Szerkesztő:Horváth Gita/próbalap

Horváth Gita író

Született: Kispest, 1939. május 12. Állampolgársága: magyar. Foglalkozása: író, Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány tag.

Gyermeke: Kertész Katalin Barbara Díjai: -

Származása: Apai ágon felmenői között volt számadó juhász, uradalmi cselédlány természetes fia, földműves, napszámos: Baritzák, Diószegik, Horváthok, Takátsok. Anyai ágon felmenői osztrákok; kremsi őssel rendelkező vasútépítő, tengerész altiszt, bécsi polgár, betelepített, nemesi rangot kapott család virilista leszármazottja. Frischauf, Goetz, Rubesch, Lang nevekkel.

Tanulmányai: Landler Jenő Általános gimnázium – orosz tagozat. (1954-1957) ELTE filozófia-pszichológia szak - vendéghallgató. (1957/58) Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskola – gyógypedagógiai tanár.(1959-1963) Tanfolyamok: Barlanghy István Pantomim Stúdiója Varga Imre szobrászművész Rajz Stúdiója Magyar Rádió – Bemondói Tanfolyam ÁFOR – Benzinkútkezelői Tanfolyam ATI – Hivatásos Gépjárművezetői Tanfolyam

Munkahelyei: KOLOR Kelmefestő Szövetkezet – kelmefestő GANZ-MÁVAG Mozdony- Vagon- és Gépgyár – bérelszámoló VI. Ker. Vendéglátóipari Vállalat – felszolgáló Egri Siketnémák Intézete – gyógypedagógiai tanár XIII. Kerületi Kisegítő Iskola – gyógypedagógiai tanár „Áfor” – Ásványolajforgalmi Vállalat: műegyetem rakparti, leányfalui benzinkút – kútkezelő Magvető Könyvkiadó; Rakéta Regényújság – képszerkesztő Magyar Rádió – szerkesztő-műsorvezető Népszava Lap- és Könyvkiadó – felelős szerkesztő ORIENT Vállalkozó Kisszövetkezet – könyvkiadó igazgató Miskolci Nemzeti Színház; Színházi Esték – főszerkesztő

Házasságai: Első férje dr. Nagy György, gimnáziumi tanára. (1961) Második férjével Hável László színésszel Gera Zoltán Pantomim Társulatában találkozott. (1963-1965) Harmadik férje Kertész Ákos író, aki őt írta meg a "Makra" Vali alakjában. Miután elvált az írótól, az a „Makra” második kiadásától levettette az ajánlást: Valinak – Horváth Gitának ajánlom. (1966-1971)

