Szerkesztő:Elkágyé/Körkörös gazdaság

Körkörös gazdaság

A körkörös gazdaság koncepciója a fenntartható fejlődés egy fontos eleme. Lényege az, hogy a termékek életciklusát minél jobban meghosszabbítsuk és megtöbbszörözzük és ezáltal lehetővé tegyük a minél kisebb új anyag- és energiaráfordítást és az ezzel járó fajlagos szénlábnyom-növekedést. A megoldást az jelentheti, hogy az elhasználódott terméket, ahelyett hogy megsemmisítenénk (elégetnénk vagy a szemétbe dobnánk, ahol vagy természetes úton lebomlik, vagy hosszú ideig megmaradva a környezetet károsítja) vagy újra hasznosítjuk (esetleg az eredetitől teljesen más felhasználási célra), vagy anyagát, szükség esetén feljavítva vagy átalakítva újra feldolgozzuk egy ugyanolyan, hasonló, vagy teljesen más új termék előállítására. Ennek az új terméknek az elhasználódás utáni újrahasznosítása vagy újrafeldolgozása többször ismétlődhet – ez teszi körkörössé a folyamatot.[1]

A körkörös gazdaság a hagyományos, ún. lineáris gazdaság ellentéte, amely a termékeket egyszeri felhasználásra szánja és elhasználódásukkor véglegesen megsemmisíti azokat.

Az Európai Bizottság 2020 márciusában benyújtott cselekvési terve tesz javaslatokat a körforgásos gazdaságnak az Európai Unió területén történő megvalósítására, az ennek az elvnek megfelelő terméktervezésre („ökodizájn”), a hulladékcsökkenésre és a termékek javításának jogára. A cselekvési terv a legtöbb energiát fogyasztó ágazatokra helyezi a hangsúlyt, mint amilyen például az elektronikai ipar, az információs és kommunikációs technológia, a műanyagipar, az építőipar és a textilipar. A cselekvési tervet az Európai Parlament 2021 februárjában megszavazta és ennek alapján a Bizottság 2022 márciusában közzétette az első intézkedéscsomagot a körkörös gazdaságra való átállás felgyorsításáról. A javaslatok között szerepel a fenntartható termékek népszerűsítése, a fogyasztók ösztönzése a „zöld átállásra”, az építési termékekről szóló rendelet felülvizsgálata, valamint a fenntartható textíliákra vonatkozó stratégia.[1][* 2] A körforgásos gazdaság irányába történő elmozdulás az EU környezetvédelmi és gazdaságpolitikájának egyik legfontosabb célkitűzése.

Az életciklus meghosszabbításának lehetőségei szerkesztés

Jegyzetek szerkesztés

  1. "Zöld hidrogénen" olyan módon előállított H2 molekulát értünk, amit "zöld", azaz karbonmentes áramforrásból víz bontásával és elektrolízis segítségével állítanak elő.[2]
  2. A „zöld átállás” lényege a ma használt fosszilis energiahordozók – szén, a lignit, olaj, földgáz – hatékony helyettesítése a klímavédelem szempontjából barátságos megoldásokkal (atomenergia, szél- és napenergia), a „zöld hidrogén” használatának elterjesztése és az energiatakarékosság.[* 1]

Források szerkesztés