Szerkesztő:Imedeen/piszkozat
A Marine Complex
In vitro tanulmányok
Kísérleti szerkezetek szolgáltak modellként annak bemutatására, hogy mi történik a testben. Sejt kultúrákat és bőrmintákat használtak annak felderítésére, hogy egyes sejtek hogyan reagálnak egyes anyagokra, illetve különböző külső tényezőkre.
In vivo tanulmányok
Véletlenszerű, duplán vak(a kutató, és a résztvevők sem tudják, ki kap placebót) és placebo csoporttal kontrollált klinikai vizsgálatot végeztek a végső formulák hatásának biztonságosságának vizsgálata érdekében.
A Marine Complex, egy tengeri hal kivonat, mely olyan fehérjékben és poliszaccharidokban gazdag, mint amilyenek a kötőszövetben természetesen is megtalálhatóak. Ezek a fehérjék hasonlóak a dermiszben találhatókhoz, a kollagén, elasztin és a fibrillin. Meggyőzően bizonyították, hogy javítják a bőrsűrűséget. A poliszaccharidok olyan cukor-molekulák, melyek a nedvesség megkötő zselés állagú anyagot hozzák létre a bőrben. Ezek a molekulák saját súlyuk 1000-szeresét képesek megkötni, és ezek felelnek a bőr hidratáltságáért is. A Marine Complex több tudományos tanulmányban bizonyította, hogy javítja a bőr sűrűségét és nedvességtartalmát.
A Marine Complex működési elve és a bőr struktúráján megfigyelhető jótékony hatása
In vitro vizsgálat folyamán a Marine Complex hámsejteket aktivál, javítja az alap membrán kialakulást és növeli a dermisz (irha) kollagén tároló képességét idősödő női bőrben.
Összefoglaló
A Marine Complex működési elve és a bőr struktúráján megfigyelhető jótékony hatása Korunk előrehaladtával számos változás áll be bőrünk állapotában úgy a külső, mint a belső tényezők hatására. Az epidermiszben (külső bőrréteg), dermiszben (irha) és az alap membránban történő változásoknak nagy hatása van a bőrünk külső megjelenésére. Összességében a keratinociták (hámsejt) burjánzásának, a lamini 332 valamint a VII. típusú kollagénnek az alapmembránban való lerakódásának csökkenése, illetve az I. típusú kollagénnek a dermiszben való csökkenése, ráncok, kevésbé sugárzó, száraz, vagy durva bőr formájában válik láthatóvá. Egy, a Dr. A. El Ghalbzouri által, tenyésztett női bőrön végzett laborvizsgálat arra irányult, mi lehet a hatásmechanizmusa a Marine Complex-nek idősödő női bőrön.
A jelen in vitro tanulmány során a Marine Complex anti-aging potenciált mutatott, mivel stimulálta a hámsejt burjánzást, ami az öregedés folyamán gyakran visszaesik. Ezen felül a lamini 332 és a VII. típusú kollagének jelenléte, melyeket a mátrix metalloproteinázok (MMP – sejten kívüli fehérjeszerkezetek lebontására „szakosodott” részecskék) az UV sugárzás hatására rombolnak, gyarapodott a Marine Complex kezelés után. Mivel ez a két fehérje kritikus a dermisz-epidermisz kapcsolódásának és kommunikációjának sértetlensége szempontjából, az in vitro tanulmány azt mutatta, hogy a Marine Complex hozzájárul az alapmembrán struktúrájának és funkciójának javulásához. Végül, a tanulmány tisztán kimutatta, hogy a Marine Complex egyaránt javította a pro-kollagén I. kiválasztást, valamint az I. típusú kollagén lerakódást. Az I. típusú kollagén nagyon fontos összetevője a dermisz szerkezetének. Mivel a kollagén lerakódás és szintézis a bőr öregedésének arányában csökken, a Marine Complex-nek a bőr öregedést lassító jótékony hatása abban mutatkozik meg, hogy ellensúlyozza ezt a