Szerkesztő:HorMar33/próbalap

[1]NATO „FOX” kódjai

Fox az egy rövidítő kód, amit NATO tagállamok használnak azért, hogy egyszerűen meg tudják jelölni a repülőgépre illesztett rakétákat, azok kialakítása, illetve képessége szerint csoportosítva. „Fox” a „foxtrot” szó rövidítése, a NATO fonetikus ábécében ez az F betű, ami a tűz (fire) szó rövidítése. A fegyver kilövéséről szóló rádióhívás célja, hogy segítsen elkerülni a baráti tüzet, figyelmeztetve a többi pilótát, hogy ne manőverezzenek a rakéta útjába. Három variációját használják a Fox rövidítő szónak. Ezeket számmal jelölik (Fox-1, Fox-2, Fox-3) amelyeket a Fox szó után tesznek, a számok azt jelölik, hogy a rakéta milyen célkövető berendezéssel van ellátva. (félaktív radarirányítású, passzív infravörös irányítású, aktív radar irányítású)

Fox-1

Ezek félaktív radarirányítású rakéták[1], mely azt jelenti, hogy magában a rakétában nincs radar, helyette egy jelfogadó berendezést tartalmaz, ami attól az eszköztől kapja az információkat amelyik elindította a rakétát. Így annak a légijárműnek használja a radarberendezését, amiről indították a rakétát. Az indító géptől folyamatosan információt kap a rakéta az ellenséges célpontról, amíg az el nem éri a célpontot és felrobban. Az indító ezköznek folyamatosan látnia kell a célpontot amíg a rakéta el nem éri azt. Ennek előnyei és hátrányai is vannak. Előnye, hogy folyamatosan kontrol alatt tartja a pilóta a rakétát annak teljes repülése alatt. Ennek köszönhetően, amennyiben a pilóta mégsem akarja megsemmisíteni a célpontot, leveszi a célmegjelölést az adott ezközről és a rakéta megsemmisíti önmagát a levegőben. A hátránya abból fakad, hogy a rakéta annak az eszköznek használja a radarját, amiről indították, így a célpontnak folyamatosan radar távolságon belül kell maradnia, mert a rakéta önállóan nem tudja megjelölni és követni a célt. (2. legmagasabb technikai színvonalú, 2. legdrágább rakéták)

Ilyen rakéta például: AIM-7 Sparrow[2]

Fox-2

Passzív infravörös irányítású rakéta[1]. Ezek a rakéták saját magukat vezetik el a célhoz az infravörös érzékelőjük segítségével. Infravörös érzékelőjük az ellenséges repülőeszköz hajtóművéből kiáramló hőt követve jut el hozzá. Előnyei közé tartozik, hogy az indítás után itt már elhagyhatja a területet az indító eszköz mivel a rakéta maga is tudja követni a célpontot. Másik előnye, hogy az ilyen célkövetésű rakéták nem bocsájtanak ki semmijen jelet magukból, így ezek a rakéták nem adnak semmilyen figyelmeztetést az ellenséges repülőgépnek, hogy érkeznek. Hátránya megmutatkozhat légiharcnál mikor egy Fox-2 rakétát indítanak az ellenséges repülőgépre, de az ellenséges repülőgép és a már elindított rakéta közé repül egy baráti repülőgép akkor a baráti repülőgépet fogja követni a rakéta, mert az általa kibocsájtott hőt erőssebben fogja érzékelni, mivel közelebb van. A pilóta indítás után már nem rendelkezik semmilyen kontrollal a rakéta felett mivel az önként deríti fel a célját, így maximum annyit tehet, hogy figyelmezteti a baráti gépet. (3. legmagasabb technikai színvonalú, 3. legdrágább rakéták)

Ilyen rakéta például: AIM-9 Sidewinder[1]

Fox-3

Aktív radar irányítású rakéta[1]. A rakétának saját radarja van és annak a segítségével keresi fel a célpontot. Indítás után végig képes követni a célpontot. A Fox-3-as rakéták a legjobbak távoli repülőgépek leküzdésére. Előnye, hogy az indítás után itt már elhagyhatja a területet az indító eszköz mivel a rakéta maga is tudja követni a célpontot. Hátránya, hogy amikor az ellenséges repülőgép és a baráti repülőgép közel van egymáshoz akkor a rakéta a baráti repülőgépet is célba veheti. (legmagasabb technikai színvonalú, legdrágább rakéták)

Ilyen rakéta például: AIM-120 AMRAAM[2]

---

[1] https://en.wikipedia.org/wiki/Active_radar_homing

[2] https://en.wikipedia.org/wiki/AIM-120_AMRAAM

---

[1] https://en.wikipedia.org/wiki/AIM-9_Sidewinder

---

[1] https://en.wikipedia.org/wiki/Infrared_homing

---

[1] https://en.wikipedia.org/wiki/Semi-active_radar_homing

[2] https://en.wikipedia.org/wiki/AIM-7_Sparrow