Szerkesztő:Nullextrakadémia/Ki nem való a Wikipédiába?
Útmutató a szabad enciklopédiából szabadulni akaróknak szerkesztés
Az oldal tartalma dióhéjban:
A Wikipédia egyik legfontosabb működési alapelve:
- mindannyian ugyanannak a közösségnek vagyunk a tagjai, mindannyian Wikipédisták vagyunk!
A Wikipédia egy másik legfontosabb működési alapelve ugyezen irányelv részeként:
- hozzászólásaidat a tartalomról írd, ne pedig az azt író szerkesztőről!
A két alapelv célszerű együttes alkalmazásával elérhető, hogy soha ne derüljön ki, hol rejlik a tapasztalatilag mégiscsak szép számban felbukkanó személyközi konfliktusok oka: kizárólag az egyes "problémás" szerkesztők személyiségében, kizárólag az alkalmilag felhevülten egymásnak feszülő szerkesztők személyiségében, vagy legalább részben magában a Wikipédia közösségében, azaz a közösséget generáló és összetartó szabályaiban?
Az alábbi útmutató segítséget nyújt ahhoz, hogy a személyeskedés tilalma és a jószándékfeltételezés pozitívgondolkodói parancsa mellett is meg tudd állapítani (a közösség tiltott közreműködése nélkül is): tényleg megkergültél-e, vagy csak nem neked való helyre tévedtél?
The Slum of Human Knowledge szerkesztés
Előzmények szerkesztés
Wikipédia:A szabadság butaságáról és a butaság szabadságáról
A magyar Wikipédia társadalmi teljesítménye szerkesztés
Magyar Wikipédia jogilag nem létezik, és szervezetileg is csak szerény mértékű önállóságot élvez a Wikimedia Foundation által üzemeltettett Wikipédia projekt magyar nyelvű változata. Az alapítványi szabad enciklopédia magyar nyelvű közösségének döntési kompetenciája a tartalomelőállítás és a közösségi élet szabályainak módosítására, valamint a helyi tisztségviselők megválasztására terjed ki. Bár a projekt alapvonásait megadó működési elvek nem változtathatóak meg, a magyar nyelvű Wikipédia-közösség mégis hisz egy meglehetősen markánsan elkülöníthető önkép létrehozhatóságában, sőt létezésében. Ennek az összwikipédián belül kialakított magyar közösségnek kettős kötődése van: a nemzetközi Wikipédia-közösségnek és a magyar nyelvű társadalomnak egyaránt része.
A közösség tevékenységének ténylegesen helyt adó Wikipédia iránti lojalitás magától értetődő lenne, ennek ellenére újra és újra fölmerülnek olyan nézeteltérések, amelyek a Wikipédia valamely alapvető elvének érvényessége körül alakulnak ki. Mi a lexikon/enciklopédia, mi a semleges, mi a szabad, mi a civilizált - és hol húzódnak/húzódjanak a szerkesztési szabadság tényleges határai? Ezek kérdések jellemzően egy-egy önálló elképzelésekkel fellépő, és nagyobb közösségi aktivitást kifejtő szerkesztő működése nyomán vetődnek fel. A személyes preferenciájukat általános normává emelni igyekvő szerkesztők nem kevés kavarodást és fejtörést tudnak okozni, de a Wikipédia gépezete viszonylag jól megbirkózik a túlzottan egyénieskedőnek (ergo: "közösségellenesnek") mutatkozó szerkesztőkkel: a Wikipédia ellen az vét tolerálhatatlan mértékben, akiről ezt a közösség szavazás útján vagy a közösség megbízott képviselőjének intézkedésén keresztül kijelenti.
A kettős kötődés "valóstársadalmi" irányáról legalább olyan gyakran esik szó, mint a Wikipédia iránti elkötelezettségről, hiszen a szerkesztők nem kis hányadát éppen az a "kultúrmissziós alkalom" inspirálja és buzdítja, amelyet a Wikipédia keretei nyújtanak. Értékelhető visszajelzés azonban összehasonlíthatatlanul kevesebb érkezik a magyar nyelvű közösség egészének irányából, mint a Wikipédia egésze felől, hiszen a "magyar nyelvű társadalomnak" semmiféle szervezett képviselete nincs a Wikipédiában. Ahol tehát "Wikipédia-érdek" ütközik "magyar érdekkel", ott az erőviszonyokból következően eleve eldöntött, hogy a Wikipédia-érdek fog határozottabban érvényesülni. A személyes konfliktusok zöme ezen a fronton bontakozik ki, és a "magyar érdeket" preferáló szerkesztők mindeddig rendre alul maradtak a "Wikipédia-érdeket" képviselőkkel szemben. Elkerülhetetlenül föl kell tehát tenni a kérdést: tényleg olyan egyértelmű-e, hogy aki a magyar Wikipédiával konfliktusba keveredik, az automatikusan a magyar nyelvű társadalommal is szembeszegül? A magyar Wikipédiában általánosnak tekinthető az a közhiedelem, hogy aki ezzel a közösséggel nem találja meg a hangot, az nagy valószínűséggel önmagában is deviáns, haszontalan vagy rosszindulatú személyiségnek tekinthető, sőt föltehetőleg más legitim közösségekben is nemkívánatos személynek tekintenék. A tízmilliós dicsőség és érdeklődés apropóján érdemes hosszabb távra is tisztázni: mennyi a valós alapja ennek a hiedelemnek?