Braun Barbara
Kognitív torzítás
szerkesztésFogalma
szerkesztésGondolkozási hiba avagy a racionális ítélkezés formája. Ez a fogalom és szócikk is azonban csak a gondolkozásunkból adódó hibákat ismerteti és részletezi. Ennek vizsgálatára szolgál a kognitív tudomány[1] Önmagunk és mások megismerését segíti a pszichológiába való belátás. Észlelési hibák: szűrőszerűen viselkedő torzítások. Befolyásolják, mi juthat el a tudatig és mi nem.
Az emberek a külső ingerek hatására "saját valóságot" kreálnak. Ennek eredményeképpen levonhatnak helytelen következtetéseket.A cselekvők és a megfigyelők más nézőpontból tekintenek ugyanarra az eseményre. Míg a külső szemlélő figyelmének középpontjában a cselekvő áll, addig a cselekvőket leköti az adott helyzet, amivel meg kell birkózniuk. Ezt taglalja és kapcsolódik az attribúcióhoz[2].
Története
szerkesztésAz agynak számtalan információt kell feldolgozni másodpercről másodpercre függetlenül a cselekvéstől, ezért az agy egyszerűsít ahol tud. A meglévő tudásunk és tapasztalataink alapján próbálja a leggyorsabb válaszokat adni számunkra. Évezredekig nem volt ideje az embereknek filozofálni, csak az életben maradás volt a lényeg. Az „ősember” szoftver még mindig ott van bennünk, azonban nem hoz annyi hasznot, mint korábban. Ez köszönhető az evolúciónak és a folyamatos fejlődésnek. Számos helyzetben alkalmazzuk a torzításokat, akaratlanul vagy tudatosan. Remek példa rá és általános is, hogy miként lép életbe hitel[3] felvételénél. Része az életünknek és áthatja mindennapjainkat. Rengeteg kísérlet és teszt létezik ennek a bemutatására. Ezek elemzésére[4] is rengeteg változat létezik, elengedhetetlen azonban az alapos utána járás és kutató munka.
Okai
szerkesztés- Lerövidítjük az információ-feldolgozást, mert mondjuk, gyorsan kell cselekednünk.
- Az agyunk kapacitása egyszerűen limitált, nem lennénk képesek mindent felfogni.
- Érzelmi vagy erkölcsi motivációból.
- Az emlékezetünk torzít: bizonyos dolgokra másképp emlékszünk, más dolgokra meg sehogy sem.
- Társas hatás, vagyis én is azt hiszem, amit körülöttem.
Típusai
szerkesztés- Dichotóm gondolkodás: a dolgok vagy feketék vagy fehérek; szürke állomány nem létezik.
- Túláltalánosítás: általános következtetés egyszeri esemény alapján.
- Negatív szűrés: egyetlen negatív részlet kiragadása alapján az egész szituáció negatív minősítése.
- Pozitívumok figyelmen kívül hagyása: pozitív információk leértékelése semlegessé vagy negatívvá.
- Korai vagy önkényes következtetés: nem logikus következtetés, bizonyítékok teljes hiányában.
- Nagyítás vagy kicsinyítés: saját hibáink felnagyítása, erényeink lekicsinylése.
- Címkézés: konkrét viselkedés minősítése helyett az egész személy értékelése.
- "Kell" és "kellene" állítások: elvárások megfogalmazása önmagunk vagy mások felé.
Példák
szerkesztés- Alapvető attribúciós hiba
- Csoportgondolkodás
- Dunning-Kruger-hatás
- Forer-hatás
- Framing
- Hamis konszenzus
- Holdudvarhatás
- Hozzáférhetőségi heurisztika
- Időközönkénti ismétlési hatás
- Igazságos világba vetett hit
- Megerősítési torzítás
- Önbeteljesítő jóslat
- Összekapcsolási téveszme
- Pareidolia
- Semmelweis-reflex
- Szerencsejátékosok tévedése
- Sztereotípia
- Vágyvezérelt gondolkodás
- A vonzás törvénye
Forrás
szerkesztés- Birtalan Balázs (2014) - Kognitív torzítások
- Kézai András (2018) - Hogyan nem gondolkodunk - kognitív torzítások
- B.X. pszichológus (2016) - Kognitív torzítások fajtái
- Daniel Kahneman (2012) - Gyors és lassú gondolkodás
- ↑ Pataki Márta (2010): Kognitív Tudomány - Wikipédia szócikk
- ↑ Koltai Kinga: Eötvös Lóránd Tudományegyetem - szociálpszichológia jegyzet
- ↑ Bodnár Dorottya, Murinkó Szilvia, Pusztai Réka (2009): A hitelfelvételi döntések során fellépő kognitív torzítások
- ↑ Mújdricza Ferenc (2018): A kognitív kérdőívtesztelés módszertana - mintaválasztás és toborzás