Szerkesztő:Bankmonitor.hu/próbalap
Jövedelemarányos törlesztőrészlet mutató (JTM)
szerkesztésMagyarországon a hiteligénylés során vannak olyan jogszabályi korlátok, melyek az igénylőket hivatottak megvédeni a túlzott eladósodottságtól. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) a kérdéses előírásokkal a jövedelem, illetve a fedezetül felajánlott ingatlan terhelhetőségét maximálja.
Az egyik ilyen eszköz a jövedelemarányos törlesztőrészlet mutatóhoz kapcsolódó korlát. Maga a JTM azt mutatja meg, hogy az igénylők jövedelmének hány százalékát teszi ki a kölcsön törlesztőrészlete. Erre az arányszámra egy plafont bevezetve gyakorlatilag azt korlátozzák le, hogy az adós jövedelmét legfeljebb milyen mértékben terhelheti meg a meglévő és új hitelének, hiteleinek törlesztőrészlete. Ha például a JTM korlát 50 százalék, akkor az azt jelenti, hogy az adós az igazolt nettó jövedelmének legfeljebb a felét fordíthatja a kölcsön törlesztőrészletére.
Az érvényben lévő JTM szabályok
szerkesztésA jogszabályban rögzített JTM korlát nagysága jelenleg függ a hitel típusától, a kamatperiódustól és az igazolt jövedelem nagyságától is.
Személyi kölcsön esetében a helyzet egyszerűbb: az 500 ezer forintot elérő nettó fizetés esetén a jövedelem 60 százalékát, míg az alatti jövedelem esetén a bevétel felét lehet hiteltörlesztésre fordítani.
A jelzáloghitelek esetében a helyzet bonyolultabb, ott ugyanis már a kamatperiódus hossza is lényeges lehet, vagyis nem mindegy, hogy a kölcsön kamatát az igénylő milyen hosszú időszakra fixálja.
JTM korlát jelzáloghitel esetében 500 ezer forintot elérő nettó fizetésnél
szerkesztés- Az 5 évnél rövidebb időre fixált kamatozású kölcsön esetén a fizetés 30 százalékát teheti ki a törlesztőrészlet.
- Az 5 évet elérő, de 10 évnél rövidebb kamatperiódusú kölcsön esetén a fizetés 40 százalékát teheti ki a törlesztőrészlet.
- A legalább 10 éves kamatperiódusú, vagy futamidő végéig fix kamatozású kölcsön esetén a fizetés 60 százalékát teheti ki a törlesztőrészlet.
JTM korlát jelzáloghitel esetében 500 ezer forint alatti nettó fizetésnél
szerkesztés- Az 5 évnél rövidebb időre fixált kamatozású kölcsön esetén a fizetés 25 százalékát teheti ki a törlesztőrészlet.
- Az 5 évet elérő, de 10 évnél rövidebb kamatperiódusú kölcsön esetén a fizetés 35 százalékát teheti ki a törlesztőrészlet.
- A legalább 10 éves kamatperiódusú, vagy futamidő végéig fix kamatozású kölcsön esetén a fizetés 50 százalékát teheti ki a törlesztőrészlet.
A jövedelemarányos törlesztőrészlet mutató kiszámítása
szerkesztésA JTM kiszámítása során a hiteltörlesztőt szükséges elosztani az igénylő igazolt nettó jövedelmével.
A számítás során a már meglévő kölcsönök törlesztőrészletével is számolni kell: nem elégséges az, ha az új kölcsön törlesztőrészletét elbírja a jövedelem, az igénylő valamennyi hitelének törlesztőrészletét figyelembe kell venni a kalkuláció során. Sőt a meglévő hitelkeretek - például folyószámlahitel, hitelkártya - teljes keretösszegének 5 százaléka is törlesztőrészletnek minősül függetlenül attól, hogy a keretet az adós milyen mértékben használta ki.
Az életbiztosítással, ltp szerződéssel kombinált kölcsönök esetében a bank felé fizetendő összeg mellett a biztosító, lakástakarék felé fizetendő havi részletet is hiteltörlesztésnek tekintik a JTM számítása során. Fontos, hogy a kalkuláció során a pénzintézet által átmenetileg adott kedvezményeket nem veszik figyelembe: ha például egy kölcsönből a bank átmeneti kamatkedvezmény nyújt, akkor a JTM számítás során a kedvezmény nélküli, normál kamattal megállapított törlesztőt kell használni. Ha az új kölcsönt hitelkiváltásra nyújtanák, akkor a kiváltandó hitel törlesztőrészletével nem szükséges számolni a jövedelemarányos törlesztőrészlet mutató megállapítsa során.
A jövedelemnél pedig a bank felé leigazolt nettó fizetést kell alapul venni. Ha hitelügyletben az adós mellett a társigénylő is igazol jövedelmet, akkor a két szereplő együttes fizetését veszik alapul a kalkulációnál.
Példák a JTM számítására
szerkesztésElső példa
szerkesztésTételezzük fel, hogy az adós igazolt nettó jövedelme 450 ezer Ft. Jelenleg van már egy személyi hitele, melynek havi törlesztőrészlete 20 ezer forint. Most igényelni szeretne 20 millió Ft, futamidő végéig fix kamatozású lakáshitelt 20 éves futamidőre, melynek havi törlesztőrészlete 165 ezer forint lenne.
Jelen esetben a (165.000 Ft+20.000 Ft)= 185.000 Ft-ot kell elosztani az igazolt jövedelemmel, azaz 450 ezer forinttal. A JTM így kiszámolt értéke 41,11%, ami belefér az adott esetre érvényes 50 százalékos korlátba.
Második példa
szerkesztésTételezzük fel, hogy az adós igazolt jövedelme 500 ezer Ft. Jelenleg van egy szabad felhasználású jelzáloghitele, melyre havonta 60 ezer forintot fizet, illetve van egy 500 ezer forintos folyószámlahitele. Most szeretne igényelni 20 millió Ft, 5 évig fix kamatozású lakáshitelt 20 éves futamidő mellett, melynek a havi törlesztőrészlete 170 ezer Ft.
Jelen esetben a (170.000 Ft + 60.000 Ft + 25.000 Ft)= 255.000 Ft-ot kell elosztani az igazolt jövedelemmel, azaz 500 ezer forinttal. A JTM így kiszámolt értéke 51%, ami meghaladja az adott esetre érvényes 40 százalékos korlátot.
Fontos kihangsúlyozni, hogy adott esetben a bankok szigorúbb irányba eltérhetnek a jogszabály korláttól. Illetve nem jelent garanciát a pozitív hitelbírálatra az a tény, hogy a JTM korlátnak megfelel az igénylő, vannak más egyedi szabályok is, melyeket a bankok figyelembe vesznek a döntéshozatal során.