Szerkesztő:Kreamar/Bizomány

A bizomány egy szerződésfajta. A lényege, hogy valaki megbízást ad másnak arra, hogy ez utóbbi az ő tulajdonában levő dolgot értékesítse. A bizományi szerződés megbízási és nem vállalkozási típusú kötelem.

A bizományi szerződés története

„Kialakulását a középkorban a nemzetközi — vagy az akkori helyzetet tekintve — a városközi kereskedelem érdekei alapozták meg. A nagyobb arányú, saját városuk, országuk keretein túlmenő gazdasági tevékenységet kifejtő kereskedők nemegyszer szükségesnek találták, hogy megbízottjaikat tartósabban oda helyezzék, ahol mind a beszerzésben, mind az eladásban állandóbb kapcsolatot kívántak teremteni. A helyben lakóknak, mint saját nevükben eljáró megbízottaknak, igénybevételét sok esetben az tette elkerülhetetlenné, hogy az idegen kereskedő gazdasági tevékenységének kifejtése közben elháríthatatlan akadályokba ütközött vagy versenyképességét messzemenően befolyásoló többletterhekkel kellett számolnia.

A tőkés gazdálkodás kifejlődésével a bizományi szerződésforma szélesebb körű alkalmazását nagymértékben előmozdították az ennek adottságaival összefüggő tőke- és hitel vonatkozások. A kisebb tőkéjű kereskedő bizományosként abba a helyzetbe került, hogy a bizományi áruk tekintetében, megbízója tőkeerejének felhasználásával folytathatta kereskedelmi tevékenységét. Ugyanakkor a megbízó számára is előnyösnek bizonyult, hogy az átadott vagy beszerzésre kerülő árunál kikapcsolhatta, tulajdonjogának biztosításával, azt a hitelezési kockázatot, amely egyébként hitelezésnél reá hárult volna.”

Az Új idők lexikonában

„Bizományi ügylet, ha valaki kereskedelmi ügyletet megbízásból, a saját nevében, de a megbízó részére köt. A megbízó azzal, akivel a bizományos szerződik, csak engedmény útján juthat jogviszonyba. A bizományos kötelezettségei: a rábízott ügylet kötésénél a rendes kereskedő gondosságával eljárni, a megbízó utasításait követni. Ezeknek be nem tartása kártérítési felelősséggel jár. Vételár-hitelezésre vagy előlegnyújtásra a bizományos nincs jogosítva. Az ügylet teljesítéséért csak akkor felel, ha ez külön ki volt kötve (ú. n. del credere). Azért, hogy feltétlenül hozzájuthasson költségeinek megtérítéséhez, továbbá jutalékához és a del credere-díjhoz, ezek tekintetében a rendelkezése alatt álló bizományi árura és egyéb értékekre törvényes zálog- és csődben is érvényesülő elsőbbségi joga van. Tőzsdei vagy piaci árral bíró árut, értékpapírt a bizományos maga is szolgáltathat. A bizományos olyan kereskedő, aki v. iparszerűleg foglalkozik bizományi ügylet kötésével, vagy anélkül, hogy az rendes üzletkörébe tartoznék. Főleg a következő ügyletek kötését végzi: tőzsdei ügyletekét; külföldi váltó kibocsájtását és forgatását; biztosítást; fuvarozást, áru- és értékpapír vételét és eladását.”

A tervutasításos időszakban Magyarországon a bizományi szerződés kötése csak a tőkés országokkal folytatott külkereskedelemben volt lehetséges. A szocialista országokkal folytatott külkereskedelemben a bizományosi szerződés kötésére nem volt lehetőség, ugyanis az egykori KGST-országokban az ÁSZF rendelkezései kötelezővé tették az áruk átvételét és szabályozták az ár kifizetésének módját. György Ernő megállapítása szerint "[K]ülkereskedelmi vonatkozásban új piacok szerzésénél, ismeretlen cikkek bevezetésénél a bizományi szerződés alkalmazása hatásos propagandaeszköznek bizonyult." (https://adt.arcanum.com/hu/view/Kulkereskedelem_1960/?query=a%20bizom%C3%A1nyi%20szerz%C5%91d%C3%A9s%20a%20k%C3%BClkereskedelemben%20dr%20gy%C3%B6rgy%20ern%C5%91&pg=337&layout=s )

A hatályos szabályozás

A hatályos Polgári Törvénykönyv (2013. évi V. törvény) XL. Fejezete szól a bizományi szerződésről. A felek: a bizományos és a megbízó.