folyamatot. Dr. A. El Ghalbzouri in vitro tanulmányának eredménye tehát alátámasztja és segít megmagyarázni azokat a klinikai tanulmányokból levont megfigyeléseket, melyek a Marine Complex hatását kutatták. Véletlenszerű, duplán vak, placebo csoporttal kontrollált vizsgálatok kimutatták, hogy UV károsodott bőr esetén a Marine Complex halványítja a ráncokat és finom vonalakat, javítja a bőr folyadékmegtartó képességét és a sugárzását. Egy a Dr. A. El Ghalbzouri által tenyésztett női bőrön végzett laborvizsgálat arra irányult, mi lehet a hatásmechanizmusa a Marine Complex-nek idősödő női bőrön. A kutatás számos paraméterét vizsgálta a bőrnek, mint például a külső bőrréteg változása (hámsejtek elkülönülése és szaporodása), alap membrán formáció (lamini 332, VII. típusú kollagén) és kollagén lerakódás (I. típusú kollagén, I. típusú pro-kollagén). Mielőtt bemutatnánk, hogy ezek a paraméterek hogyan befolyásolják az emberi bőr működését és sértetlenségét, íme egy rövid bemutató a bőröregedés témában.
A bőr és az öregedés
A bőr 1,5-2m2 méretével a legnagyobb szervünk, és sok különböző funkciója van. (Snell, 1967; Wysocki, 1999) A bőr szerepet játszik a hőszabályozásban, védekezésben, anyagcserében és az érzékelésben. (Loomis, 2001) Ez az érdekes szerkezet négy fő területre osztható, rétegzett hám (epidermis – külső bőrréteg), melyet egy jól kivehető alap membrán réteg választ el a szöveti stroma-tól (dermisz), végül a belső kötőszövet, mely a bőr legbelső rétege, és a dermisz alatt található.
A bőr öregedése két típusra bontható, az egyik a belső (ismertebb nevén a természetes, vagy kronológiai) öregedés, a másik a külső (fénytől való) öregedés. A belső öregedés a bőr funkciójának és szerkezetének – mint az epidermisz elvékonyodása, illetve a dermális és epidermális réteg (DEJ) találkozásának ellaposodása - kor-függő romlásával jellemezhető. A belső öregedett bőr vékonyabbnak, egybefüggően pigmentáltnak, és finoman vonalkázottnak tűnik a fénytől öregedett bőrrel összevetve. (Fisher et al. 2002)A fénytől öregedett bőr a környezeti hatások, legfőképpen az UV sugárzás eredménye. Az ilyen bőr klinikai jellemzők különböző változatait mutathatja. Ilyenek a leégést követő szeplők, egyenetlenül pigmentálódott, ráncos és finoman vonalkázott bőr. (Freedberg et al. 1999; Amano, 2009) A folyamat, és a megjelenés közti különbség ellenére, a belső- és a fénytől való öregedés esetén egyaránt úgy tűnik, hogy ugyan az a molekuláris mechanizmus járul hozzá a bőröregedés folyamatához. A változások részben az UV sugárzást követő oxidatív sejtanyagcsere folyamán generált reaktív oxigén fajok (ROS) folyamatos kialakulása miatt felhalmozódó, a szervezetben keletkezett károsodás eredményeként következnek be. (Freedberg et al. 1999) Habár jelen van egy bonyolult sejtes védelmi rendszer, a generált ROS számos összetevőt megrongál, beleértve a membránokat, az enzimeket és a DNS-t, és megzavarja a DNS – fehérje, és a fehérje – fehérje kölcsönhatásokat is. (Yaar, 2003; Fisher et al., 2002)
Az epidermisz öregedése
Az epidermisz egy folyamatosan megújuló hámszövet. Az epidermisz funkciói között a következők vannak: védelem a vízveszteség valamint az UV sugárzás és a mikroorganizmusok behatolása ellen. Az epidermisz kapcsolódik az alap membrán sávhoz, mely elválasztja egymástól a dermiszt és az epidermiszt, és közvetít köztük. (Freedberg et al. 1999) Az epidermisz öt részre bontható. A legkülső réteg a stratum corneum, aztán lefelé haladva a stratum lucidum, stratum granulosum, a stratum spinosum és a stratum basale. A hámsejtek, melyek az epdermiszben található sejtek nagy részét teszik ki, a stratum basale-ban szaporodnak. Ahogy mozognak (szétválnak) a stratum corneum felé (végső szétválás), keresztül mennek egy érési folyamaton, az úgynevezett keratinizáción. (Loomis, 2001) Ahogy a sejtek lelapulnak, a keratin rostok egy keratin mátrix-szá csoportosulnak, mely végül elhalt sejtekhez, úgynevezett corneocitakhoz vezet, melyek a bőrünk határvonalát képzik. Az epidermisz további sejtfajtái, a melanociták, a Langerhans sejtek és a Merkel sejtek. (Freedberg et al. 1999; Koster 2009) A belső öregedés folyamán a bőr fokozatosan elveszíti szerkezeti és funkcionális jellemzőit. Anatómiailag, 30 és 80 éves korunk között bőrünk 10-50%-kal vékonyodik. (Moragas et al., 1993; Lock-Andersen et al., 1997; Webb and Kaur, 2006). A leghangsúlyosabb változás a stratum basale-ban zajlik, megnövekszik a sejtciklus, és 50%-kal megnövekszik a stratum basale-tól a stratum corneum-ig tartó út (Grove, 1983; Engelke, 1997), ami azt jelenti, hogy mind a hámsejtburjánzás, mind a szétválasztódás érintett. Habár a stratum corneum vastagsága változatlan, nyilvánvalóan lelassul a lipidek pótlása, mely hátrányosan érinti a határoló funkciót. (Yaar, 2001) A dermális-epidermális rétegek találkozásának (DEJ) egyértelmű ellaposodása mutatkozik, melynek következtében hozzávetőlegesen 35%-kal csökken az érintkezési felület. (Moragas et al., 1993)
Az alap membrán öregedése – a lamini332-re és a kollagén VII-re fókuszálva
A dermális-epidermális rétegek találkozása (DEJ) további három területre bontható: a hemidesmosome-horgonyzó szál komplex, maga az alapmembrán és a horgonyzó kis izomrostok. Az alapmembrán számos funkciót tölt be, ezek egyike az epidermisznek a dermiszhez való szoros rögzítése. Az alap membrán is három részre osztható, a lamina lucida, a lamina densa és a lamina fibroreticularis. (Amano 2009) A lamina lucida, a hemidesmosome-ok és a lamina densa között helyezkedik el. Az öregedési folyamat az alap membránra is hat. Az alapvető membrán fehérjeszintézise csökken, és az alapvető hámsejtek elveszítik a fogásukat, mialatt egyre kevesebb lamini termelődik a bőrben, tovább súlyosbítva ezzel a helyzetet, míg végül megszűnik a kapcsolat a dermisz és az epidermisz között. Ebből kifolyólag a bőr veszít elaszticitásából, logo, fáradt és ráncos lesz. (Fenske and Lober, 1990; Craven et al., 1997). A megfelelő oxigén- és táplálékszállítás, valamint a sejtekből eltávozó selejt érdekében elengedhetetlen a megfelelő kapcsolat a dermisz és az epidermisz között. (Freedberg et al. 1999) A kollagén VII a horgonyzó kis izomrostokban található egyik fehérje, mely a papilláris dermisz felső részében helyezkedik el. Ennek a fehérjének a segítségével a dermisz közvetlenül kötődik a lamina densa-hoz. A horgonyzó szálak kifeszítik az alap membránt és összekötik a hemidesmosome-okat a horgonyzó kis izomrostokkal. (Freedberg et al. 1999). A lamini 332 ezeknek a kis izomrostoknak egy fontos összetevője, és kimutatták, hogy a lamini 332 közvetlenül kapcsolódik a kollagén VII-hez. (Amano, 2009). Vagyis mind a kollagén VII, mind a lamini 332 fontosak a dermisz és az epidermisz közti szoros kapcsolódáshoz. A DEJ egységének megőrzésében betöltött jelentős szerepe mellett mind a lamin 332, mind a kollagén VII. biztosítanak egy speciális, az alap membránon átvezető útvonalat az információátvitelre a dermisztől az alapvető hámsejtekhez és vissza(Keene et al., 1987), indirekt módon szabályozzák a hámsejt burjánzást (Sugawara et al. 2008; Freedberg et al. 1999), valamint támogatják a sejtáramlást sebgyógyuláskor. (Sugawara et al., 2008)
