Szerkesztő:Boldizsar.laszlo.david/piszkozat
Zajszennyezés
szerkesztésA zaj szintjét egy bizonyos (A) egyenértékhez képest mérik, számbeli értéke a decibel. A zajterhelési határérték 65 decibel, mely felett már zajszennyezésről beszélünk.
Ha két azonos értékű forrást üzemeltetünk, a források zajerőssége nem kétszereződik meg, ily módon nem is csökken. (Például két 60 decibeles zajerősség esetén az eredmény nem 120 lesz, hanem 63). A mérések azt bizonyítják, hogy a 0 decibeles szint nem létezik, hiszen még egy csendes erdőben is körülbelül 20 decibeles a zajerősség.
Élettani tulajdonságai
szerkesztésAz emberi fájdalomküszöb 140 decibelnél van, magasabb értékű zaj már halláskárosodást okozhat, ezen kívül agyi- és idegrendszeri károkat is. Nem csak egyszeri magas szintű behatás okozhat károkat, hanem a zajszennyezett környezetben való hosszú távú tartózkodás. Egyes vélemények szerint Budapest a harmadik legzajosabb város Európában, ahol több millió embert fenyeget a zajártalom. Kutatások erősítik meg a feltételezést miszerint a tartós zajártalom felelős az időskori halláskárosodásért, és 8-10 évvel rövidülő élettartamért.
A zajszennyezés egyre nagyobb méreteket ölt, egyre több a zaj káros hatásai miatt kialakuló betegség és nem csak a munkahelyeken. Mára mindennapossá vált a nagyvárosokban élő hétköznapi emberek nagyothallása és a zajhatások miatt kialakuló fizikai fájdalom. A zaj élettani hatásai:
Egy átlagos, egészséges fül a 20-16000 Hz tartományban érzékeli a hangokat. A hétköznapi társalgás 500-2000 Hz intervallum közé esik. A zaj hatása az átlagos emberi szervezetre: 30 dB-től pszichés 65 dB-től vegetatív problémák 90 dB-től károsodnak a hallószervek 120 dB fizikai fájdalmat okoz 160 dB-nél átszakad a dobhártya 175 dB-t nem éljük túl
A Zaj tulajdonságai
szerkesztésAgyunk 25 diszkrét sávot képes jól megkülönböztetni egymástól. Ezek sávszélessége különböző: 100Hz-en kb. 160Hz, 10kHz-en 2.5kHz. A hangokat magukban elkülönülve tisztán érzékeli a fülünk, viszont egyéb zavaró tényezők (zajok) hatására sokkal inkább leromlik e képesség hatásfoka. A zajok jelentősége környezetvédelmi, méréstechnikai, és az egyes hangszerek hangjában játszott szerepe miatt rendkívül nagy. A zajok legáltalánosabb esete az ún. fehérzaj, amely elméletileg minden frekvenciát tartalmaz.
A zajszennyezés hatása az állatvilágra
szerkesztésA városi zaj az énekesmadarak territórium foglaló és párcsalogató tevékenységeit nagymértékben degradálja. Néhány faj képtelen túlharsogni a városi zajokat, vannak akik egyszerűen leszoknak a fajra jellemző időszakban történő dalolásról, néhányuk más időszakot választ.
Az óceánban élő emlősök tájékozódása is romlott a közlekedés és a radarok használata miatt. Az akusztikus szmog megnövekedése miatt a cetek nehezebben tudnak kommunikálni egymással (a kékbálnák akusztikus buborékjának hatótávolsága a tizedére csökkent). Akárcsak a madaraknál, náluk is nehezebbé vált a párkeresés, sőt a táplálékszerzés is.