Szerkesztő:Bjuszti/próbalap

A nattó (納豆) a japán nemzeti ételek egyike. Nyers szójababot jelent, amelyen egy baktériumfaj (bacillus natto) tenyészik. A kifejlett baktérium megpuhítja a babot, egyszersmind egy fura, nyúlós, ragadós szövettel bevonja. Japánban létezik nattó napja is, amelynek dátumát július 10-ére tették, azért, mert a japán hetes (nana) és tizes (tó) szavak összeadása pont kiadja a “nattó” szót.

Története

A földműveléses gazdálkodás Japánban a kontinens hatására a Jómon-kor (i.e. 14 évezred - i.e. 3. század) végén jelent meg. Az akkori mázatlan kerámiák hamar tönkrementek a hő hatására, ami a szójabab megfőzésében problémát jelentett. Így – az előfeltevések szerint – nagy az esélye annak, hogy a yayoi-kori emberek már aprították a szójababot a megfőzése előtt, hogy rövidebb legyen a főzési ideje. A baktériumok elszaporodásához kedvező környezetet jelentettek az akkori gödörházak megfelelő páratartalma és hőmérséklete. Könnyen elképzelhető tehát, hogy a padlót elfedő szalmaszőnyegre valahogy rákerült egy kis főtt szójabab, és egy napon erjesztett babbá, nattóvá vált.

A nattó szót a korabeli források közül Fudzsivara Akihara Sin-Szarugóki (11. század eleje) című műve jegyezte fel először. A szó eredete állítólag onnan ered, hogy a buddhista templomok konyhájában - "nassoban" (納所) - készítették az erjesztett babot. Nassoban (納所) készült bab (daizu, 大豆), tehát nattó (納豆). A húsfogyasztás tilalma miatt a natto a buddhista szerzetesek körében a fehérjebevitel szempontjából nagyon fontossá vált.

A nattō a japán történelem egyik híres korszakában, az Edo-korban (1603–1868) is népszerű volt, a korszak közepétől már árusították. Olyannyira közkedveltté vált, hogy a japán reggelinél tipikus rizs, miso-leves és savanyúságok mellé is elkezdték fogyasztani.

Végül a 20. században egy tiszta tenyésztésből származó baktériumot felhasználva megtették az első lépést a higiénikus nattó-tenyésztés felé, és ezzel megalapozták a nattó mai stádiumát.

Jótékony hatása

A nattó tartalmaz fehérjét, E-, B1-, B2-, C- és K2-vitaminokat, növényi rostokat, kalciumot, káliumot, nátriumot, illetve viszonylag magas a vastartalma. 100g natto esetén a szénhidráttartalom 9,8, ezzel szemben 100g csirkehúsé csak 0,9.
Mostanában a hagyományosan ismert jótékony hatásai mellett újabb tulajdonságokra derült fény, miszerint a nattō tartalmaz egy nattokináznak nevezett enzimet, ami enyhíti a trombózist, antimikrobiálisan hat, azaz a különböző betegségeket előidéző egyéb kórokozók ellen is hatásos. Azonban még számos rejtély övezi az ételt, a további pozitív – például a rák elleni – hatásokért még most is folynak kutatások.