Mátrix metalloproteinázokról (MMP – sejten kívüli fehérjeszerkezetek lebontására „szakosodott” részecskék) kimutatták, hogy szerepet játszanak a fénytől való öregedésben, mivel sokuk aktiválódik az UV sugárzás hatására. (Amano 2009) Ezen MMP-k némelyike lebontja az alap membránban található kollagén VII-et és lamini332-t, ezzel károsodást okozva a szerkezetben, beleértve az alap membránban az alapvető hámsejtek egymástól való elszakadását, és a lamina densa szétszakadását. (Amano 2009). Az alap membrán szerkezetében bekövetkezett károsodás összefüggésbe hozható a dermális és epidermális sejtekben végbement funkcionális változásokkal, és ez felgyorsíthatja az öregedés folyamatát az extracelluláris mátrixok károsításával, valamint hámsejt abnormalitást is előidézhet. (Amano, 2009).
A dermisz öregedése – a kollagén I-re fókuszálva
A kollagén, a dermális réteg fő alkotóeleme, és hozzávetőlegesen 70%-át teszi ki a dermisz szárazanyag tartalmának. (Gniadecka, 1998) A dermiszben megtalálható főbb kollagénfajták a kollagén I, III és IV. Az I-es típusú kollagén az összes kollagén 80-90%-áért felel, míg a III típusú kollagén a fiatal bőr kollagén tartalmának 15%-át teszi ki. (Fenske and Lober, 1986) Ugyanakkor, ahogy a bőr öregszik az I-es és a III-as típusú kollagén közti arány megváltozik (pontosabban csökken a bőr kollagén I. tartalma.) (Oikarinen, 1990) Irritálódott bőrben kimutatták, hogy a kollagén I. tartalom 59%-kal csökken (Fisher et al., 1997), melyet összefüggésbe hoztak a bőrt ért napfény mennyiségével. (Griffiths, 1993) A kollagén biztosítja a bőr elaszticitását. (Freedberg et al. 1999) A fibroblasztok(a kötőszövet egyik alapsejtje) szintetizálnak a dermiszben található I-es típusú pro kollagénnel, mely kiválasztódik az extracelluláris mátrixba(sejtek által termelt fehérjék komplex hálózata), és proteolitikusan(fehérjéket peptidekre bont) kollagén rosttá alakul. (Quan et al. 2004) UV sugárzás hatására aktiválódnak a kollagén-bontó MMP-k. Ez a kollagén kötegek szervezetlenségét, szilánkosodását és szétszóródását okozza, melyek rendkívül jellemző tünetei a fénykárosodott emberi bőrnek. Kimutatták, hogy egységnyi bőrfelszín teljes kollagén tartalma hozzávetőlegesen évi 1%-kal csökken. (Shuster et al., 1975) Az MMP-knek az extracelluláris mátrixra gyakorolt káros hatása mellett, mind az öregedett bőr, mind a fénykárosult bőr képtelen a sérült kollagén pótlására. (Varani et al. 2006). Mint korábban említettük, a DEJ az öregedés folyamán laposabbá válik. Ez az ellaposodás, csakúgy, mint a VII-es típusú kollagén számának csökkenése felelőssé tehető a ráncok kialakulásáért. (Escande and Battandier 1985; Craven et al., 1997)Az öregedés folyamán a dermisz és a hypodermisz (közvetlen a dermisz alatt található réteg) a kollagéntermelés visszaesésének hatására, valamint (Aubiniere et al., 1985; Warren