Szerkesztő:Kreamar/Felróhatóság



A felróhatóság polgári jogi fogalom. A felróható magatartás jogellenes magatartás.


Saját felróható magatartására előnyök szerzése végett senki nem hivatkozhat. A másik fél felróható magatartására hivatkozhat az is, aki maga felróhatóan járt el.


A hatályos magyar Ptk.szerint

„1:4. § [Az elvárható magatartás elve. Felróhatóság]

(1) Ha e törvény eltérő követelményt nem támaszt, a polgári jogi viszonyokban úgy kell eljárni, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható.

(2) Felróható magatartására előnyök szerzése végett senki nem hivatkozhat.

(3) A másik fél felróható magatartására hivatkozhat az is, aki maga felróhatóan járt el.[1]

Az elvárható magatartás elve az új Ptk.-nak is alapelvi rendelkezése. A korábbi szabályok szerint az elvárható magatartás elvétől akkor lehet eltérni, ha a régi Ptk. szigorúbb követelményt határoz meg; az új Ptk. értelmében akkor, ha e törvény (az új Ptk.) eltérő követelményt támaszt.

A felróható magatartásra előnyök szerzése végett történő hivatkozást tilalmazó rendelkezés magyarázata:nemo suam turpitudinem allegans auditur nem alapelvi jellegű, a korábbi szabályozáshoz hasonlóan csak általános jellege miatt került elhelyezésre a Bevezető rendelkezések között. Bár előnyök szerzése érdekében saját felróható magatartásra történő hivatkozásra az új Ptk. alapján sincs lehetőség, fennmaradt az a szabály is, mely szerint az igényérvényesítő fél felróható eljárása esetén hivatkozhat a másik fél felróható magatartására. Forráshivatkozás-hiba: Érvénytelen <ref> címke; a név (name) nélküli lábjegyzeteknek adni kell valamilyen tartalmat

Jegyzetek szerkesztés

  1. Hatályos Ptk. 1:4. §


Források szerkesztés