Szerkesztő:Milei.vencel/gr.

Kronológia

A történettudományban az ókori Görögország történetében a következő szakaszokat szokás megkülönböztetni  :

Krétai-Mükénéi civilizáció (Kr. e. III-II. évezred vége)

Minószi és mükénéi civilizációk.

Az első államalakulatok kialakulása. Kereskedelmi és diplomáciai kapcsolatok kialakítása az ókori kelet civilizációival. Az eredeti írás megjelenése.

Kréta és Görögország szárazföldi részén ebben a szakaszban különböző fejlődési periódusokat különböztetnek meg, mivel Kréta szigetén, ahol akkoriban nem görög lakosság élt, az államiság korábban alakult ki, mint a a szárazföldi Görögországban.

• Minószi civilizáció (Kréta):

Korai minószi korszak (Kr. e. XXX-XXIII. század). A törzsi viszonyok dominanciája, a fémek fejlődésének kezdete, a kézművesség kezdetei, a hajózás fejlődése, az agrárkapcsolatok viszonylag magas szintje.

Közép-minószi korszak (Kr. e. XXII-XVIII. század). Más néven a „régi” vagy „korai” paloták időszaka. A korai államalakulatok kialakulása a sziget különböző részein. Monumentális palotakomplexumok építése Kréta több régiójában. Az írás korai formái.

Késő minószi időszak (Kr. e. XVII-XII. század). A minószi civilizáció virágkora, Kréta egyesülése, Minosz király tengeri hatalmának megteremtése, Kréta kereskedelmi tevékenységeinek széles köre az Égei-tenger medencéjében, a monumentális építkezés virágkora ("új" paloták Knósszoszban, Malliában, Phaistos). Aktív kapcsolatok az ókori keleti államokkal.

Természeti katasztrófa a Kr. e. 15. század közepén. Ez. okozója lesz a minószi civilizáció hanyatlásának, amely megteremteti Kréta akhájok általi meghódításának előfeltételeit.

• Görög civilizáció (szárazföldi Görögország):

Korai hellád időszak (Kr. e. XXX-XXI. század). A törzsi viszonyok dominanciája a görögség előtti lakosság körében a Balkán-Görögországban. Az első nagy települések és proto-palota komplexumok megjelenése.

Középső hellád időszak (Kr. e. XX-XVII. század). A görög nyelvű törzsek első hullámai – az akhájok – megtelepedése a Balkán-félsziget déli részén, ami Görögország általános társadalmi-gazdasági fejlettségi szintjének enyhe csökkenésével járt. A törzsi viszonyok bomlásának kezdete az akhájok között.

Késő hellád időszak (Kr. e. XVI-XII. század) vagy a mükénéi civilizáció. A korai osztálytársadalom kialakulása az akhájok körében, a termelő gazdaság kialakulása a mezőgazdaságban, számos állami egység kialakulása, amelyek központjai Mükéné, Tiryns, Pylos, Théba stb. voltak, az eredeti írásmód kialakulása, a virágzás. a mükénéi kultúra. Az akhájok leigázzák Krétát és elpusztítják a minószi civilizációt. A 12. században. I.E e. egy új törzsi csoport támadja meg Görögországot - a dórok; a mükénéi államiság halála.

Poliszok (Kr. e. XI-IV. század).

A görög világ etnikai konszolidációja. A demokratikus és oligarchikus állami formákkal rendelkező polisz struktúrák kialakulása, virágzása és válsága. Az ókori görög civilizáció legmagasabb kulturális és tudományos vívmányai.

• Homéroszi (polisz előtti) időszak, „sötét kor” (Kr. e. XI-IX. század).

A mükénéi (akháj) civilizáció maradványainak végleges elpusztulása, a törzsi viszonyok feléledése, dominanciája, korai osztályokká való átalakulása, egyedi, polisz előtti társadalmi struktúrák kialakulása.

• Az archaikus Görögország (Kr. e. VIII-VI. század).

A politikai struktúrák kialakítása. Nagy görög gyarmatosítás. A hellén társadalom etnikai konszolidációja. A vas bevezetése a termelés minden területén, a gazdasági növekedés kora. Az árutermelés alapjainak megteremtése, a magántulajdon elemeinek elterjedése.

• A klasszikus Görögország (Kr. e. V-IV. század).

A görög városállamok gazdaságának és kultúrájának virágzása. A színház és a színházi műfajok eredete. A nemzettudat emelkedése. A peloponnészoszi háború. A polisz rendszer válságának kezdete és a függetlenség elvesztése a macedón agresszió következtében.

A hellenisztikus kor (Kr. e. IV-I. század).

Nagy Sándor világhatalmának rövid távú megalapozása. A hellenisztikus görög-keleti államiság keletkezése, virágzása és összeomlása.

• Az első hellenisztikus időszak (Kr. e. 334-281).

Nagy Sándor görög-macedón hadseregének hadjáratai, világhatalmának rövid fennállása és számos hellenisztikus állam létrejötte.

• Második hellenisztikus időszak (Kr. e. 281-150).

A görög-keleti államiság, gazdaság és kultúra felvirágzása.

• Harmadik hellenisztikus korszak (Kr. e. 150-30).

A hellenisztikus államiság válsága és összeomlása.