Szerkesztő:Corsica123/próbalap

Gerény görögkatolikus templom

Gerény Ungvár közelében található, az egykori Ung megye központja, jelenleg közigazgatásilag a község része. A jelenleg görögkatolikusok által használt templom a város feletti gerincen, egy középkori kastély romjai közelében áll. Változatos formája: a centrális és a hosszházas kialakítás egyesítése rögtön magára vonja a figyelmet. A kutatások már egy évszázada különös figyelmet szentelnek a rotundának sajátos hatszögletű elrendezése, valamint három korszakból származó, gazdag középkori freskóegyüttesének köszönhetően.

Kutatástörténet

A rendkívüli értéket képviselő templom a Kárpátalja kiemelkedő fontosságú műemléke, amelynek kvalitásait a Rómer Flóris Terv keretei között végzett munkák segítenek megőrizni, továbbá kiemelni. Gerény története szorosan összefügg Ungváréval, mely vélhetően a királyi megye első központja volt. Feltehetőleg emellett került az Aba nembeli Finta nádor kezére 1279-ben, majd az õ bukása után testvére, Amadé nádor birtokába, aki a Várföldékből megszervezte a nyevickei uradalmat Gerény ehhez tartozott az egész középkorban. Amadé nádor 1310-ben innen keltezte egyik oklevelét, ami a falu első ismert említése. Az Abák hatalmának hanyatlása után I. Károly elvette Amadé fia Lászlótól (1317–18), valamint 1328-ban honorként, 1332-ben királyi adományként örökbe a Drugeteknek adta. Ezáltal szegmense lett annak a Druget-tartománynak, mely Északkelet-Magyarország kilenc vármegyéjére terjedt ki.

A templomról direkt középkori forrásunk nincsen. A pápai tizedjegyzékek korában már funkcionáló plébánia volt, mivel papja 1334-ben, továbbá 1335-ben 2-2 garast fizetett – az egész ungi főesperességben a legkevesebbet.

Egy 1409-es hagyatéki ügy alkalmával derül ki a templom patrocíniuma: Szent János . A következő időkben nem hallunk róla, jelentősége ismét alacsonyabb lett. A reformátusok kezére került templom még 1644 elött visszakerült a katolikusokhoz.

Titulusa is megváltott, Szent Anna tiszteletére szentelik. A 19. század végére azonban római katolikus hívei megfogyatkoztak, olyannyira, hogy éves szinten csupán egyszer tartottak benne istentiszteletet. A templom felújítását az Ung vármegyei alispán kezdeményezte, melynek következménye képen a Műemlékek Országos Bizottsága 1894-ben kiküldte Sztehlo Ottót, aki rajzokat, valamint fényképet készített. Mivel az épület nem igényelt komolyabb beavatkozást, Sztehlo a falképek felkutatását javasolta.

Az ügy 1900- ban folytatódott, amikor Huszka József kapott megbízást a falképek feltárására, valamint dokumentálására. 1908-ban az alispán a szatmári püspökkel közösen kérte a restaurálást, amelyet a vallás-, ezen kívül közoktatásügyi miniszter is sürgetett. Sztehlo Ottó 1909-ben elkészítette a terveket, amik szerint a restaurálás 1912-ben lezajlott. Jelentősebb átépítésekre nem került sor, de az összkép megváltozott: az addig a hajóval kollektív tető alá vont rotunda önálló, centrális típusát hangsúlyozó lefedést kapott, kiszabadítva annak tamburját, melynek farkasfogas párkányát is rekonstruálták. Korábbi dokumentumok alapján úgy tűnik, ennek formája hiteles lehet. Ugyanekkor lebontották a sekrestye egy részét, valamint keleti falát nyugatabbra helyezték. A két világháború között a Csehszlovákiához került emlék több szakember figyelmét is felkeltette (Florian Zapletal, Vladimir Zaloziecky, Karel Guth, Václav Mencl), ezen kívül 1926-tól a középkori vár területén ásatások is folytak. A II. világháború időszakában ismét Magyarországhoz tartozó Gerényben az 1939- 45 közt a kassai múzeumban tevékenykedő Bálint Alajos végzett ásatást. A Rómer Flóris Terv keretei között 2016-ban megkezdődött a vízelvezetési rendszer régészeti kutatással, továbbá tereprendezéssel kísért kiépítése. 2017-ben eltávolították a cementes vakolatot, valamint 15 méter hosszúságban újra falazták a feltárt körítő falat. 2018 tavaszára jutott a középkori felületképzést felidéző újra vakolás festő restaurátori művezetéssel, a feltárt középkori részletek bemutatásával, továbbá megtörtént a zsindelyhéjazat javítása, valamint kezelése is. A templom ma is három épület részből áll: az eredetileg kör alaprajzú szentélyből, a téglalap alaprajzú hajóból, valamint a mindkettőhöz csatlakozó sekrestyéből.

