A római–szeleukida háború a Római Köztársaság és a Szeleukida Birodalom koalíciói közötti, Kr. e. 192-től 188-ig tartó katonai konfliktus volt Anatólia hovatartozása felett.

Előzmények

szerkesztés

IV. Ptolemaios Philopatór Kr. e. 205-ben meghalt, így gyermekkorú fia, V. Ptolemaios Epiphanés lett Egyiptom új királya. Két évvel később III. Antiochos és V. Philippos makedón király egyezményt kötöttek egymással a birodalom felosztásáról.[1] 202-ben Antiochos, kihasználva, hogy az alexandriai udvart belviszályok kötötték le, támadást indított, ezzel kezdetét vette az ötödik szír háború.[2] Koilé-Syria pár éven belül teljesen szelukida kézre került.[3] Ezután Antiochos meghódította a ptolemaidák anatóliai birtokainak nagyrészét.[4] Philippos sem vesztegette idejét: betört Trákiába, elfoglalva több várost a Boszporuszig és bevett több égei-tengeri kikötőt, megverve egy pergamoni-rhodoszi flottát.[5]

Kr. e. 196-ban a szeleukida uralkodó merész vállalkozásba kezdett. Átkelve a Helléspontoson elfoglalta Trákiát és újjáépítette a trákiai Chersonésoson lévő Lysimacheiát. A várost ezt megelőzően a trákok rombolták le a makedón erők elűzése után. A lakosokkal esküvel megerősített szerződést kötött, amelyben a felek kölcsönös katonai segítségnyújtásra kötelezték magukat. Igazgatásukat második fiára, IV. Seleucos Philopatórra bízta.[6] A nagykirály hirtelen megindulása megijesztette Titus Quinctius Flaminius konzult, a Makedóniával hadakozó római csapatok vezérét, így az békét kötött.[7] Ez volt a második makedón háború.

  1. Hegyi 2013 52. o.
  2. Hegyi 2013 53. o. Lancel 2005 269. o.
  3. Lancel 2005 269. o.
  4. Hegyi 2013 54. o.
  5. Lancel 2005 269-270. o.
  6. Hegyi 2013 57. o.
  7. Hegyi 2013 58-59. o.