Szerkesztő:KAIRSESV/A macedón nyelv helye a szláv nyelvek között
Hangtan
szerkesztésA szláv alapnyelv bizonyos hangjai eltérően fejlődtek az egyes nyelvekben, evvel kialakítva azok jellemző hangzását és karakterét. Az egységes hangfejlődési tendenciáknak köszönhetően az egyes szláv nyelvek között szabályos hangmegfelelések alakultak ki. A táblázatban az első helyen az egyházi szláv írásban rögzített alakjai találhatóak. Az egyes adatok első helyén a mai íráskép, zárójelben cirill betűs nyelveknél latin átírás és végül szögletes zárójelben IPA-szerinti átírás található.
- Az egyházi szláv emlékek ѣ betűjének átírása ě, hangértékéről megoszlanak a vélemények, és lehetséges, hogy az ószláv korszak végére már nem is volt egységes. A macedónban ez a hang e [e] lett.
Az oroszban az ě helyén e [e] van, a fehéroroszban e [e], az ukránban pedig i [i]. A lengyelben kemény foghangok és r előtt ia [ʲa], más esetekben ie [ʲe]. A szlovákban a hosszú ě helyén ie [i̯e] diftongus van, a rövid ě helyén pedig e. A csehben az ě hosszú szótagban í, rövid szótagban e [ɛ], t, d és n előtt pedig ě lett. A szlovénban az ě helyén zárt e van. A szerbben és a horvátban az ě ie diftongus lett, amely e-vé és ije-vé változott, a két alak egymás mellett él. A macedónban szabályosan e lesz. A bolgárban az ě helyén hangsúlyos helyzetben ja, hangsúlytalanban e van.
ószláv | orosz | fehérorosz | ukrán | lengyel | szlovák | cseh | szlovén | horvát | szerb | macedón | bolgár |
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
хлѣбъ (xlěbŭ) 'kenyér' | хлеб (xleb) [xlʲep] | хлеб (xljeb) [xlʲep] | хліб (xlib) [xlʲib] | chleb [xlɛp] | chlieb [xli̯ep] | chléb [xlɛːp] | hleb [xléːp] / [xlɛ́p] | hleb [xlêb], hljeb [xʎêb] | хлеб [xlêb], хљеб [xʎêb] | леб (leb) | хляб (hljab) [xlʲa̟p] |
снѣгъ (sněgŭ) | снег (sneg) | снег (snjeh) | сніг (snih) | śnieg | sneh | sníh | snẹ̑g | snijȇg, snȇg | сније̑г, сне̑г | снег (sneg) | сняг (snjag) |
бѣлъ (bělŭ) | бе́лый (bélyj) | бе́лы (bjély) | бі́лий (bílyj) | biały | biely | bílý | bẹ́ł | bȅo, bijȇl, bȇl | бе̏о, бије̑л, бе̑л | бел (bel) | бял (bjal) |
сѣно (sěno) | се́но (séno) | се́на (sjéna) | сі́но (síno) | siano | seno | seno | senọ̑ | sȇno, sȉjeno | се̑но, си̏јено | сено (seno) | сено́ (senó) |
тѣло (tělo) | те́ло (télo) | це́ла (cjéla) | ті́ло (tílo) | ciało | telo | tělo | telọ̑ | tȇlo, tijȇlo, tilo | те̑ло, тије̑ло | тело (telo) | тя́ло (tjálo) |
A keleti nyelvekben az ǫ mindig u, az ę mindig ja. A lengyelben megőrződtek a nazális vokálisok, az ǫ ą, az ę pedig ię lett. A szlovákban az ǫ helyén u van, az ę ajakhangok után ä, más esetekben e lett. A csehben az ǫ rövid szótagban u, hosszúban uo, az ę kemény hangok előtt a, lágy hangok előtt e. A szlovénban az ǫ helyén o van, az ę helyén e van. A szerbben és a horvátba az ǫ helyén u van, az ę helyén e van. A macedónban az ǫ helyén a van, az ę helyén e van. A bolgárban ǫ helyén ǎ van, az ę helyén e van.
ószláv | orosz | fehérorosz | ukrán | lengyel | szlovák | cseh | szlovén | horvát | szerb | macedón | bolgár |
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
зѫбъ (zǫbŭ) | зуб (zub) | зуб (zub) | зуб (zub) | ząb | zub | zub | zọ̑b | zȗb | зу̑б | заб (zab) | зъб (zǎb) |
мѧсо (męso) | мя́со (mjáso) | мя́са (mjása) | м'я́со (mʺjáso) | mięso | mäso | maso | mesọ̑ | mȇso | ме̑со | месо (meso) | месо́ (mesó) |
десѧть (desętĭ) | де́сять (désjatʹ) | дзе́сяць (dzjésjacʹ) | де́сять (désjatʹ) | dziesięć | desať | deset | desẹ̑t | deset | десет | де́сет (déset) | де́сет (déset) |
A keleti szláv nyelvekben az ĭ-ből hangsúlytalan helyzetben je, hangsúlyosban jo, az ŭ-ból pedig o lett. A lengyelben mindkét hang helyén e található. A csehben mindkét hang ə lett, amely e-vé fejlődött, az előtte lévő mássalhangzó depalatalizálódott. A szlovénban mindkét hangból egy redukált ə hang lett, amely hosszú szótagban a lett, rövidben pedig ə maradt, de írásban e-vel jelölik. A horvátban és a szerbben az ĭ és az ŭ helyén is a van. A macedónban az ĭ-ből e, az ŭ-ból o lett.