Bizományi szerződés alapján a bizományos a megbízó javára a saját nevében ingó dologra adásvételi szerződés kötésére, a megbízó a díj megfizetésére köteles. E fejezet rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell az olyan bizományi szerződésre, amelynek alapján a bizományos nem adásvételi, hanem más szerződés kötésére vállal kötelezettséget. Semmis az a bizományi szerződés, amelynek alapján a bizományos ingatlan tulajdonjogának a megszerzésére lenne köteles.

A bizományos jogállása

A bizományi szerződés alapján kötött adásvételi szerződés a bizományossal szerződő féllel szemben a bizományost jogosítja és kötelezi. A bizományos akkor áll helyt mindazoknak a kötelezettségeknek a teljesítéséért, amelyek a vele szerződő felet a szerződés folytán terhelik, ha ezt kifejezetten elvállalta. A bizományos hitelezői nem támaszthatnak igényt

a) a bizományossal szerződő féllel szemben fennálló és a megbízót illető követelésekre;

b) vételi bizomány esetén a bizományos által megvett dolgokra;

c) a bizományoshoz befolyt és elkülönítve tartott vagy kezelt olyan pénzösszegekre, amelyekről megállapítható, hogy a megbízót illetik.

A korábbi Ptk-ban

Az egykor hatályos 1959. évi IV. törvény (Polgári Törvénykönyv XLII. fejezete tartalmazta a bizomány szabályozását. Ezek szerint:

„Bizományi szerződés alapján a bizományos díjazás ellenében köteles a megbízó javára a saját nevében adásvételi szerződést kötni.
Ha a bizományos a megbízóra kedvezőbb feltételek mellett köti meg az adásvételi szerződést, mint amilyeneket a bizományi szerződésben megállapítottak, az ebből eredő előny a megbízót illeti meg.
Ha a bizományos a bizományi szerződésben megállapított áron alul ad el, köteles a megbízónak az árkülönbözetet megtéríteni, kivéve ha bizonyítja, hogy az adásvételi szerződést a megállapított áron megkötni nem lehetett, az eladással a megbízót kártól óvta meg, és a megbízót idejében értesíteni nem tudta.
Ha a bizományos a bizományi szerződésben kikötött feltételektől lényegesen eltér, a megbízó az adásvételi szerződést visszautasíthatja, kivéve ha a bizományos a megállapított árnál drágábban vásárolt, de az értékkülönbözetet megtéríti.
A bizományi szerződés alapján kötött adásvételi szerződés a bizományossal szerződő féllel szemben a bizományost jogosítja és kötelezi.
A bizományos a megbízónak felelősséggel tartozik mindazoknak a kötelezettségeknek a teljesítéséért, amelyek a vele szerződő felet a szerződés folytán terhelik.
A bizományos hitelezői nem támaszthatnak igényt

• a) a bizományossal szerződő féllel szemben fennálló és a megbízót illetõ követelésekre;
  
• b) vételi bizomány esetén a bizományos által megvett dolgokra;
  
• c) a bizományoshoz befolyt és elkülönítve tartott vagy kezelt olyan pénzösszegekre, amelyekről megállapítható, hogy a megbízót illetik.
  

A bizományos az adásvételi szerződést a megbízóval maga is megkötheti.
A bizományos díjigényét nem érinti, ha a szerződést a megbízóval maga köti meg.
A bizományosnak díj csak annyiban jár, amennyiben az adásvételi szerződést teljesítették.
A díj magában foglalja a bizomány ellátásával rendszerint együttjáró költségeket, kivéve az áru fuvarozásával felmerült kiadásokat.
A bizományos a díjban benne nem foglalt szükséges és hasznos költségei megtérítését követelheti; a díjban egyébként benne foglalt igazolt költségeit csak akkor követelheti, ha az adásvételi szerződés a megbízó érdekkörében felmerült okból nem ment teljesedésbe.
Az adásvételi szerződés megkötése elõtt a megbízó a szerződést azonnali hatályú felmondással, a bizományos pedig 15 napos felmondással megszüntetheti.
A felmondási jog korlátozása vagy kizárása semmis.
Bizományi szerződés az a szerződés is, amelynek alapján a bizományos nem adásvételi, hanem más szerződés kötésére vállalt kötelezettséget.
A bizományra - a Ptk. XLII. fejezetnek az eltérő rendelkezései hiányában - a megbízás szabályait kell alkalmazni.”

Kapcsolódó szócikkek

• Megbízási szerződés
  
• Vállalkozási szerződés

További információk

• Tamás Lajos: Adalékok a bizományi szerződés szabályozásának továbbfejlesztéséhez. Jogtudományi Közlöny, 1989. 9. szám, 470. és köv. old.