A templom leírása

A templom látképe

A szentély eredetileg önálló, belül hattagú fülkekoszorúval bővített kör alaprajzú templom volt. Homlokzata nem tükrözi az interior (belső) elrendezést, a változó vastagságú falak a karéjok közti különbséget kiegyenlítve, kör alaprajzúnak mutatják az épületet. Keletkezésének ideje, csakúgy mint stiláris kapcsolatai a szakirodalmi forrásokban vitát képeznek. Feltételezhető, hogy a XII. század végén vagy a XIII. század elején épült, elrendezése direkt, esetleg nyugati áttételen keresztülszűrt bizánci hatást mutat.

• A téglából épült egykori rotunda kívül kör alaprajzú, melynek vastag falába jelenleg öt, az elbontott nyugatival együtt eredetileg bizonyára hat többé-kevésbé félköríves fülke mélyedt. A fülkék félkupolával vannak lefedve. A félkupolák alatti falon tagolóelem jelenleg nem látszik, a fal a fülkék közti kiszögeléseket lekerekítve hullámzó felületet alkot.
• A félkupolák indításánál falvisszaugrást használtak. A félkupolák fölötti hatszögű tambur (A kupola henger alakú gyámfala, dobja) falai lekerekítetten csatlakoznak egymáshoz, közepükön keskeny, háromszögben végződő ablak van.
• A középteret az ablakok fölött egyenes vonalról induló szabálytalan kolostorboltozat fedi. A rotunda externális homlokzatának lábazata nincsen, az alsó résznek párkánya sincs, a tambur farkasfogas mintájú téglapárkánya mai formájában újabb keletű.
• A törtkőből épült hajónak szintén nincsen se lábazata, se párkánya. A déli falon három ablak nyílik, amelyek közül a nyugati keskenyebb a többinél.
• Mindhárom egyenes lezárású, keretük élszedéses, amelyet a felső sarkokban ferdén megtörtek, a lábazatnál pedig rézsűvel zártak. A középső ablak alatt található déli kapu kerete hasonló, de ennek ferde sarkain hatalmas íves szemöldökgyámokat is kialakítottak.
• A nyugati homlokzat közepén csúcsíves, élszedéses keretű kapu található, a többi kerethez hasonló lábazattal. Efölött félkör alakú, utólagosan a falazatba tört karzatablak, továbbá téglalap alakú padlásablak helyezkedik el. Utóbbi kő kerete hasáb alakúra faragott kövekből készült, melynek anyaga megegyezik a hajó többi nyíláskeretével.
• A nyugati homlokzat tetején zsindelyes oldalfalú, bádog fedésű barokk huszártorony ül. A hajó északi homlokzatán az új falkutatás alkalmával került elő egy befalazott csúcsíves kapu.
• A hajó boltozatlan, a szentélyhez csúcsíves kő falazású diadalívvel társul.
• Nyugati részét megújított fakarzat foglalja el.
• Alatta az északi falra függesztve helyezték el a templom Szent Annát ábrázoló barokk fő oltárképet.

Források

Kollár Tibor (szerk.): Középkori templomok a Tiszától a Kárpátokig, Nyíregyháza. 2013

Gerény, görögkatolikus templom – Kárpátalja http://www.romerterv.hu/muemlekeink/gereny-gorogkatolikus-templom-karpatalja/

Gerény – rotunda görög-katolikus templom munkálatai https://www.telekialapitvany.hu/gereny-rotunda-goeroeg-katolikus-templom-munkalatai/