Az ISO 639-2 az ISO 639 nyelvi szabványcsalád második tagja, 464 hárombetűs (úgynevezett alpha-3) nyelvkódot tartalmaz. A szabvány az ISO 639-1 kibővítése, 1998-ban vált hivatalossá.

Az ISO 639 szabvány szerint valamennyi nyelv rendelkezik egy egyedi és meghatározott kétbetűs (639-1), illetve hárombetűs (639-2 és 639-3), kisbetűs rövidítéssel (nyelvkóddal), utóbbit a 639-1-ből hiányzó nyelvek kódolására vezették be.

A táblázat az ISO 639-2 szabvány jelenleg érvényes teljes kódlistáját tartalmazza[1] [2], ahol létezik, ott a megfelelő ISO 639-1 nyelvkódokkal együtt. Két 639-2 kód esetén az első a T (terminológiai), a második a B (bibliográfiai) kód.

Megjegyzések: Nyelvek beosztása típusaik szerint: önálló (ezen belül: kihalt (jelenkorban), ókori (ókorban kihalt), történelmi (modern formáitól eltérő), mesterséges), kollektív, makro (valamennyit részletesen lásd: Egyes kódok jellemzői).

Speciális helyzetek kódjai: mis – kódolatlan nyelv • mul – sok nyelv • qaa-qtz – helyi használatra fenntartott kódtartomány • und – nem meghatározott nyelv • zxx – nyelvészeti tartalom nélküli kód.

Index : Start - A Á B C D E É F G H I J K L M N O Ö P Q R S T U V W X Y Z
Index : Start - A Á B C D E É F G H I J K L M N O Ö P Q R S T U V W X Y Z
  1. ISO 639-2 és 639-1 kódlista: ISO 639-2 Code List. ISO 639-2/RA. Library of Congress, 2010. október 18.
  2. ISO 639-1 és 639-2 kódváltozások: ISO 639-2/RA Change Notice. ISO 639-2/RA. Library of Congress, 2010. október 18.

További információk

szerkesztés

Kapcsolódó szócikkek

szerkesztés

[[Kategória:ISO-szabványok

[[en: {{

References

szerkesztés
szerkesztés

[[Kategória:

[[en: