Nyelvtani határozottság

Nyelvtani határozottság alatt azt értjük, hogy egy mondatban szereplő köznév egy konkrét, más ugyanilyen köznevű dologgal nem helyettesíthető dolgot jelent-e úgy, mintha azt tulajdonnévvel neveztük volna meg, vagy valódi köznevet jelent, vagyis a szó használatával bármely ilyen köznévvel jelölt dolog szóba jöhet, azok egymással helyettesíthetők.

A nyelvtani határozottság jelenségére azért van szükség, mert a dolgoknak gyakran nem adunk saját nevet, vagyis tulajdonnevet, hanem azt csak a köznevével jelöljük meg.

E szerint nyelvtani határozottság szempontjából két csoportról tudunk beszélni:

Határozott szintagmák:

szerkesztés

Egy csak köznévvel jelölt, de egyébként határozott (egyénített) dolognak a mondatbéli határozottságát az "a", "az" határozott névelőkkel jelölhetjük. A határozott helyzetben lévő köznevek és más névszók egy konkrét dolgot jelentenek, amelyek nem helyettesíthetők egy másik ugyanezen köznévvel megnevezhető dologgal. A határozott névelőt tehát úgy kell tekinteni, mintha az az adott dolog tulajdonnevét jelentené.

Nyilvánvaló dolog, hogy ahhoz, hogy valamit a mondatban határozottként kezeljünk és használjunk, a beszélőknek tisztában kell lennie azzal, hogy a csak köznevével jelölt dolog valójában melyik ilyen köznévvel jelölt dolgot vagy dolgokat jelenti.

  • A többes számban használt és a megszámlálhatatlan határozott köznevek, amennyiben a beszélők nem szűkítették le a jelentett dolgok körét, akkor az ezen köznévvel megjelölhető összes vagy - megszámlálhatatlanság esetén - teljes dolgot jelentik: "Szeretem az állatokat", "Szennyezzük a környezetet", "Kivágjuk a fákat."
  • Amennyiben a beszélők leszűkítették ezt a kört, vagyis egy köznév alatt csak egy adott méretű vagy számú egyedhalmazt értenek, akkor csak ennek a halmaznak az összes tagjáról/teljességéről van szó. "Kivisszük az asztalokat.", "Kiszivattyúzzuk a vizet."
  • Amennyiben a megszámlálható köznév egyes számban van, mindenképp szükséges, hogy a beszélők számára világos legyen, hogy a köznév melyik konkrét egyedre vonatkozik. "Kiolvastam a könyvet."
A határozott névelővel jelölt egyedhalmaz szűkítésének lehetőségei:
szerkesztés

Nem minden esetben van lehetőség arra, hogy a kommunikáció résztvevői letisztázzák egymással, hogy egy-egy határozott névelős köznévvel jelölt dolog, vagy dolgok alatt konkrétan mely egyedeket, vagy mekkora méretet értenek. Ezért használjuk a következő lehetőségeket:

  • főnévi mutató névmás jelzőként való használata: "Kivágjuk ezt a fát.", "Hozzátok be azokat a székeket!" Az adott köznévvel jelölt összes egyed halmazából egyszerű rámutatással kijelöljük a számunkra fontosakat, jelentősen leszűkítve ezzel az egyedek körét.
  • birtokos személyjel és birtokos jelző használata: "Kivasalom az ingemet." Az egyedek körét a beszélgetés résztvevőinek és egyéb lehetőségek birtokviszonyához kötik. Ez is egy egyértelmű szűkítést, konkrét megjelölést jelent.

Határozatlan szintagmák:

szerkesztés

Határozatlanság esetén a halmazból kiveszünk megjelölt, vagy meg nem jelölt darabszámú példányt, vagy megszámlálhatatlanság esetén tetszőleges mennyiséget. A kivett darabok egymással helyettesíthetők, így az állításnak a köznévvel jelölt valamennyi példányra igaznak kell lennie. "Átmászunk egy kerítésen."- Ez azt jelenti, hogy a szomszéd kerítésén is átmászhatunk.

E1E2E3T1T2T3
Alanyeset(N)énteőmitiők
Tárgyeset(A)engemtégedőtminkettiteketőket
Részeseset(D)nekemnekednekinekünknekteknekik
Comitativusvelemveledvelevelünkveletekvelük
Causalis-finalisértemértedérteértünkértetekértük
-ban,-benbennembennedbennebennünkbennetekbennük