Szerkesztő:Konstantin Kerezsi/próbalap
Caulerpa Taxifolia - Killer Algae - Trópusi Zöld Moszat
Caulerpa Taxifolia - "Killer Algae" - Trópusi Zöld Moszat
szerkesztésBemutatás:
szerkesztésA trópusi zöld alga, más néven Caulerpa Taxifolia (Killer Algae), amelyre a cikk további részében zöld alga néven fogok hivatkozni, egy tengeri moszatfaj, amely eredetileg az Indiai Óceánban és a Karibi térségben őshonos Caulerpa Nemzetség tagja.
Dísznövényként széles körben használják az akváriumokban, dekoratív megjelenése és szimmetrikus leveli miatt, továbbá mert könnyen gyökeresedik az akvárium aljzatában és mivel igénytelen növény, így gondozása is könnyű.
Az algának van egy szára (rizómája), amely vízszintesen terjed a tengerfenék felett és a fövenyben. Ebből a szárból függőleges páfrányszerű fülbimbók nőnek ki, amelyek pengéi laposak, mint a tiszafa (Taxus), ezért a taxifolia fajnév.
Bár a zöld alga egy egysejtű organizmus ún. tipikus makroalga, ezt a tény gyakran hagyják figyelmen kívül a növény kinézete, mérete és a szárakon, páfrányhoz hasonlító levélszerű képződményei miatt.
A Caulerpa taxifolia a leveleiben egy vegyi anyagot, a „caulerpicint” tárol, amely ártalmas a halakra és más lehetséges ragadozókra, bár nem mérgező a körülötte lévő vízre. Ebben nem hasonlít a különböző toxinokat termelő növényekhez.
Ennek részben ellent mond néhány meg nem erősített forrásból (hajósok és szállásadók) származó hír miszerint Horvátországban jelentettek olyan esetet, amikor a növény közelébe úszó személy bőrén allergiás reakciókat váltott ki a növény érintése.
Másrészről a vizsgálatok azt találták, hogy csökkent a szennyezés és a toxicitás azokban a vizekben, ahol invazív módon növekszik, mint a Földközi-tenger kikötővárosai körül. A faunák biodiverzitásának csökkenésével kapcsolatos eredeti aggályok szintén eloszlottak, mivel a fajok száma azt mutatja, hogy ez körülbelül ugyanaz.
1980-ban a németországi Stuttgartban található Wilhelma állatkert munkatársai megállapították, hogy ennek az algának egy speciális törzse képes volt, hideg akváriumi környezetben is szaporodni. Szelektív tenyésztéssel, vegyi anyagokkal, és ultraviola fény hatására még ellenállóbb Caulerpa törzseket hoztak létre.
Utóbbinak volt köszönhető, hogy amikor végül a Földközi-tengerben felfedezték a jelenlétét, akkor széles körű aggodalom merült fel azzal kapcsolatban, hogy a zöld algák az egész ökoszisztéma megváltoztatásával fenyegetnek azáltal, hogy kiszorítják az őshonos moszatot, miközben állatok számára ehetetlenek.
Persze nem ez volt a cél, hanem egy gondoskodást alig igénylő, gyorsan növő, dekoratív és harsányzöld akváriumi növény megtalálása, ami tisztán tudta tartani az akvárium vizét. Utóbbit a vízben található kémia és ásványi anyagok feldolgozásával.
Úgy gondolják, hogy a hínárt 1984-ben egy akváriumból, véletlenül a Földközi-tenger parti vizeibe engedték, közvetlenül Jacques Cousteau monacói Oceanográfiai Múzeuma alatt.
