Szerkesztő:Aguzol/piszkozat
A közömbösségi görbe a fogyasztói tér egészében elhelyezkedő, egymással közömbösségi viszonyban álló jószagkasarak. Megkülönböztetünk egyszerű/általános és speciális alakú közömbösségi görbét.
Általános közömbösségi görbék szerkesztés
Az egyszerű közömbösségi görbék negatív meredekségűek. Az egyik termékből akkor tudunk többet fogyasztani, ha a jószágkosár másik termékéből kevesebbet, azaz ha xA mennyiség helyett xB-t szeretnénk fogyasztani, akkor yA mennyiséget le kell csökkentenünk yB-re. Ennek alapján meghatározható a helyettesítési ráta, amely az A és B pontokat összekötő szelőegyenes meredekségével egyezik meg.
Speciális alakú közömbösségi görbék szerkesztés
Az ún. jól viselkedő közömbösségi görbéknél a termékek közötti helyettesíthetőség nem tökéletes, ezt fejezi ki a csökkenő helyettesítési határráta. A speciális alakú közömbösségi görbék esetében olyan termékek jelennek meg, melyek esetében a helyettesítés vagy a kiegészítés adott arányban tökéletes.
Tökéletesen helyettesítő termékek közömbösségi térképe szerkesztés
Két jószág esetében akkor beszélünk tökéletes helyettesítésről, ha valamennyi 1. jószág pontosan ugyanannyit ér a fogyasztó számára, mint valamennyi 2. jószág. Például egy csoki elfogyasztása ugyanolyan értékű a számunkra, mint két almáé. Ugyanígy a margarin ugyanannyit ér a fogyasztó számára, mint a vaj. Tökéletes helyettesítés esetén a közömbösségi görbék egymással párhuzamos egyenesek lesznek. Ebben az esetben az MRS állandó: U0<U1<U2
Tökéletesen kiegészítő termékek közömbösségi térképe szerkesztés
Két jószág egymásnak tökéletes kiegészítője, ha meghatározott arányban és mindig csak együtt kerülnek fogyasztásra. Például ha egy dobozos üdítőitalt szeretnénk fogyasztani, kénytelenek vagyunk megvenni az italt és a dobozt is. Vehetünk éppenséggel több italt, mint amennyi dobozunk van, vagy fordítva, több dobozt, mint amennyi italunk van, de azokkal nem megyünk semmire. Ugyanígy a benzin és az autó esetében. Tökéletesen kiegészítő termékek közömbösségi térképe Itt közömbösségi görbéink L alakúak lesznek.
Semleges - hasznos jószágok esete szerkesztés
Ha a két jószág egyike közömbös a fogyasztó számára, azaz mindegy a számára, hogy mennyit fogyaszt belőle, a közömbösségi görbék egyenesek lesznek – például, ha az alma volna közömbös jószág, akkor a közömbösségi görbék vízszintesek, ha a csoki, akkor függőlegesek lennének. Semleges-hasznos jószágok esete Ha mindkét jószág közömbös, akkor a jószágtér minden pontja egyenértékű a fogyasztónak, így nem értelmezhetünk közömbösségi görbéket.
Káros - hasznos jószág közömbösségi görbéi szerkesztés
Valamelyik jószág károssága azt jelenti, hogy ebből a jószágból az egyén szívesebben nem fogyaszt, mint fogyaszt, illetve minél nagyobb a fogyasztott mennyiség, annál rosszabb a számára. Ha az egyik jószág káros, a másik pedig hasznos (azaz se nem káros, se nem közömbös), a közömbösségi görbék pozitív meredekségűek lesznek. Káros-hasznos jószág közömbösségi görbéi Külön esetet jelent, amikor mindkét választható jószág káros. Ekkor a közömbösségi görbék negatív meredekségűek, viszont konkávak lesznek.