A kártyajátékok modern művészete; Lárky Bt., Bp., 1999
- Veér András–Erőss László: Fortuna szekerén... Szerencsejáték kultúra a magyar társadalomban és a játékszenvedély-betegség; Animula, Bp., 2000
- Havas Henrik: Vesztő hely. Hogyan veszítsünk el egyetlen éjszaka több milliót. A tiltott és legális szerencsejátékok világa; Alexandra, Pécs, 2003 (Tények és titkok)
- Bóc István: A szerencse titkai; ill. Kaján Tibor; 2. jav., bőv. kiad.; Typotex, Bp., 2004
- Nyereményjátékok minősítéséről és adózásáról; tan. Molnár Krisztián, Honyek Péter; Saldo, Bp., 2011 (Röviden szólva...)
- Kopányiné Mészáros Edda: Nyereményjátékok, promóciók adózásáról; Saldo, Bp., 2015 (Röviden szólva...)
- (Kis) magyar szerencsejáték-történeti kalauz; Szerencsejáték Zrt., Bp., 2016
- Kártya, lóverseny, kávéház. Palásthy Marcell szerencsejátékos hírlapíró cikksorozatai az 1920-as évekből; sajtó alá rend., bev., jegyz. Zeke Gyula; Balassi, Bp., 2018
- Felépülés a függőségből: szerencsejáték és szerhasználat; szerk. Petke Zsolt, Tremkó Mariann; Medicina, Bp., 2018
- Fekete Péter: Szerencsejáték életre-halálra; 2. jav., bőv. kiad.; ELTE PPK–L'Harmattan, Bp., 2019 (Sorsok és szenvedélyek)