A 90-es évek közepén feltevések alapján, azt állították, hogy a zöld alga kolóniák már 3000 hektáros területet hódítottak meg, ahol megakadályozták az őshonos növények növekedését. Ez az aggodalom ragasztotta a zöld algára a kétes „gyilkos alga” becenevet. Nem kis szerepe volt ebben a "Gyilkos algák", a témáról írt könyv címének sem. A szóban forgó könyv szerzője, Alexandre Meinesz tengerbiológus először az 1980-as években fedezte fel az algát, és a Monaco Oceanográfiai Múzeum segítségét kérte, amely közvetlenül az első ismert C. taxifolia folt mellett ült. A múzeum igazgatója azzal érvelt, hogy ez az invázió valószínűleg természetesen történt, az óceáni áramlások eredményeként egy trópusi faj került a térségbe. A felek évekig nyilvánosan veszekedtek arról, hogy a faj természetes vagy invazív-e, és hogy a múzeumból szabadult-e el vagy sem. Sajnos ez a vita, sokáig hátráltatta a faj és annak ökológiai jelentőségének megalapozott tudományos kutatásának rovására ment.
Az algák mezői jellemzően szennyezett, tápanyagokban gazdag területeken élnek, például part menti szennyvíz kivezetéseknél, magyarázva annak elterjedését a Földközi-tenger kikötővárosai környékén. Ez az oka annak is, hogy az eredetileg akváriumok tisztán tartására szánt alga, valójában csökkenti a szennyezést ezeken a területeken, mivel a zöld alga elfogyasztja a szennyeződéseket (persze itt sajnos nem a műanyagokra, elemekre és egyéb az emberi hülyeség nyomán a vízbe kerülő oda nem illő extrém szennyezésekre gondolok).
A Monacói Európai Oceanográfiai Obszervatórium (a Monacói Múzeumban) a francia Mentoni-öbölben végzett 8 éven át a Caulerpa T.-telepekkel kapcsolatban folytatott kutatásokról írt tanulmányában arról ír, hogy az algák csökkentették a szennyezést, és elősegítették az őshonos Posidonia tengeri fű telepek regenerálódását. Megállapították, hogy az emberi szennyezésforrások közelében előszeretettel telepszik meg a zöld alga, lévén itt jut a legtöbb tápanyaghoz. Ez az oka annak is, hogy a szennyezés miatt kihalt Posseidon fű telepek helyén előszeretettel telepszik meg, (ami akár arra is engedhetne következtetni, hogy egyenesen miatta halt ki a területen a Posseidon fű, ami nagy valószínűséggel nem igaz).
Jean M. Jaubert 2003 Nov. 28-án közzé tett publikációja nyomán.
Annak ellenére, hogy azt állították, hogy a halfajok fele eltűnt azokról a területekről, ahol a zöld alga nő, későbbi tanulmányok kimutatták, hogy a zöld alga által borított területeken a halak sokfélesége és a biodiverzitás megegyezik vagy nagyobb, mint a tengeri fűágyakban. Azt is megállapították, hogy zöld alga megjelenésének nem volt hatása a halfajok összetételére vagy gazdagságára, és hogy a fajok gazdagsága és az epifita növényi sokféleség nagyobb a zöld algában, mint a csak tiszta tengeri fűből álló együttélésben. Így a tanulmány azt állítja, hogy ellentétben a széles körben közzétett jelentésekkel, a fajnak sok pozitív ökológiai hatása van a Földközi-tenger vízi közösségeire.
Szaporodása:
szerkesztésAz akvárium törzs ivartalanul, azaz vegetatív módon szaporodik: a szár belsejében található viszkózus, elasztikus fehér folyadékról a mikroszkóp alatt kiderült, hogy csak hím ivarsejteket tartalmaz. A növekedés sebessége akár centiméter is lehet naponta. Ha bármelyik kis részt elválasztják az algák többi részétől, akkor ez a kis rész új algává nő. A hajók és a halászhálók horgonyai szállítóeszközként szolgálhatnak a Caulerpa számára. Kiderült, hogy a horgonyoknak „hála” ez az alga könnyen ugrik egyik kikötőváros partvidékéről egy másik kikötőváros partjára, vagy bárhová, ahol a hajó újra kiköt. Figyelemfelhívással és fegyelemmel könnyen lehetne kontrollálni és lassítani a terjedését! A természetes alga törzsnek vannak férfi és női egyedei, így nemi úton is szaporodik.
