Szerkesztő:Kreamar/Mattoni Henrik

Udvari szállítói reklámja 1906-ból
Heinrich von Mattoni
Arcképe
Arcképe
GyermekeiHelena Maria Theresia (1858–1858), Rosa Wilhelmina Catharina (* 1859), Leo Friedrich Karl (* 1862), Maria Juliana (* 1864), Theresia Anna (* 1866), Camilla Emilia (1869–1885), Amalia Anna (* 1872) a Heinrich Johann Peter (* 1874)
SablonWikidataSegítség

Heinrich Kaspar von Mattoni (magyarosan Mattoni Henrik (Karlovy Vary, 1830. augusztus 11. - Karlovy Vary, 1910. május 14.) olasz származású császári tanácsos, kereskedő.

Mattoni Henrik.
Cs. és kir. udvari és kamarai szállitó.
A Mattoni-féle Erzsébet-sósfürdő és a Mattoni-féle budai király keserüviz-források tulajdonosa, a Mattoni-féle Giesshübler savanyuviz főraktára. — Czégtulajdonos (Firmorigenthirmer) —
Martoni Henrik.
Budapest, VI., Teréz-körut 37. szám.

[1]

Életpályája szerkesztés

Az Erzsébet Sósfürdő egykori gyógyfürdő Budapesten, amely 1854-től 1954-ig üzemelt a Tétényi úton. Helyén ma a Szent Imre Kórház működik.

 
Az Erzsébet Sósfürdő
 
Arcképe

Története szerkesztés

1853-ban vagy 1854-ben véletlenül derült fény a kelenföldi gyógyvíz létére: a telek tulajdonosa, Schleisz György kutat ásatott öntözési céllal, ám a feltörő víz sós-keserű ízűnek bizonyult.[2][3]

A kor híres patikusa, Unger Ferenc megvásárolta a telket, és ivócsarnokot, majd 1855-re fürdőházat építtetett a glaubersóban gazdag gyógyvízre. Újabb kutat fúratott; a két kút a Hildegard (Albrecht Frigyes kormányzó és katonai főparancsnok felesége után) és Erzsébet királyné nevet viselte.[2][3] Unger vendéglőt és palackozóüzemet is létesített;[2] utóbbi az 1850-es években évi 100 000 üveg vizet palackozott.[3]

A fürdőhely fénykora szerkesztés

A fürdőhely Unger 1865-ös halála után[4] többször is gazdát cserélt, és egyre jobban kiépült.[2][4] Előbb Reiner Ármin kereskedő bérelte, majd 1881-től Mattoni Henrik(wd) császári tanácsos, kereskedő tulajdonába került, aki több csehországi fürdőt (Karlsbad, Gießhübl-Sauerbrunn(wd), Gießhübl-Puchstein) is birtokolt.[4]

Mattoni megbízásából[4] 1884-re készült el[3] az Ybl Miklós tervezte emeletes, „svájci stílusú” fürdőház;[4][2] 44 kádfürdő mellett négy márvány-ülőmedence és hideg-meleg vizes zuhanyzók szolgálták a vendégeket,[4] de szálloda, étterem (Ilona-villa), igazgatósági épület (Vilma-villa) és kápolna is tartozott a komplexumhoz.[2] Parkját is kialakították: több kövezett sétány mellett egy mesterséges dombon Ybl Miklós gloriette-et állított.[4]

A 20. század fordulóján már hét, 5–7 m mély kút biztosította a vizet (gőzgépekkel felváltva, két-három naponta kitermelve):[2][3] a mai kórház telkén az Erzsébet-, az Ilona- és a Hunyadi Mátyás-forrás, délebbre, a Tétényi út nyugati oldalán (a mai Bikás park területén) pedig a Széchenyi-, a Heinrich-, a Szent István- és a Deák Ferenc-forrás.[4] A fürdő fénykorában évi csaknem hétmillió üveg vizet palackoztak[3] Király, Deák Ferenc, Szent István és Erzsébet néven, melyeket Nyugat-Európába is exportáltak.[4]

Emlékezete szerkesztés

A családi sírbolt Karlovy Varyban található.

Jegyzetek szerkesztés

  1. Mihók-féle Magyar Compass 29/2. (1901) 770. old.
  2. a b c d e f g Erzsébet Sósfürdő (Szent Imre Kórház) (magyar nyelven). Funiq. (Hozzáférés: 2020. május 9.)
  3. a b c d e f Jamrik Levente: Nyomtalanul felszámolták a híres budai gyógyfürdőt (magyar nyelven). Falanszter blog. (Hozzáférés: 2020. május 9.)
  4. a b c d e f g h i Hajdú Virág: Erzsébet Sósfürdő. Ybl Miklós Virtuális Archívum. Budapest Főváros Levéltára. [2020. szeptember 21-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. május 9.)

Források szerkesztés

Kapcsolódó szócikkek szerkesztés

További információk szerkesztés