et al., 1991), bizonyos glükózaminoglikánok( a szövetekben megkötik a vizet és egyes ionokat) (Willen, 1991) és a zsírszövet csökkenésének hatására elsenyved. Ezek a változások is ráncosodáshoz vezetnek. (Quan et al. 2004). A dermiszben, epidermiszben és az alap membránban beállt fenti változások igen nagy hatással vannak a megjelenésre. Összességében a hámsejt burjánzás lelassulása, a lamini 332 és a kollagén VII lerakódásának csökkenése az alap membránban, és a kollagén I. csökkenése a dermiszben; ráncok, kevésbé sugárzó és száraz, durva bőr képében válnak láthatóvá. (Fenske and Lober, 1990; Craven et al., 1997; Quan et al. 2004; Makrantonaki and Zouboulis, 2007)
A Marine Complex hatása a bőr szerkezetére
A Marine Complex-nek a fénytől öregedett bőrre gyakorolt hatását vizsgáló in vivo tanulmányok érdekes eredményeket hoztak: csökkennek a ráncok és a finom vonalak, nő a bőr sűrűsége, javul a folyadékháztartása és a bőr sugárzása. Mivel, az volt a kiinduló pont, hogy a Marine Complex az egyik kulcs anti-aging összetevő, egy in vitro tanulmányt kezdeményeztek a Marine Complex hatásmechanizmusának felderítésére. Dr. A. El Ghalbzouri (2008) egy 40 és egy 45 éves női donortól tenyésztett emberi bőrmintán végezte a Marine Complex hatásának vizsgálatát. Érdekes módon a Marine Complex kezelés a kontroll csoporthoz képest 3X-os mértékben stimulálta a hámsejtképződést. Ez a hatás láthatóvá is vált, hiszen a Marine Complex erősen javította az epidermisz alaktanát. Mindemellett ez a proliferáció(szaporodás, burjánzás) bármiféle bőrirritáció nélkül ment végbe.
A bőrminták dermális szakaszában a Marine Complex javította a pro kollagén I. kiválasztást, valamint a kollagén I. lerakódást is. A megszerzett eredmények egyértelművé teszik, hogy a Marine Complex nem változtatja meg a normális megkülönböztető folyamatot a kontrollhoz képest. Ez arra enged következtetni, hogy a Marine Complex nem zavarja meg a hámsejtek normális rétegződésének sejtes folyamatait. A korábban leírtak szerint, ahogy öregszünk, számos - belső, vagy külső tényező hatására történő - változás áll be az epidermiszben, az alap membránban és a dermiszben. Ez ráncok, kevésbé sugárzó és száraz, vagy durva bőr formájában válik láthatóvá. (Fenske and Lober, 1990; Craven et al., 1997; Quan et al. 2004; Makrantonaki and Zouboulis, 2007) A jelen in vitro tanulmányban megmutatkozott a Marine Complex-ben rejlő anti-aging potenciál, mert stimulálta a hámsejt burjánzást, ami gyakran visszaesik az öregedés folyamán. Mi több, a lamini332 és a VII típusú kollagén – melyek az UV sugárzás hatására az MMP-k által lebomlanak – száma is megnövekedett a Marine Complex kezelés hatására. Mivel ez a két fehérje elengedhetetlen a DEJ egységének megőrzéséhez, és a dermális – epidermális kommunikáció fenntartásához, elmondhatjuk, hogy az in vitro tanulmány kimutatta, hogy a Marine Complex hozzájárul az alap membrán szerkezetének és funkciójának fenntartásához. Végül, a tanulmány kimutatta, hogy a Marine Complex javítja a pro kollagén I. kiválasztást, és a kollagén VII. lerakódást. Mint korábban már említettük, az I-es típusú kollagén nagyon fontos összetevője a dermisz szerkezetének. Lerakódása és szintézise csökken az öregedő bőrben, így arra következtethetünk, hogy a Marine Complex hatása lelassítja a bőr természetes öregedési folyamatát.