ószláv | orosz | fehérorosz | ukrán | lengyel | szlovák | cseh | szlovén | horvát | szerb | macedón | bolgár |
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
сънъ (sŭnŭ) | сон (son) | сон (son) | сон (son) | sen | sen | sen | sə̏n (sen) | sȁn | са̏н | сон (son) | сън (sǎn) |
дьнь (dĭnĭ) | день (denʹ) | дзень (dzjenʹ) | день (denʹ) | dzień | deň | den | dȃn | dȃn | да̑н | ден (den) | ден (den) |
пѣсъкъ (pěsŭkŭ) | песо́к (pesók) | пясо́к (pjasók) | пісо́к (pisók) | piasek | piesok | písek | pések | pésak, pijésak | пе́сак, пије́сак | песок (pesok) | пя́сък (pjásǎk) |
Az oroszban és a fehéroroszban az y avagy ɨ megmarad, csakúgy, mint az y és az i különbsége. Az ukránban a két hang egybeesik, az ɪ hangot и betűvel jelölik. A lengyelben megmaradt az y. A szlovákban és a csehben a két hang egybeesik, i-nek ejtik, az i és az y különbségét csak az írásrendszer őrizte meg. A déli szláv nyelvekben a két hang egybeesik i-ként. A két hang különbsége azokban a nyelvekben maradt meg, ahol létezik a lágy-kemény korreláció.
ószláv | orosz | fehérorosz | ukrán | lengyel | szlovák | cseh | szlovén | horvát | szerb | macedón | bolgár |
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
четыре (četyre) | четы́ре (četýre) | чаты́ры (čatýry) | чоти́ри (čotýry) | cztery | štyria | čtyři | štírje, štíri | čètiri | чѐтири | четири (četiri) | че́тири (čétiri) |
зима (zima) | зима́ (zimá) | зіма́ (zimá) | зима́ (zymá) | zima | zima | zima | zíma | zíma | зи́ма | зи́ма (zíma) | зи́ма (zíma) |
син҄ь (sinʹĭ) | си́ний (sínij) | сі́ні (síni) | си́ній (sýnij) | siny | siný | siný | sínji, sȋnji | sȋnjī | си̑њӣ | син (sin) | син (sin) |
сынъ (synŭ) | сын (syn) | сын (syn) | син (syn) | syn | syn | syn | sȋn | sȋn | си̑н | син (sin) | син (sin) |
Az e > jo hangváltozás a keleti szláv nyelvekben és a lengyelben végrement változás. Az oroszban végbemegy lágy mássalhangzó után és hangsúlyos helyzetben. A fehéroroszban hangsúlyos helyzetben az e-ből jo, hangsúlytalanban pedig a lesz. Az ukránban hangsúlytól függetlenül bekövetkezik j, ž, č, c és š után. A lengyelben lejátszódik kemény foghangok előtt, szó végén, zöngés mássalhangzó előtt.
ószláv | orosz | fehérorosz | ukrán | lengyel | szlovák | cseh | szlovén | horvát | szerb | macedón | bolgár |
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
село (selo) | село́ (seló) | сяло́ (sjaló) | село́ (seló) | sioło | ― | selo | sélo | sèlo | сѐло | село (selo) | се́ло (sélo) |
медъ (medŭ) | мёд (mjod) | мёд (mjod) | мед (med) | miód | med | med | mẹ̑d | mȇd | ме̑д | мед (med) | мед (med) |
бьчела (bĭčela) | пчела́ (pčelá) | пчала́ (pčalá) | бджола́ (bdžolá) | pszczoła | včela | včela | čebẹ̑la | pčèla | пчѐла | пчела (pčela) | пчела́ (pčelá) |
A keleti szláv nyelvekben a je-ből o fejlődött, a fehérorosz vo másodlagot. A nyugati és a déli szláv nyelvekben megvan a je, kivéve a macedónt és a bolgárt, ezekben a je helyén e van. Az u előtt v jelenik meg a fehéroroszban és az ukránban, az oroszban csak bizonyos intonációs esetekben.
ószláv | orosz | fehérorosz | ukrán | lengyel | szlovák | cseh | szlovén | horvát | szerb | macedón | bolgár |
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
ѥзєро (jezero) | о́зеро (ózero) | во́зера (vózjera) | о́зеро (ózero) | jezioro | jazero | jezero | jẹ̑zero | jȅzero | је̏зеро | езеро (ezero) | е́зеро (ézero) |
ѹлица (ulica) | у́лица (úlica) | ву́ліца (vúlica) | ву́лиця (vúlycja) | ulica | ulica | ulice | úlica | ȕlica | у̏лица | улица (ulica) | у́лица (úlica) |
Egyes szláv nyelvekben a g hang ɣ hangon keresztül h-vá változott. A fehéroroszban a g helyén ɣ-t találunk, az ukránban ɦ-t. A csehben és a szlovákban szintén ezt a ɦ hangot találjuk. A többi nyelvben megmarad a g.
ószláv | orosz | fehérorosz | ukrán | lengyel | szlovák | cseh | szlovén | horvát | szerb | macedón | bolgár |
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
градъ (gradŭ) | го́род (górod) | го́рад (hórad) | го́род (hórod) | gród | hrad | hrad | grȃd | grȃd | гра̑д | град (grad) | град (grad) |