Szerkesztő:Benjamin200HU/próbalap

A kékkői vár Kékkő (szlovákul: Modrý Kameň) szlovákiai település területén, a korponai síkság déli részén található vár, mely nevét az alatta található kőszikla színéről kapta. A várat feltehetőleg a 12. században, 1137 környékén építették, az első írásos emlékeket 1278-ra datálják. A gótikus stílusban felépített vár történelmi jelentőségének csúcspontját a 16. század jelentette, amikor gróf Balassa Bálint hősiesen, de sikertelenül védekezett a törökök ellen.

asdasdasas

asdas

dasd

Története

A vár 1137 körül épült, első tulajdonosa a zólyomi főispán, Ditrich, aki a Doncs lovag nemzedékéből származott. IV. Béla király uralkodása alatt a vár tatárellenes védvonalként, erődként szolgált és legfőképp stratégiai szerepet töltött be. A 13. és 14. század fordulóján rövid ideig trencséni Csák Mátyás igazgatta a várat, a Balassákhoz 1321-es halála után került.[1] A vár virágéletét a 16. század jelentette, amikor a törökellenes védővonal része volt. 1559-ben az akkori állam pénzén erősítették és tartották karban a várat. 1575 és 1593 között a törökök elfoglalták és elpusztították. 1593-ban Pálfy Miklós és Tiefenbach Kristóf támadását képtelenek voltak visszaverni, így december 13-án a várat felgyújtották és elmenekültek. Két étvized után a Balassa-család tagja, Balassa Zsigmond azt visszaállíttatta eredeti állapotába.

A törökök a rekonstruált várat is elpusztították, ennek romjai ma is látogathatók. II. Balassa Bálint 1658-ban szerzett I. Leopold császártól jogot arra, hogy vásárt tarthassanak a városban és a várban, amellyel fellendült a kékkői élet. Az erről szóló 1658. október 6. keltezésű császári levél az állami archívum tárolja Nagykürtösön. Az 1711-es szatmári békekötést követően, Rákóczi ezredese, Kókay Márton gyújtotta fel a várat, ami azt megelőzően a kuruc haderő szállása volt. A múzeumok és turistaközpont színtere tulajdonképpen a kastély, amelyet a Balassa-család, pontosabban II. Balassa Pál 1730-ban építtetett barokk stílusban. Később, 1759-ben gróf Balassa Pál építtette szent Anna kápolnáját is, bár ekkor már az apostoli gróf címet viselte, amit XIV. Benedek ítélt oda neki. Erre az időre datálják a várközeli Kálvária kialakítását is. Ma is ezt az állapotot – a másodszor lerombolt várat és az 1730-as építésű kastélyt és kápolnát – tekinthetik meg az idelátogatók.

Tulajdonjog

A vár (és a kastély) a 19. század közepéig volt a Balassa-család birtokában, pontosabban: 1562-ig Balassa János, 1562-tól Balassa Bálint, 1609-1612 között Balassa Zsigmond. A 19. század közepén a Forgách nemzetség a vár tulaja. Ők rekonstruálták a vár alatti területeket, szökőkutat, angol parokot és lőteret építettek. Károlyi gróf vásárolta meg lányának a birtokot. Gróf Almási Gabriela 1923-ban adta el a birtokot a csehszlovák államnak, amikor Kékkő városa járási székhellyé vált. Összességében, a Balassa-család körülbelül hatszáz évig birtokolta a várat kisebb-nagyobb szünetekkel. 20. század Kékkő 1923-ban járási székhellyé vált. Ezidőtájt a járás hivatal, járási bíróság, munkaügyi hivatal, iskolaügyi felügyelet és más közszolgálati intézmények székhelye. Az 1927-1928-as években a járási bíróság székhelyéül szolgáló épületrészhez vasrácsos börtöncellákat is telepítettek. A század másik felében gyógyszerészeti magáncég raktára, majd 1968-ban ezen a címen található az állami járási archívum. A rendszerváltást követően 1991-től honismereti múzeum székhelye, majd 2002-től működik itt a Szlovák Nemzeti Múzeum tulajdonában lévő működtetett bábszínháztörténeti múzeum.