A szecesszió a XIX. század végének és a XX. század elejének egyik stílusirányzata az iparművészetben és a képzőművészetben.

A szecesszió kialalkulása

szerkesztés

A szecesszió sokkal inkább egy művészeti irányzat, egy világkép, mint egységes stílus. A szó maga latin eredetű (secedo, secedere: kivonulni). Kivonulást, elszakadást jelent mindattól, amit a korabeli akadémikus művészet képviselt, a hazugnak tartott historizmustól (neoreneszánsz, neobarokk, neogótikus, stb. stílusok) és akadémizmustól.

Főbb jellemzői: nagymértékű stilizálás, a növényi vagy geometrikus mintákra építő hullámzó ornamentika, hansúlyos, élénk színek alkalmazása, "organikus" jellegű formálás. A szecessziós épületeken kevés a derékszög, a tervezők sokkal inkább kedvelték a lágy, gömbölyded formákat.

Szecesszió a világban

szerkesztés

A szecessziós stílust Európa különböző területein más és más névvel illették. Míg az Osztrák-Magyar Monarchiában a szecesszió szót alkalmazták (egy bécsi kiállítási épület neve volt ez, ahol az akadémizmussal szembehelyezkedő művészek állították ki műveiket), addig Franciaországban az art noveau, Nagy-Britanniában a modern style, Németországban a Jugendstil volt az elfogadott elnevezés.

Építészet és iparművészet

szerkesztés

Képzőművészet

szerkesztés

Külső linkek

szerkesztés

http://enciklopedia.fazekas.hu/tarsmuv/szecesszio.htm
http://www.sulinet.hu/tovabbtan/felveteli/ttkuj/26het/muvtori/muvtori26.html