Szerkesztő:Krisztina 888/próbalap

Memory Confusion paradigma

Memory Confusion paradigma

Elméleti háttér

Társadalmi kategorizáció

Az egyes emberek egy társas csoport tagjaként való azonosítása az alapján, hogy olyan tulajdonságokkal rendelkeznek, amilyenek a csoportra jellemzőek . Az egyén tehát nem mint egyedi tulajdonságokkal rendelkező individuum kerül észlelésre, hanem mint csoporttag. A társadalmi kategorizáció ugyanakkor hasznos folyamat, hiszen elősegíti a hatékony interakciót, valamint gyorsabb információfeldolgozást tesz lehetővé. A három legfontosabb kategorikus csoport a nem, kor, valamint az etnikum.

Kategorikus percepció

A társadalmi kategorizáció folyamata során megfigyelhető jelenség a kategorikus percepció , mely a paradigma funkcionális aspektusát képzi. A kategóriaazonosítás következtében a kategórián belüli hasonlóságok, illetve a kategóriák közötti különbségek felértékelődnek, ugyanakkor a kategóriák közötti hasonlóságok, és a kategórián belüli különbségek észlelése kevésbé válik hangsúlyossá.

Kísérletek

Taylor et al.,(1978)

A kísérleti személyek egy csoportdiszkussziót hallgathattak meg, s közben képet is láthattak az éppen véleményt formáló személyről. A csoportvitában három fekete, valamint három fehér személy vett részt, a kategorizáció alapját tehát a kísérletben a rassz képezte. A diszkusszió témája egy színházdarab reklámkampánya volt, mely semmiféle bőrszínhez kapcsolódó sztereotípiával nem állt összeköttetésben. A csoportvita meghallgatását követően a kísérleti személyek feladata a vélemények, valamint képek párosítása volt. A kísérletvezetőket elsősorban a párosítási hibák típusa érdekelte. Csoportközi hibának számított, ha a kísérleti személyek két különböző csoporthoz tartozó személy véleményét cserélték fel (fekete és fehér személy véleményének felcserélése), csoporton belüli hibának pedig az azonos csoporthoz tartozók megnyilvánulásainak felcserélése ( két fekete személy, vagy két fehér személy véleményének felcserélése). A kísérletvezetők feltételezése beigazolódott, a kategórián belüli hibák aránya szignifikánsan magasabb volt.

Taylor et al., (1978)

Taylor és munkatársainak második kísérletében a kísérleti személyek férfiak, és nők voltak, tehát a kategorizáció alapját a nem képezte. A diszkusszió témája a szavazási részvétel növelésének módja volt. Az előbbi kísérlethez hasonlóan a kísérleti személyeknek szintén képeket exponáltak az éppen megnyilvánuló személyről, a csoportvitát követően pedig éppúgy a párosítási feladatot kapták. A paradigma ismét igazolást nyert, a csoporton belüli hibázások aránya magasabb volt, a kísérleti személyek szignifikánsan többször tévesztették össze két nő, illetve két férfi véleményét, mint egy férfi és nő megnyilvánulását.

Magyarázat

A kategorikus észlelésből adódóan egy adott csoport tagjainak a csoporttagságot meghatározó tulajdonságai válnak kiugróvá, s nem mint egyének, hanem mint csoporttagok válnak az észlelés tárgyává. S éppen ezért, mert a csoporttagokat hasonlóbbnak észleljük, nagyobb valószínűséggel keverjük össze két azonos csoporttagságú személy véleményét, mint két, a kategorizáció alapján különböző személy véleményét.

Források

E.R. Smith, D.M. Mackie (2004) Szociálpszichológia. Osiris Kiadó, Budapest

A. Schmermung (2004) Die Antezedenzen Von Konjunktiver Kategorisierung. Books on Demand GmbH, Norderstedt