Szerkesztő:CsGábor/Ki emlékszik Ambrus Terézre?

„Ki emlékszik Ambrus Terézre?”[1] És Tóth Andrásra, Földesi Lászlónéra, vagy például Lakatos Gézánéra?

Ambrus Teréz gépkezelő szakmunkás volt a Csepel Művekben. 1948-ban Kossuth-díjat kapott.[2]
Tóth András a Hajdúböszörményi Termelőszövetkezet vámospércsi gépállomásán traktoros volt. 1962-ben Kossuth-díjat kapott.
Földesi Lászlóné a hajdúnánási I. számú Óvodai Egység Napsugár Óvodában óvónő. 2007-ben a Magyar Köztársasági Bronz Érdemkereszttel tüntették ki.
Lakatos Gézáné a körömi általános iskola takarítónője. 2011-ben a Magyar Köztársasági Bronz Érdemkereszttel tüntették ki.[3]

Miért lehetnek fontos cikkalanyok ezek a kitüntetettek a Wikipédia számára, ha egyszer úgymond „életükről semmit sem tudunk”[4]? A hozzájuk hasonló emberek „egy pillanatra kiemelkedtek a mindennapok világából, arcuk és alakjuk a Parlamentben, újságok lapjain, riportjaiban villant fel, hogy azután ismét eltűnjön”[5] – következésképpen róluk csak viszonylag rövid, esetenként mindössze néhány mondatos cikk írható. Kellenek-e egyáltalán ezek az cikkek?

„Kapuban áll a történész is, amikor arról dönt, hogy milyen történeteket enged be a múltból a jelenbe, és hogyan írja, szerkeszti, alkotja meg őket.”[6] A különböző politikatörténeti időszakokat vizsgáló újabb történeti kutatások során már „a kutatói érdeklődés azoknak az embereknek a történeteire és mindennapjaira irányult, akik a korszakban éltek, és nem játszottak olyan szerepet, amely a politikatörténet által fontosnak tartott események sodrába emelte volna őket.”[7] Így például a Süveges Dániel cikk nem csak egy életrajzi cikk, hanem az adott korszak egy szeletét bemutató politikatörténeti cikk is egyúttal. A leghelyesebb tehát, ha „nem szelektálunk azon az alapon, hogy ma mit tartunk »értékesnek« vagy »értéktelennek«. Nem tudjuk, hogy a jövő számára mi válik különösen értékes dokumentummá, akár a látszólag legértéktelenebb is jelentős kordokumentummá válhat a jövő számára.”[8]

Jegyzetek szerkesztés

  1. Zsigmondi Mária: Ki emlékszik Ambrus Terézre?, Nők Lapja, 30. (1978. március 25.) 6–7. o. – Tóth szerint a Kossuth-díj alapításának 30. évfordulójára írt cikksorozat egyik cikkében az áll, hogy „Ambrus Terézről, aki a kitüntetéskor »tojásdad arcú, sötéthajú, pajkos szemű fiatal lány« volt, egykori gyárában nem tud senki semmit. A személyzeti osztály »sárguló kartonja« szerint meghalt. Az újságíró ezért megszólaltatott más egykor kitüntetett munkásnőket is, akik szintén nem értették, miért ők kaptak kitüntetést, miért pont ők kerültek »reflektorfénybe«, hisz ők csak »jól dolgoztak«.”
  2. Tóth Eszter Zsófia: A traktoroslánytól a buszvezetőnőig. Nők férfifoglalkozásokban a szocializmus kori Magyarországon. In: Nőtörténelem. Rubicon. 2009/4. online elérés (Hozzáférés dátuma: 2011. szeptember 29.)
  3. Kumin Ferenc: Kitüntetetten, kuminszerint.blog.hu, 2011. augusztus 19. – A szerző kiemeli: „[…] Az állami kitüntetés azonban szerintem nem elsősorban az ilyen teljesítmények elismerésére szolgál. Hogy mire is akkor? Nehéz megmondani. Mindig baj van vele. A leginkább az, hogy a mindenkori adminisztrációk a saját barátaik díjazását rendre fontosabbnak tartják, mint a valódi érdem vizsgálatát.”
  4. Fájl:A magyar Wikipédia tartalma.svg, 2008. július 9., 23:33
  5. Rainer M. János: Eszter a szocialista brigádban. In.: Mozgó Világ. 2007 december online elérés (Hozzáférés dátuma: 2011. szeptember 1.)
  6. Majtényi György: K-vonal: Uralmi elit és luxus a szocializmusban. Budapest: Nyitott Könyvműhely. 2010. 1. o. ISBN 9789639725744  
  7. Tóth Eszter Zsófia: „Én nem istenítem Kádárt, de olyan ember volt…” Egy Állami Díj emlékezete munkásnők életút-elbeszéléseiben. In.: Múlt századi hétköznapok. Tanulmányok a Kádár-rendszer kialakulásának időszakáról. szerk. Rainer M. János. 1956-os Intézet, Budapest, 2003 online elérés (Hozzáférés dátuma: 2011. szeptember 29.)
  8. Miért kell mindent megőrizni?, nava.hu (Hozzáférés dátuma: 2011. szeptember 29.) alapján