Pályafutása: Első rajzos mesekönyve, a "Pulimese" 1969-ben jelent meg a Móra Könyvkiadónál. A mesekönyvvel rendkívüli felvételt nyert a Művészeti Alapba. Második könyve, a "Pöpöpapa és a kutyáko"k meseregény. Würtz Ádám rajzaival 1970-ben adta ki a Móra kiadó. Első novelláját 1971-ben közölte a „Mozgó Világ” irodalmi folyóirat. Az „Élet és Irodalom” irodalmi lapban 1972-ben debütált a "Mese Kainról, Ábelről, meg magáról az Úrról" című novellájával. (Az „Új ember” katolikus lap azonnal elmarasztaló kritikát írt a novelláról.) Ezután rendszeresen jelentek meg novellái, tárcái. Az "Azértse" kisregényét 1973-ban adta ki a Magvető Könyvkiadó, a szokásos példányszám háromszorosában. - Ekkor vége is lett a sikeresen induló pályának, negyven évig egyetlen szépírói sora nem jelenhetett meg nyomtatásban. A kisregény pillanatok alatt elfogyott, a kamaszok bibliája lett, olvasók, művész kollégák dicsérték. De a honi hivatalos kritika (Élet és Irodalom, Kortárs, Alföld, Napjaink) egyhangúan kiáltotta ki nagyon rossz könyvnek. – „Ha egy címmel akarok jellemezni, akkor egy nagyon rossz könyv, az Azért se címét vettem kölcsön.” ( Napjaink, 1975) Viszont határon túlról, Szabadkáról Dési Ábel író, költő, esztéta azt írta: Én főleg azért olvastam el, mert olvastam erről egy igen rosszmájú kritikát, és úgy éreztem, itt valami nincs rendben. Nagyon tetszett. Néhány barátomat is rávettem, olvassák el a könyvet és azoknak is tetszett a regény. Könyvéről írni fogok – állt a levélben. A „7 Nap” vajdasági hetilapban, októberben jelent meg a "Düh és mosoly", Dési Ábel kritikája. „Ritkán történik meg, hogy egy fiatal író első könyvével, mint érett és eredeti alkotó lép elénk… Az első személyben szubjektíven előadott történet külön érdekessége az eredeti, friss hang, a közvetlen, nyílt beszéd… Horváth Gita lázadó és elégedetlen. Ezt nemcsak témájával és irodalmi nyelvezetével fejezi ki, hanem a maga sokszor meghökkentő, groteszk, szatirikus hangvételével is. Csípős hangja modern irodalmi eszközökkel párosul… Képzeljük el Tersánszky Józsi Jenőt, mint harmincéves fiatal írót a mai világban és tetejébe, mint fiatal, dühös írónőt. Lehet, hogy akkor valami hasonló jelenség jönne létre, mint Horváth Gita esetében… Horváth Gita eléggé bátor ahhoz, hogy meglelje a maga új olvasóit és későbbi kitartó híveit is. Ezért mi is további bátorságot és kitartást kívánunk további útjához. – És erre bőségesen szüksége is lesz majd.” Dési Ábel kiváló jósnak bizonyult: 1972. március 10-én kelt levét a Magvető Könyvkiadó igazgatója így kezdte: „Asszonyom! Köszönöm, hogy megtisztelt bizalmával és kérte kéziratának elolvasását. Véleményem a mellékelt szerződéssel fejezem ki.” Ettől kezdve a nagyhatalmú könyvkiadó védte az írót a gyalázkodó kritikákkal szemben, felvette a Rakéta Regényújság kezdő csapatába, segítette eredeti ötleteink megvalósításában, a második könyvére „látatlanban” szerződött 1973-ban. Az író azonban nem viszonozta a hatalom iránta való jóindulatát, nem felelt meg az elvárásainak. Ezért a hatalom, szokása szerint hirtelen megharagudott, és 1975. decemberében az író támogatását (a Támogatás.Tűrés.Tiltás. híres hármasából) tiltásra cserélte. Az „Élet és Irodalom” a nyomdából vette ki a "Mese Máriáról" című novelláját, mely a karácsonyi számban jelent volna meg. 1976-ban a BM pályázatot hirdetett TV rajzfilm sorozatra. A pályázatot Horváth Gita ismert meseírók előtt nyerte meg a "Pityke őrmester" ötletével. A forgatókönyvek fél év alatt elkészültek. A TV Ifjúsági Osztályának Vezetője ekkor kijelentette, csak akkor ad műsoridőt, ha Horváth Gitát kiteszik a produkcióból. Ezután egyetlen kiadó, egyetlen irodalmi lap nem fogadta el a kéziratait. Így a Magyar Rádiónak, és a Magyar Televíziónak dolgozott. De minden eredeti ötletéből megvalósított munkája, sorozata sikeres kezdetek után indokolatlanul megszűnt, némelyik más névvel, más munkatársakkal született újjá. – A hatalom törvényszerűen hamar utolérte a funkcionáriusai lojalitásán keresztül, míg a neve el nem tűnt véglegesen. Mivel a rendszerváltás után ugyanezek a potentátok maradtak meg a kulturális élet vezető pozícióiban, a szépírói szilencium 2014-ig tartott, ekkor jelent meg második felnőtt regénye, az "Azértis". Továbbra is távol él az irodalmi kánontól, dolgozik, megírta "A Butaság csontig rágja a Kék Bolygót, csesszemeg!" felnőtt meseregényét, tusképeket fest, és " Montaigne malaclopójában" című esszékötetét írja.

Írói munkássága: Könyvek: Pulimese - mesekönyv, szöveg és rajz. (Móra, Bp. 1969) Pöpöpapa és a kutyákok – meseregény. Rajz: Würtz Ádám. (Móra, Bp. 1970) Azértse – kisregény. (Magvető, Bp. 1973) Azértis – regény. (K.u.K. Bp. 2014) Novellák, tárcák, esszék: Nehogy kimaradjak valamiből – novella. (Mozgó Világ, 1971)

b-moll – regényrészlet. (Kortárs, 1972) 

