Szerkesztő:DolceVita/Piszkozat/Jogcímbiztosítás

Jogcímbiztosítás szerkesztés

Nem rég megjelent hazánkban egy új fajta biztosítás, amivel tulajdonjogainkat tudjuk védeni. Tehát olyan esetekre találták ki, amikor az ügyvéd nem bizonyítható hibájából, vagy csalás miatt az ügyfélnek kára keletkezett.

Már eltűntek az akadályok a biztosítás bevezetése előtt, köszönhetően az EU jogharmonizációnak, így ma már bármelyik magyar állampolgár élhet ezzel a fajta védelemmel.

Ki lehet pontosan számolni, hogy a saját ingatlanunkra mekkora biztosítási összeget kellene fizetnünk évente, de hozzávetőlegesen ez az ingatlan értékének 0,3-0,5%-a.[1]

Leegyszerűsítve, tehát a tulajdonjog- és jelzálogjog-biztosítás biztosítékot nyújt annak érdekében, hogy a beruházó és finanszírozó bankja a számukra ismert (pl. az ingatlan-nyilvántartásban széljegyen szereplő használati jog) vagy ismeretlen (pl. ingatlancsalás, hamisítás, érvénytelen képviselet) kockázatokból eredő károktól megvédje magát. Ezzel a fejlesztő finanszírozói és ügyfelei felé is garanciát tud felmutatni arra, hogy még egy nem várt ”jogi manőver” sem okozhat nekik anyagi hátrányt.

Ingatlanberuházásokhoz szerkesztés

Magyarországon igen lassan megy végbe egy-egy bírósági eljárás, így azok költsége is nő az időtartammal arányosan. Sajnos hiányoznak itthon a megfelelő jogszabályok is egy 100%-osan biztonságos adásvétel lebonyolításához. Ez sok jogi kockázatot von maga után. A tulajdonjog-és jelzálogjog biztosítás ezt a kockázatot csökkentheti. Nem új keletű a dolog már Európában sem, de eredetileg Amerikából indult ki. A könnyen értelmezhető adásvételi szerződéseknél bonyolultabb ügyleteknél ajánlják, illetve, ha nagyobb értékű ingatlanba ruház be valaki. Az ingatlan-nyilvántartási bejegyzés problémamentességében érdekelt a beruházást finanszírozó hitelintézet is, aki az új tulajdonossal együtt szintén veszteséget szenvedhet, amennyiben a tulajdonszerzés nem rendben történik meg, hiszen elveszítheti az ingatlanfedezetet a folyósított kölcsön mögül.

Lezárt közbeszerzési eljárásnál is lehet alkalmazni, amikor a nyertes attól tart, hogy valaki meg fogja támadni az eredményt, és sikerrel kéri annak érvénytelenítését.

A tárgy lehet egy bírósági eljárás is akár, ahol valamilyen szervezet vagy magánszemély megtámadja az építési engedélyt, így bizonytalanná válik a beruházás folytatása, amelyből a fejlesztőnek vesztesége keletkezik.

Folyamata szerkesztés

Az ügyfél határozza meg, hogy milyen kockázati tényezők szerepelnek az ügyletben, amelyek megakadályozhatják az ügylet sikerességét. Azt is az ügyfélnek kell meghatároznia, hogy mekkora értékre kíván biztosítást kötni. A biztosítás igénybevételét, a fedezeti kört és a minimális biztosítási összeget ugyanakkor nem egyszer a finanszírozó bank írja elő a beruházónak, feltételként kötve a projektkölcsön folyósításához. A biztosító ezután megvizsgálja a jogügyletet, jogi átvilágítást végez. Az átvilágítás mindig az ügyfél költségén történik.

Ezt követően a biztosító pontosan meghatározza, hogy mely kockázatokra köt biztosítást – természetesen igazodva az ügyfél és bankja elvárásaihoz. A jogügyletet, illetve a szerződést, tehát a biztosító alaposan áttanulmányozza és konkrétan meghatározza, milyen eseményeknek kell ahhoz bekövetkeznie, hogy az ügyfél jogosulttá váljon a kártérítésre.

Kár esetén a biztosító nemcsak a tényleges veszteséget téríti meg ügyfelének, hanem minden jogi költséget vállal, amely a biztosított jogának helyreállítása érdekében felmerül.[2]

Források, jegyzetek szerkesztés