Összefoglalva, a bőrünk három összetevője van erőteljesen kitéve az öregedés folyamatának, az epidermisz, az alap membrán és a dermisz. Az UV sugárzás és a reaktív oxigén fajok (ROS) hatására a bőrünk elveszti újjászületési képességét, ami az epidermisz újratermelődésének lelassulásában, és elvékonyodott epidermisz formájában válik láthatóvá. Ugyanezek a tényezők hatást gyakorolnak a lamini332-re és a VII. típusú kollagénre is, csökkentve az epidermisszel folytatott kommunikáció hatékonyságát (csökken a dermális papilla). Ugyanakkor, az MMP-k fontos szerepet játszanak a kollagén rombolásban, ami a kollagén szintézis visszaesését eredményezi (vékonyabb dermisz). Ha összevetjük az in vivo és az in vitro tanulmányok eredményeit, leszögezhetjük, hogy a Marine Complex hatással van az öregedés vizsgált folyamataira. A Marine Complex aktiválja a hámsejteket, javítja az alap membrán formálódást és növeli a kollagén lerakódást a dermiszben.
Felhasznált irodalom:
1. Amano S. Possible involvement of basement membrane damage in skin photoaging. J Investig Dermatol Symp Proc. 2009 Aug;14(1):2-7. Review. 2. Aubinière E. Dermabrasion, Ann Dermatol Venereol. 1987;114(6-7):895-8. Review. French 3. Craven NM, Watson RE, Jones CJ, Shuttleworth CA, Kielty CM, Griffiths CE. Clinical features of photodamaged human skin are associated with a reduction in collagen VII. Br J Dermatol. 1997 Sep;137(3):344-50. 4. Engelke M, Jensen JM, Ekanayake-Mudiyanselage S, Proksch E. Effects of xerosis and ageing on epidermal proliferation and differentiation. Br J Dermatol. 1997 Aug;137(2):219-25. 5. Escande JP, Arnaud-Battandier J. [A new quantitative approach to cutaneous aging]. Ann Med Interne (Paris). 1985;136(4):287-9. French. 6. Fenske N.A., Lober C.W. : Structural and functional changes of normal aging skin. Cutis, 43, p.414-424, 1986. 7. Fenske N.A., Lober C.W. : Skin changes of aging : pathological implications. Geriatrics, 45(2), p.27-35, 1990. 8. Fisher GJ, Kang S, Varani J, Bata-Csorgo Z, Wan Y, Datta S, Voorhees JJ. Mechanisms of photoaging and chronological skin aging. Arch Dermatol. 2002 Nov;138(11):1462-70. Review 9. Fisher GJ, Wang ZQ, Datta SC, Varani J, Kang S, Voorhees JJ. Pathophysiology of premature skin aging induced by ultraviolet light. N Engl J Med. 1997 Nov 13;337(20):1419-28. 10. Freedberg IM, Eisen AZ, Wolff K, Austen KF, Goldsmith LA, Katz SI, Fitzpatrick TB. Fitzpatrick’s Dermatology in general Medicine. Mc Graw Hill. Fifth edition 1999. 11. Gniadecka M, Jemec GB. Quantitative evaluation of chronological ageing and photoageing in vivo: studies on skin echogenicity and thickness. Br J Dermatol. 1998 Nov;139(5):815-21. 12. Griffiths CE, Russman AN, Majmudar G, Singer RS, Hamilton TA, Voorhees JJ. Restoration of collagen formation in photodamaged human skin by tretinoin (retinoic acid). N Engl J Med. 1993 Aug 19;329(8):530-5. 