Szerkesztő:Bunzsan/Regionális tudomány

Regionális tudomány

A regionális tudomány a társadalmi tértudományok legalapvetőbb közös fogalmait, elméleteit, módszereit egységes rendszerbe foglaló, és a társadalmi folyamatokat ezeket felhasználva vizsgáló társadalomtudomány. E meghatározásból következően a regionális tudomány diszciplináris önállósulásának kulcskérdése a társadalmi térelméleti alap kiépítése. A közös, területi vizsgálatok legtöbbjében alkalmazható fogalmakon, elméleti alapokon, tudományos eljárásokokra épülhet a társadalom egésze és egyes részterületei térbeli működésének leírása, megértése, magyarázata, előrejelzése. A regionális tudomány magyar elnevezése az angol regional science tükörfordítása. A bennük szereplő regional vagy "regionális" kifejezés azonban nem régiót, valamilyen lehatárolt területegységet jelent, hanem teret, mégpedig valamilyen társadalmi teret. E tudományt mintegy négy évtizede Walter Isard amerikai közgazdász indította el az intézményesülés útján, de tartalma, kiterjedése, céljai kapcsán ma sincs még konszenzus.

Walter Isard szerint a regionális tudomány a 60-as évek közepétől a társadalomtudományon belül létező új önálló diszciplína, amely merít a többi társadalomtudomány elméleteiből és közvetít a különböző tudományterületek között. Vizsgálati középpontjában a gazdaság, a politika, a társadalom, a kultúra térbeli kölcsönhatása áll. Társadalomtudomány, mert az embert, az emberek csoportjait és az általuk létrehozott területi funkciókat, a köztük kialakult területi viszonyokat és ezek intézményeit vizsgálja. Önálló társadalomtudomány, mert van kizárólagos megközelítési módja. Nem arról van csupán szó, hogy más tudományágak által feltárt jelenségeknek térbeli vetületet ad, hanem vizsgálja, hogy a tér a térbeliség, mint ab ovo létező hogyan hat aktívan ezekre a jelenségekre.

Sokak szerint a regionális tudomány nem más, mint a földrajz újabb, korszerűbb technikákkal is felszerelt törekvéseinek korszerűbb elnevezése. A területi tudomány hívei viszont azt állítják, hogy azok a társadalomtudományi szegmensek, melyek teoretikusak, az általános elmélethez kapcsolódóan széleskörű statisztikai és matematikai apparátust és gyakran modellépítést igényelnek, a területi tudomány tárgykörébe tartoznak. Viszont a területi tudomány az utóbbi másfél évtizedben túlzottan elmatematizálódott, kissé eltávolodott az őt életre hívó gyakorlati problémáktól.

Ezzel a tartalommal a regionális tudomány a geográfia alternatívájaként is jelentkezett, s váltott ki kritikát a földrajz oldaláról, illetve egy új kutatási irányzat az ún. elméleti (matematikai) földrajz megjelenését eredményezte.

A regionális tudomány úgy vizsgálja, mutatja meg a különböző társadalmi jelenségeknek, folyamatoknak a térbeliségből fakadó közös alapelemeit, kölcsönhatásait, hogy rávilágít azok sajátosságaira, eltérő szerepére az egyes társadalmi jelenségekben, szférákban. Ebből következően a regionális tudományban központi helyet foglal el az összehasonlító szemlélet. Míg az összes területi tudomány szemléletére, irányultságára jellemző az, hogy abban a térnek, a térbeliségnek kitüntetett a szerepe, addig a fentiek szerint értelmezett regionális tudománynak maga a társadalmi tér jelenti a tárgyát.

A legújabb évek tudományos fejlődésének eredményeként új, a regionális tudományhoz sok szálon kapcsolódó diszciplína, a térinformatika megjelenésének is tanúi lehetünk. A ma még ugyancsak fogalmi, tartalmi önmeghatározási nehézségekkel küzdő irányzat a regionális elemzések számára minőségileg új eszköztárat kínál.