A manufaktúra munkamegosztáson alapuló árutermelő kisüzem, melyben a termelőeszközöket és az alapanyagokat a tulajdonos biztosítja, a megmunkálást pedig bérmunkások végzik.[1] Az első manufaktúrák Európában a 14. században jelentek meg, és fokozatosan felváltották az addig elsősorban céhes keretekben szerveződő illetve háziipari megmunkáláson alapuló kézművességet.

Etimológia szerkesztés

A szó a latin manus (kéz) + facere (csinálni) szavak összetételéből származik és először a __.században használták a mai értelemben.

Típusai szerkesztés

A manufaktúrának szervezési módja szerint két formáját lehet megkülönböztetni, a szétszórt és a központi manufaktúrát.

Története szerkesztés

Európa szerkesztés

Magyarország és Erdély szerkesztés

"A század derekán Brassóban már 19 céhet vesznek jegyzékbe, s itt működik az 1570-es évektől Délkelet-Európa legelső posztómanufaktúrája."[2] "A Forgács János gróf által 1765-ben a Nógrád megyei Gácson alapított posztómanufaktúra azon kevés kivétel egyike volt, amelyik idővel mégis gyárrá fejlődött. Az első nagyobb magyarországi manufaktúra azonban mégsem ez volt, hanem a Mária Terézia férje, Lotharingiai Ferenc 1736-ban megalapította sasvári kartonnyomó, illetve a szintén általa 1749-ben Holicson létrehozott majolikamanufaktúra (mindkettő Nyitra vármegyében). Ám ezekkel, valamint néhány kereskedő kezdeményezésére életre hívott textil- és bőrmanufaktúrával együtt még 1790 táján is mindössze egy tucat nagyobb üzem működött Magyarországon. A nem céhes jellegű, tőkés üzemek száma ugyanakkor mintegy 125-re tehető, de ezek kb. öthatoda húsznál kevesebb alkalmazottat foglalkoztatott. Csupán hét üzem működött száznál nagyobb létszámmal."[3]

  1. Kereszt és Félhold, manufaktúra. (Hozzáférés: 2013. május 1.)
  2. http://mek.oszk.hu/02100/02109/html/101.html
  3. Kalmár János, Kocsis Gyula. Gazdaság-gazdálkodás, Kétfejű sas. Hozzáférés ideje: 2013. május 1.