Mese Kainról, Ábelről meg magáról az Úrról – novella. (Élet és Irodalom, 1972) Mese Ábrahámról – novella. (Élet és Irodalom, 1974) Hamuban sült pogácsa – tárcák: Bí; R.M.D.G; Zsennye, október; A váza; (Élet és Irodalom, 1974) Reggel, a Mama – esszé. (Élet és Irodalom, 1983) Csálé úr; Bodri; Szigligeti ősz; Én csak egy buta nű vagyok – tárcák. (Új Tükör, 1985/86) Szerelmese – esszé. (Népszava Évkönyv, 1987) M.I.M.I – Magyar Menedzser Iroda – publicisztika. (Élet és Irodalom, 1988) A szeretet soha el nem múlik; Az igazi; Árulkodó féltékenység; Prűdnek pornó – pornónak prűd; Szex; Öt hatalom – novellák. (C.E.T. Central European Time, 1993-1995) Tiltott gyümölcsök; A köz véleménye; Nicsak, ki komcsizik itt? – publicisztikák. (Magyar Hírlap, 2001/2002) Kis ország nagy bottal jár; A koszos zokni esete; Mancsország; Ősünk: Káin; Szelfméd men; A mihaszna meg a bársonyszék – publicisztikák. (168 óra, 2001-2003) Színdarabok: Piszke és Ribiszke – zenés mesejáték. (Országjáró Színtársulat, 1985-2000) Pöpöpapa és a kutyákok – bábjáték. (Kecskeméti Ciróka Bábszínház, 2002-2008) Hangjátékok: Este hét után. (MR. Irodalmi osztály, 1974) Piszke és Ribiszke. (MR. Ifjúsági osztály, 1978) Azértse. (MR. Szórakoztató Osztály, 1994)

Televíziós munkássága: Műsorkalauz – sorozat. Író, szerkesztő, műsorvezető. (1971) Mandula mese – tévéjáték. Író. (1973) Pityke őrmester – sorozat. Pályázatnyertes író, forgatókönyvíró. (1976) Szerelmese I. –sorozat. Író, szerkesztő, műsorvezető. (1992/1993) Pajkos kakas – sorozat. Forgatókönyvíró, műsorvezető. (1993) Diszkó az Urálban – dokumentum film. Forgatókönyvíró, riporter (1993) Szerelmese II. – sorozat. Író, szerkesztő, műsorvezető + főcímzene (1995) Édes semmittevés - sorozat Kína, Izrael, Anglia, Indonézia, Svájc, Marokkó, Libanon, Peru, Olaszország nagyköveteivel. Író, szerkesztő, műsorvezető + díszlet (1997/1998)

Rádiós munkássága: Irigylem a lányomat – író, előadó. ( Szórakoztató Osztály, 1983) Reggel a Mama – író, előadó. (Szórakoztató Osztály, 1983) Az én emlékkönyvem – sorozat, szerkesztő, riporter. (KAF. Honismeret, 1982-1986) Boldog születésnapot! – sorozat, szerkesztő, riporter. (KAF. Honismeret, majd Szórakoztató Osztály 1983-1986) Volt, lesz… - sorozat, szerkesztő. (Szórakoztató Osztály, 1983) Én csak egy buta nő vagyok – sorozat, író, előadó, (Szórakoztató Osztály, 1989-1992) Hét toronyban – sorozat, író, előadó (Szórakoztató Osztály, 1990-1992) Szerelmetes éjszakák – éjszakai élőadás sorozat, szerkesztő, műsorvezető. (Szórakoztató Osztály, 1993/1994)

Grafikus munkássága: Pulimese (1969) Disznólkodni szabad – Lőwy Árpád versei – illusztráció (1989) Kínai tusképek – önálló kiállítás. (Budapest, 1997) Sogni della mia infanzia – résztvevő. ( V. Biennale D’Arte Giuliana, Trieszt, 1998) Tao – önálló kiállítás. (Gárdony, 2001) Fekete-fehér madarak – önálló kiállítás. (Gárdony, 2002) Bamboo – meghívott résztvevő. (Székesfehérvár, 2007) Libbenő ecset, emo-kori gésák főhajtása Bokor Balázs haikui előtt – önálló kiállítás (2014) Saatchi Art Online Gallery - résztvevő Pajkos pipacsok (Bokart Vision - Virtuális Galéria)

Források: UMIL - Új Magyar Irodalmi Lexikon Kortárs Magyar Írók Dési Ábel: Düh és mosoly (7 Nap) Horváth Gita: Azértse Google search