A világ más területeken történő megjelenései:
szerkesztés2000-ben Kalifornia (Egyesült Államok) partvidékén, San Diego közelében, valamint az ausztráliai Új-Dél-Wales partvidékén találtak meg néhány zöld alga törzset. A kaliforniai algatelep területe elég kicsi volt ahhoz, hogy ellenőrizhetőnek tekintsék. A telepet, ponyvával borították, amelyet a szélein homokzsákokkal tartottak a „fertőzött” területen. Ezután csöveken keresztül klórt jutattak a ponyva alá. A ponyva belseje klórral töltődött, és elpusztította a benne élő organizmusokat, sajnos nemcsak a nem kívánt algákat, hanem a halakat, a gerincteleneket és más tengeri moszatokat is. A többi élő szervezet megölése nem volt kívánatos, de kevésbé tartották problémának, mint az algák ellenőrzés nélküli szaporodását.
A kaliforniai partok mentén való megjelenést valószínűleg egy akvárium tulajdonosa okozta, aki nem megfelelő módon dobta ki a növényt, így a zöld alga egy viharcsatornán keresztül juthatott le a lagúnába, ahol az inváziót felfedezték. Kalifornia azóta elfogadott egy törvényt, amely megtiltotta a Caulerpa taxifolia állam területén történő birtoklását, értékesítését vagy szállítását. Szintén van egy szövetségi törvény, amely a káros gyomokról szóló törvény értelmében megtiltja a Caulerpa akvárium törzs államközi értékesítését és szállítását.
2006 júliusában az algát kiírtottnak nyílvánították két dél-kaliforniai területen (Agua Hedionda lagúna Carlsbadból és Seagate lagúna Huntington Beachről).
A zöld alga terjedésének lehetséges természetes szabályozásának lehetőségei:
szerkesztésEgyrészt fel kell hívni minden hajós társunk figyelmét, hogy soha ne dobjon horgonyt hínáros területre.
A francia Nizzai Egyetem kutatói egy apró vízi csigát tanulmányoztak, amely a zöld alga természetes ragadozója. Elysia subornata (Mollusca: Opisthobranchia) néven Florida partjainál találták, a Földközi-tengerénél melegebb vizekben. Az akváriumi tesztek alapján, úgy gondolják, hogy ez a csiga kizárólag (utóbbi nem 100%-ban igazolt) a zöld algával táplálkozik, az orrát a szárba szúrja és a szár belsejében lévő fehér viszkózus folyadékot kiszívja, amitől az algák elernyednek, elszíneződnek és elhalnak. A csiga elnyeli az algamérget, de mivel rendelkezik egy enzimmel, amely semlegesíti a méreg káros hatását. Ugyanakkor a méreg megvédi a csigát attól, hogy a halak megegyék. Sajnos a kutatások során kiderült, hogy az E. subornata akváriumokban tesztelt törzse nem tudja elérni a zöld alga elleni védekezésre képes populációsűrűséget, mivel a Földközi és Adriai tengeri régióban a téli évszakok vízhőmérséklete halálos számukra.
Források és Jegyzetek:
szerkesztésA szócikk alapját az angol nyelvű Wiki-n található cikk fordítása adta:
https://en.wikipedia.org/wiki/Caulerpa_taxifolia
További cikkek, amelyek egy részéből információkat használtam fel, illetve amelyek további fordításával a szócikk további bővítése majd történhet:
https://www.pbs.org/wgbh/nova/algae/chronology.html
https://plants.ifas.ufl.edu/plant-directory/caulerpa-taxifolia/
http://www.columbia.edu/itc/cerc/danoff-burg/invasion_bio/inv_spp_summ/Caulerpa_taxifolia.htm
https://2001-2009.state.gov/g/oes/ocns/inv/cs/2326.htm
http://www.ridnis.ucdavis.edu/Caulerpataxifolia.html
https://natureconservation.pensoft.net/article/33079/
https://cisr.ucr.edu/invasive-species/caulerpa-taxifolia-or-killer-alga