Szerkesztő:Kreamar/Közművelődési intézmény

A közművelődési intézmény gyűjtőfogalom, amelynek pontos tartalmát Magyarországon a közművelődési törvény (1997. évi CXL. törvény) határozza meg.

Ide tartozó intézménytípusok szerkesztés

A fogalom alá a következő intézménytípusok tartoznak:

  1. művelődési ház: a helyi közösségi művelődést szervező, legalább három közművelődési alapszolgáltatást biztosító közművelődési intézmény. Tevékenysége településrészre, kerületre, egy településre vagy több községre terjed ki.[1] Elnevezésében szerepelnie kell a „művelődési ház”, a „közösségi ház” vagy a „faluház” kifejezés valamelyikének. [2]
  2. művelődési központ a helyi közösségi művelődést szervező, legalább öt közművelődési alapszolgáltatást biztosító közművelődési intézmény. Tevékenysége településrészre, kerületre, egy településre, több egymással határos településre vagy egy járásra terjed ki.[3] Elnevezésében szerepelnie kell a „művelődési központ” kifejezésnek.[4]
  3. kulturális központ a közművelődési alapszolgáltatások teljes körét biztosító közművelődési intézmény. Tevékenysége feladatai települési, kerületi szintű biztosítása mellett több egymással határos járásra, egy vármegyére vagy több egymással határos vármegyére terjed ki.[5] Elnevezésében szerepelnie kell a „kulturális központ” vagy az „agóra” kifejezés valamelyikének. [6]
  4. többfunkciós közművelődési intézményolyan közös igazgatású művelődési ház, művelődési központ vagy kulturális központ, amely a közművelődési alapszolgáltatások biztosítása mellett tevékenységének területén médiaszolgáltatási, sajtótermék-kiadási, turisztikai információ-szolgáltató feladatokat is ellát. [7] Eelnevezésében működési formájától függően szerepelnie kell a „művelődési ház”, a „művelődési központ” vagy a „kulturális központ” kifejezés valamelyikének.[8]
  5. népfőiskola olyan nyitott tanulási, képzési közművelődési intézmény (művelődési ház, művelődési központ vagy kulturális központ), amelynek elsődleges tevékenysége az egész életre kiterjedő tanulás feltételeinek biztosítása, különösen a felnőtt korosztály számára szakmai képzések szervezése.[9] Elnevezésében szerepelnie kell a „népfőiskola” kifejezésnek.[10]
  6. népi kézműves alkotóház a tárgyalkotó népművészeti tevékenység színteréül szolgáló, jogi személyiséggel rendelkező közművelődési intézmény, amely a magyarországi hagyományos magyar és nemzetiségi, valamint a határon túli magyar népi kultúrának, hagyományoknak továbbéltetésével, komplex bemutatásával, oktatásával és megújításával kapcsolatos feladatokat lát el.[11] Elnevezésében szerepelnie kell a „népi kézműves alkotóház”, a „népi kézműves műhelygaléria” vagy a „népi kézműves nyitott műhely” kifejezés valamelyikének.[12]
  7. gyermek- illetve ifjúsági ház olyan művelődési ház vagy művelődési központ, amelyben a különböző közművelődési alapszolgáltatások címzettje, az intézmény elsődleges használója a gyermek és az ifjúsági korosztály valamely csoportja vagy csoportjai.[13] Elnevezésében szerepelnie kell a „gyermekház”, az „ifjúsági ház” vagy a „gyermek- és ifjúsági ház” kifejezés valamelyikének. [14]
  8. szabadidőközpont olyan művelődési ház, művelődési központ vagy kulturális központ, amely a közművelődési alapszolgáltatások biztosítása mellett a szellemi és a fizikai rekreációval kapcsolatos tevékenységet végez, és az ahhoz szükséges személyi és tárgyi feltételekkel rendelkezik.[15] A szabadidőközpont elnevezésében működési formájától függően szerepelnie kell a „művelődési központ”, a „szabadidőközpont” vagy a „művelődési- és szabadidőközpont” kifejezés valamelyikének. [16]

Jegyzetek szerkesztés

  1. 1997. évi CXL. törvény 78. § (1) bek.
  2. 1997. évi CXL. törvény 78. § (3) bek.
  3. 1997. évi CXL. törvény 78/A. § (1) bek.
  4. 1997. évi CXL. törvény 78/A. § (3) bek.
  5. 1997. évi CXL. törvény 78/B. § (1) bek.
  6. 1997. évi CXL. törvény 78/B. § (3) bek.
  7. 1997. évi CXL. törvény 78/C. § (1) bek.
  8. 1997. évi CXL. törvény 78/C. § (2) bek.
  9. 1997. évi CXL. törvény 78/D. § (1) bek.
  10. 1997. évi CXL. törvény 78/D. § (2) bek.
  11. 1997. évi CXL. törvény 78/E. § (1) bek.
  12. 1997. évi CXL. törvény 78/E. § (3) bek.
  13. 1997. évi CXL. törvény 78/F. § (1) bek.
  14. 1997. évi CXL. törvény 78/F. § (3) bek.
  15. 1997. évi CXL. törvény 78/G. § (1) bek.
  16. 1997. évi CXL. törvény 78/G. § (1) bek.

Források szerkesztés

Kapcsolódó szócikkek szerkesztés

További információk szerkesztés

Megjegyzés szerkesztés

Ennek az allapnak a léte nem akadályoz abban másokat, hogy a témájáról írhassanak. Fennállása alatt bármikor bárki zavartalanul kezdhet azonos vagy hasonló című szócikket illetve a véleményét, észrevételeit addig is kifejtheti az allap vitalapján.

Amennyiben bárki jelzi a szerkesztési szándékát az allap vitalapján, kérésére az allap haladéktalanul átkerül a fő névtérbe, hogy azután a szövegét szerkeszthesse.