Szerkesztő:Kreamar/Végrehajtó hatalom

A végrehajtó hatalom (fr. pouvoir exécutif; ném. Executiv-Gewalt, vollziehende Gewalt) az államhatalom azon része, amely az állam belső akaratelhatározását alkotó törvényhozó hatalomnak működését szuverán akarattal kiegészítve, az állami akarat tényleges keresztülvitelét valósítja meg.

A kormány (vagy kabinet, helyenként, korábban Magyarországon is: minisztertanács) a végrehajtó hatalom gyakorlásának központi szerve, az egyes kormányzati ágak vezetőinek, a minisztereknek az összessége. A kormány, mint a végrehajtó hatalom legfőbb szerve, irányítja a közigazgatást.

A végrehajtó hatalom is rendelkezik jogalkotó hatáskörrel, rendeleteket illetve határozatokat hozhat (alkothat). Törvényt nem alkothat. Kivételes felhatalmazás esetén rendelettel módosíthat törvényt.

Elméletének története

Montesquieu hatalommegosztási elve szerint a végrehajtó hatalom a törvényhozástól elkülönítve, de a törvényhozás által szabályozott keretek között működik - az igazságszolgáltatás, amely szintén a törvényhozás által szabályozott keretek között működik, a végrehajtó hatalomtól is független.

Azon intézkedés következtében, melyet az 1867. évi VII. t.-c. úgy módosított, hogy ő felsége a végrehajtó hatalmat a törvények s alkotmány alapján a magyar ministerium által személyesen gyakorolja, a ministerium a királynak oly kormányzati segédszerve, a melynek tudtán kívül, a melynek mellőzésével a király semmiféle kormányzati cselekményt érvényesen nem végezhet, tehát a királyi kormányzatnak nélkülözhetlen, mellőzhetlen és egyetlen főszerve, ennélfogva a ministerek a királynak kizárólagos helyettesei, a királyi rendeletek szükségképeni kiadói és foganatosítói.

Az 1848. III. t.-c. 28. §-ának azon intézkedése, hogy a miniszterek az országgyűlés mindegyik táblájánál üléssel bírnak és ha nyilatkozni kívánnnak, akkor meghallgatandók, még élesebben kiemeli a miniszterek azon minőségét, hogy ők a király végrehajtó hatalmának képviselői, mert ezen rendelkezés módot nyújt a királyi kormánynak arra, hogy az országgyűlés bármely házának tárgyalásait figyelemmel kisérje s egyszersmind nyilatkozatai által annak menetét is befolyásolja. De ugyanezen törvény a minisztereket az országgyűléstől függésbe is hozza és úgy tünteti fel, mint az országgyűlés ellenőrzésének alárendelt és előtte minden cselekményért számot adni tartozó hatóságot, amely a királynak végrehajtó hatalma gyakorlásában azért mellőzhetlen, hogy a királyi kormányzat folyton az országgyűlés ellenőrzése és felügyelete alatt maradjon.

Récsi Emil szerint "a végrehajtó hatalom alatt az átalános kormány- és közigazgatási hatalom ágy, mint a polgári és büntető bírói hatalom egy közös felsőbbrendű fogalom alá egybefoglal-tatik azonképen, mint azt alkotmányunk’ egyik legfőbbalaptörvénye, az 1791: 12 illymódon egybefoglalja."

Források

• Márkus Dezső: Magyar Jogi Lexikon hat kötetben. VI. kötet. Pergátló kifogás-Zsupán - Magyar Jogi Lexikon 6. (Budapest, 1907)
• Pauer Imre szerk.: Athenaeum 1895. 4. kötet (Budapest, 1895) 3. szám - Ferdinandy Géza, Dr.: A felelősség elve a magyar alkotmányban III.

További információk

• onszak.pte.hu
• Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdés