Labancz Gyula

Labancz Gyula (Budapest, 1941. január 22. – 1996. január 18.) költő, verseire az erős gondolatiság a jellemző.

Labancz Gyula
A Szép versek sorozatban megjelent portréja Csigó László felvétele
Született	1941. január 22. Budapest
Elhunyt	1996. január 18. (54 évesen)
Nemzetisége	magyar
Sablon • Wikidata • Segítség

Élete

Gimnáziumi tanulmányait nem fejezte be 1958-től fizikai munkás később gondnok, anyagbeszerző volt a Budaprintnél(1995-tól). 1964-től közölt verseket. Először a kecskeméti Forrásban, majd a Vigíliában. 1975–ben a Párizsi Magyar Műhely adott ki tőle egy vékony kötetet. Ekkor figyelt fel rá a hazai magyar könyvkiadás is. A Szüntelen képmás című kötetét Pomogáts Béla mutatta be az írószövetségben. Az 1970–es évek végén, 1980–as években volt népszerű. Írt róla a Kortárs, a Mozgó Világ, az Ezredvég. 1990–től szellemi szabadfoglalkozásúként dolgozott. Az 1990-es években szegény körülmények között élt, többször betegeskedett. Utolsó kötete már saját kiadásában jelent meg.

Művei

• Kettőjük között, 1964
• Idő: személyi csönddel Párizs, 1975
• Szüntelen képmás, 1978
• Lélegzettől lélegzetig, 1982
• Kéreg-közel, 1984
• Hajnali dramaturgia, 1987
• Civil vadon, 1990
• Hanghoz az arc, 1992
• Ha eső, akkor Rilke, 1992
• Megcsendülő fehér, 1994
• Megcsendülő fehér, avagy Krúdy még egyszer átpörgeti a kalendáriumot, 1994
• Fagysebforradás – Újabb és régi versek, szerzői kiadás, 1995

Források

• Új magyar irodalmi lexikon, Akadémiai szerk. Péter László 1175 o.
• Kortárs magyar írók kislexikona, 1959–1988, Magvető, 1989 szerkesztette Fazekas István 253 o.
• Pomogáts Béla: Szüntelen képmás, Jelenkor, 1979 május. 1.szám
• Szeoes Erika: Ki kit utál-halálos kiszorítósdi, Koszorú, 1996, 1. szám
• Kortárs magyar írók, 1945–1997 : Bibliográfia és fotótár / szerkesztő F. Almási Éva

További információk

• Balogh Mária Eszter: A mítoszára eszmélő lélek, Mozgó világ, 1977 1.szám
• Szepes Erika: A képek és hangulatok költője, Ezredvég 1995 1.szám