13. Grove GL, Kligman AM. Age-associated changes in human epidermal cell renewal. J Gerontol. 1983 Mar;38(2):137-42. 14. Keene DR, Sakai LY, Lunstrum GP, Morris NP, Burgeson RE. Type VII collagen forms an extended network of anchoring fibrils. J Cell Biol. 1987 Mar;104(3):611-21. 15. Koster MI. Making an epidermis. Ann N Y Acad Sci. 2009 Jul;1170:7-10. Review. 16. Lock-Andersen J, Therkildsen P, de Fine Olivarius F, Gniadecka M, Dahlstrøm K, Poulsen T, Wulf HC. Epidermal thickness, skin pigmentation and constitutive photosensitivity. Photodermatol Photoimmunol Photomed. 1997 Aug;13(4):153-8. 17. Loomis CA. Development and morphogenesis of the skin. Adv Dermatol. 2001;17:183-210. Review 18. Makrantonaki E, Zouboulis CC. Molecular mechanisms of skin aging: state of the art. Ann N Y Acad Sci. 2007 Nov;1119:40-50. Review. 19. Moragas A, Castells C, Sans M. Mathematical morphologic analysis of aging-related epidermal changes. Anal Quant Cytol Histol. 1993 Apr;15(2):75-82. 20. Oikarinen A, Kylmäniemi M, Autio-Harmainen H, Autio P, Salo T. Demonstration of 72-kDa and 92-kDa forms of type IV collagenase in human skin: variable expression in various blistering diseases, induction during re-epithelialization, and decrease by topical glucocorticoids. J Invest Dermatol. 1993 Aug; 101(2):205-10. 21. Quan T, He T, Kang S, Voorhees JJ, Fisher GJ. Solar ultraviolet irradiation reduces collagen in photoaged human skin by blocking transforming growth factor-beta type II receptor/Smad signaling. Am J Pathol. 2004 Sep;165(3):741-51. 22. Shuster S, Black MM, McVitie E. The influence of age and sex on skin thickness, skin collagen and density. Br J Dermatol. 1975 Dec;93(6):639-43. 23. Snell R. An electron microscopic study of the human epidermal keratinocyte. Z Zellforsch Mikrosk Anat. 1967;79(4):492-506. 24. Sugawara K, Tsuruta D, Ishii M, Jones JC, Kobayashi H. Laminin-332 and -511 in skin. Exp 25. Dermatol. 2008 Jun;17(6):473-80. Review. 26. Varani J, Dame MK, Rittie L, Fligiel SE, Kang S, Fisher GJ, Voorhees JJ. Decreased collagen production in chronologically aged skin: roles of age-dependent alteration in fibroblast function and defective mechanical stimulation. Am J Pathol. 2006 Jun; 168(6):1861-8. 27. Warren R, Gartstein V, Kligman AM, Montagna W, Allendorf RA, Ridder GM. Age, sunlight, and facial skin: a histologic and quantitative study. J Am Acad Dermatol. 1991 Nov;25(5 Pt 1):751-60. Erratum in: J Am Acad Dermatol 1992 Apr;26(4):558. 28. Webb A, Kaur P. Epidermal stem cells. Front Biosci. 2006 Jan 1;11:1031-41. Review. 29. Willen MD, Sorrell JM, Lekan CC, Davis BR, Caplan AI. Patterns of glycosaminoglycan/ proteoglycan immunostaining in human skin during aging. J Invest Dermatol. 1991;96(6):968-74. 30. Wysocki AB. Skin anatomy, physiology, and pathophysiology. Nurs Clin North Am. 1999;34:777-97. 31. Yaar M, Eller MS, Gilchrest BA. Fifty years of skin aging. J Investig Dermatol Symp Proc. 2002 Dec;7(1):51-8. Review.