Szerkesztő:Kreamar/Iskolaszék

Az iskolaszék elsőfokú iskolai hatóság, amely Magyarországon 1868-1948 között a felügyelete alá tartozó elemi népiskola fenntartásáról, működéséről, tárgyi és személyi föltételeinek biztosításáról gondoskodott.

A másoodik világháború után az iskolák államosításával, illetve a helyi tanácsok megalakulásával az iskolaszékek megszűntek.

Az iskolaszékeket az 1993. évi közoktatási törvény állította vissza.

Története szerkesztés

Szervezetét és hatáskörét az 1868:38. tc., majd az 1876:28. tc. határozta meg. Külön iskolaszéket kellett létesíteni a községi, valamint a felekezeti el. népisk-k számára. A kat. iskolaszékek működését - az áll. törv-ek alapján - pp-kari rendelkezések szabályozták. A kat. ~ összetétele: az egyhközs. 5 választott képviselője, a tanító (nagyobb népiskoláknál az ig-tanító, ill. a tanítótestület tagjai közül kiküldött megbízottak), elnöke a helyi plnos. Az iskolaszék választotta az isk. tanítóit, megállapította az isk-adó nagyságát, valamelyik tagja által - látogatások útján - felügyelte az oktató-nevelő munkát, részt vett a vizsgákon. Hatáskörébe tartozott az iskolaépület és a tantermek karbantartásáról, tisztántartásáról és fölszereléséről, a tanítók illetményeinek kiszolgáltatásáról való gondoskodás, az isk. rendjének és fegyelmének védelme, képviselete az egyh. és áll. hatóságok előtt. Az elemi népiskolákban folyó munka szakmai-pedagógiai felügyeletét az egyházi tanügyi hatóság által kiküldött népiskolai tanfelügyelők végezték. - A nem-felekezeti (városi, községi, állami) elemi népiskolák iskolaszékeinek tagja volt a helyi lelkész is. - Az iskolák államosításával, illetve a helyi tanácsok megalakulásával az iskolaszékek megszűntek.

Az iskolaszékeket 1993-ban állították helyre, ugyanis az 1993. évi közoktatási törvény visszaállította az iskolaszékeket. Tagjai a szülők, a tantestület és az iskola fönntartójának képviselői. Lehetőség van óvodai, illetve kollégiumi szék létrehozására is. [1]

Az iskolaszék az a hatóság, amely által úgy a polgári, mint a felekezeti hitközség gyakorolja törvényesen biztosított befolyását az általa fenntartott népoktatási tanintézetre. Az iskolaszék szervezetét, hatás- és jogkörét ujabban a népiskolai hatóságokról szóló 1876. évi XXVIII. t.-c. szabályozta, amelynek ide vonatkozó főbb pontjai: a községi népoktatási intézetek a polgári község, a felekezetiek a hitközség alatt állanak. Ehhez képest minden, úgy polgári, mint hitközségben, amely népiskolát tart fenn, legalább 5 választott tagból álló iskolaszéket kellett alakítani. Ε tagokat a kebelbeli lakosok közül — lehetőleg az oktatásügyhöz értő, de mindenesetre irni, olvasni tudó egyénekből — a község képviselő-testülete, illetőleg a hitközség képviselő-testülete választja. A felekezeti iskolaszéknek az illetékes lelkész mindenesetre tagja volt. A polgári községi iskolaszéknek a választott tagokon kivül minden helybeli hitfelekezet-nek rendes lelkésze s a községi népiskolai tanító, vagy ahol több tanító van, a tanító-testület képviselője is, tanácskozási és szavazati joggal bíró tagjai. Ahol az iskolaközségben legalább 15 tanító van, ott a tanítók magok közül 2, ahol pedig legalább 30 tanító van, 3 képviselőt választhatnak. A községi iskolaszék ügyrendjét a vallás- és közoktatásügyi miniszter szabályrendelettel állapítja meg. A községi iskolaszéknek a tagjait 3 évre választották, azonban mindannyiszor újra választhatók voltak. Budapest székes főváros iskolaszékei szervezetéről külön intézkedett. Az iskolaszék ügyrendjét és hatáskörét részletesen és pontosan szabályozza a vallás- és közoktatásügyi miniszternek 1876. évi szeptember havában kiadott utasítása a polgári községi iskolaszékek számára az 1868. évi XXXVIII. és az 1876. évi XXVIII. t.-cikkek végrehajtása tárgyában. [2]


Jegyzetek szerkesztés

  1. http://lexikon.katolikus.hu/I/iskolasz%C3%A9k.html
  2. A Pallas nagy lexikona 9. kötet 717. old. Hehezet-Kacor (1895)

Források szerkesztés

További információk szerkesztés

  • Iskolakultúra, 2005/1 (15. évfolyam, 6-7. szám)