Szerkesztő:Benke Gabor/próbalap
A tisztítás-technológia, németül Reinigungstechnik, a hivatalos, szakmai megnevezése a takarításnak.
A takarítás definíciója: "Formailag és tartalmilag értékelhető, bizalmi, dokumentált és integrált szolgáltatás, amely egy előre meghatározott területen, az oda nem való és ott valamilyen kockázatot jelentő anyagokat távolítják el vagy tartják távol szakszerű módszerekkel, tervezett időben." – Forrás: Ritz Tibor Tisztítás-technológiai szakmunkás c. könyve
A MATISZ, azaz a Magyar Tisztítás-technológiai Szövetség a magyar takarítószektor egyik legfontosabb szakmai szövetsége. 1999-ben alakult, 30 takarító cég részvételével. Fő célja, az volt, hogy a tisztítás-technológia (takarítás) Magyarországon is egy államilag elismert szakma legyen. A 2004. évi állami elismerést követően a szövetség a szakma társadalmi elismerését tűzte ki céljául. A szakmapolitikai irányelvek egyik legfontosabb eleme a tisztítás-technológiai szakképzések kidolgozása és tartás volt.
Kapcsolódó TEÁOR számok:
81 - Építményüzemeltetés, zöldterület-kezelés
>> 8121 - Általános épülettakarítás
>> 8122 - Egyéb épület-, ipari takarítás
9601 - Textil, szőrme mosása, tisztítása
Szakmai szintek:
- Tisztítás-technológiai szakmunkás (EQF 4-es szint)
- Tisztítás-technológiai szolgáltatásvezető (EQF 5-ös szint)
- Tisztítás-technológiai mester. A mesteri szint szakmai követelménye, hogy a tartalmi és gyakorlati tudásanyagok 97%-át hibátlanul tudja az illető. A kamara tisztítás-technológiai mester szintnek elfogadja a Környezetmérnöki és a Hulladékgazdálkodási főiskolai végzettséget. Ezek mindegyike EQF 6+ szint.
EQF vagy EKKR a magyar megfelelője, ami az Európai Képesítési Keretrendszernek a rövidítése. Az (EKKR) egy olyan 2006-ban elfogadott referenciakeret, amelynek segítségével könnyebbé válik az Európában megszerezhető bizonyítványok és oklevelek összehasonlítása. Az EKKR nyolc szintből áll, és a tudás, a képesség, az autonómia és felelősségvállalás szempontjából határozza meg a tanulási eredményeket.
A tisztítás-technológia a szennyeződések (azaz, az oda nem illő anyagok, mint pl. a por) különböző felületekről és gázokból történő eltávolításával foglalkozik. A szennyeződéseket többféle szempont alapján osztályozza, az egyik, hogy milyen kockázatokat jelentenek a környezetre és a tisztítást végző személyre. A képzéseken a szakember megtanulja a felületek típusait és a rajtuk előforduló szennyeződéseket és az eltávolításukat. Rögzítik, hogy a feladathoz milyen takarítógépekre, - eszközökre és tisztító szerekre lesz szükség, milyen folyamatok mentén kell haladni és melyik eljárást/hatásmechanizmust kell alkalmazni. Megtanítják a védőfelszerelések szakszerű használatát, a protokollokat (például Tiszta Térben) és a takarítógépek/tisztító berendezések üzemeltetését, karbantartását, továbbá a tisztító-/kezelő-/védőszerek összetételét, kémiai tulajdonságait, hatását, használatát.
A takarítás világnapja: Nem kötődik konkrét dátumhoz, minden évben Szeptember 20. körül ünneplik, általában közös szemétszedéssel.
További információk
szerkesztésBogdán Tibor Tisztítás-technológia c. könyve
Ritz Tibor Tisztítás-technológiai szakmunkás című könyve
Ritz Tibor Tisztítás-technológiai szolgáltatásvezetői könyve
Történelem
szerkesztésA takarítást mint tevékenységet Héraklész legendája említi elsőként. Egyszerű oka van annak, amiért ezt hivatásos munkának tekintjük, hiszen a szörnyek megöléséért nem kért pénzt Héraklész, de Augiász istállóinak kitakarításáért már igen. Így pár ezer év távlatából is látszik, hogy a takarítás, mint tevékenység soha nem volt az emberek, de még a félistenek kedvére való sem. Az akkori eszközökről nem sokat tudunk, a legenda szerint hősünk a bunkósbotjával ásott árkot és két folyó vizét vezette be az istállóba, ami aztán kimosta a 30 éve ott halmozódó nem kívánatos anyagokat. - Forrás: MATISZ
A század elején, 1907-ben, az elektromos hordozható porszívó feltalálásával indult meg a takarítás tényleges szakmává válása, vagyis ekkortájt jelentek meg az első olyan szervezetek, akik alternatívát kínáltak a cselédekkel szemben. Amerikában a fejlődés töretlen volt, Európában azonban a háborúk kettétörték a zsenge próbálkozásokat. Újabb fellendülést már csak a 60-as évek hozott. - Forrás: MATISZ