Szerkesztő:Oázis7/piszkozat

Időszámításig

i.e. 3500-3100 Uruk-kultúra Dél-Mezopotámiában. A summérok bevándorlása.

Az Eufrátesz csatornázása és vele együtt az öntözéses földmüvelés kezdete. Megépítik az első templomot. Ekkoriban jelennek meg a területen a sumérok.

i.e. 3400-3000 Egyiptom a dinasztikus kor előtt. Az öntözés kezdete.

Nagada I. és II. kultúra a predinasztikus kor. Megkezdődik az öntözéses földművelés.

i.e. 3100-2800 Államszerveződés. Az írás kezdete.

Mezopotámiában megindul a templomgazdaságok államokká szervezése. Megjelenik az írás.

i.e. 3000-2800 Egyiptomi archaikus kor (I.-II. dinasztia). Egyiptomi írás.

Egyiptomban kialakul az állam és két királyság jön létre: Alsó-Egyiptom és Felső-Egyiptom. 2900 környékén a két királyság egyesül. Az állam az I. és II. dinasztia alatt megszilárdul. Megjelenik az első egyiptomi írás.

i.e. 2800-2350 A sumér városállamok virágzása. Fallal körülvett város.

Legfontosabb városaik: Ur, Uruk, Kis, Lagas. A sumér műveltség elterjed Mezopotámiában. A városállamok királyai állandóan harcolnak egymással az egyeduralomért. Gilgames, Uruk királya fallal veteti körül a várost.

i.e. 2780-2220 Egyiptom első fénykora (III.-VI. dinasztia).

Kialakul a fáraó vezette hivatalnok állam. Zsákmányszerző háborúk Líbiában, a Sinai-félszigeten, Núbiában. Piramisok építése: Dzsószer-piramis, gizai piramisok. Az V. dinasztia alatt jelenik meg, Ré, a napisten kultusza.

i.e. 2370-2230 Akkád birodalom Mezopotámiában.

Sarrukin legyőzi Lugalzaggiszit és meghódítva a sumér városokat, egész Mezopotámia ura lesz. Az akkádok átveszik és terjesztik a legyőzött sumérok kultúráját.

i.e. 2220-2040 Az első átmeneti kor Egyiptomban (VII-X. dinasztia).

A VII-X. dinasztiák alatt, Alsó- és Felső-Egyiptom uralkodói és a kerületek kormányzói állandó harcban állnak a hatalomért.

i.e. 2200 körül Népvándorlás pusztítja el a korai bronzkori kultúrákat Görögország és Kisázsia területén.

i.e. 2150 körül Széthullik az akkád birodalom.

Ismét virágzásnak indul a sumér birodalom.

i.e. 2110-2000 Sumer reneszánsz.

Ur-Nammu és Sulgi, sumér királyok meghódítják Mezopotámiát és egységes hivatalnok államot szerveznek. Nagyszabású építkezések indulnak, virágzik az irodalom.

i.e. 2040-1785 Az egyiptomi Középbirodalom (XI-XII. dinasztia).

A felső-egyiptomi Théba királyai egyesítik az országot. A fellendülés a XII. dinasztia, I. Amenemhat (1991-1962) és utódai, alatt a legnagyobb. Núbiát, Egyiptomhoz csatolják és hadjáratok indulnak Szíriába és Palesztínába.

i.e. 2000 körül Összeomlik az uri sumér birodalom.

A Dél-Iránból támadó Elám király megdönti a sumér birodalmat amelynek helyén több állam (Iszin, Larsza) jön létre. Egyre több sémi törzs telepedik le. A lakosság kicserélődése folytán a sumér nyelv kihal, helyét az akkád veszi át.

i.e. 2000-1800 Mezopotámia északi részén kialakulnak az első jelentős államok.

Ezek az államok: Esnunna, Mari és Assur amelynek királyai kereskedelmi telepeket hoznak létre Kisázsiában.

i.e. 2000-1600 Középső minószi korszak, a görögök őseinek bevándorlása.

A krétai bronzkor fénykora. Kereskedés Elő-Ázsiával, Egyiptommal. Nagy paloták épülnek és megjelenik a krétai írás. A görög szárazföldön ekkor vándorolnak be a görög törzsek ősei.

i.e. 1800 körül Árja hódítás Indiában.

Az indoeurópai lovas nép, Belső-Ázsia felől megtámadja Indiát és elpusztítják az Indus-völgyben található városokat.

i.e. 1800-1500 Korai bronzkor Közép-és Nyugat-Európában.

i.e. 1792-1750 körül Hammurapi megalapítja a babiloni birodalmat.

Larsza és Mari királyainak legyőzése után, egyesíti Mezopotámiát, saját uralma alatt. Törvénygyűjteménye az ókori Kelet legfontosabb jogi alkotása.

i.e. 1786-1580 A második átmeneti kor Egyiptomban (XIII-XVII. dinasztia).Hükszószok.

Az ország egysége megszűnik a XIII-XVII. dinasztia alatt. Elő-Ázsiából pásztortörzsek érkeznek az országba, a hükszószok, akik elterjesztik a lóval vontatott harci szekerek használatát.

i.e. 1700-1450 Kisázsiában létrejön az első hettita állam, az Óbirodalom.

i.e. 1600-1400 Késői minószi korszak.

Kréta tengeri hatalom lesz. A művészetek virágoznak.

i.e. 1600-1100 Mükénéi kor.

A görög szárazföldön akháj királyságok alakulnak. Az akhájok átveszik a krétaiaktól az írást.

i.e.1595 A hettiták megdöntik a Hammurapi dinasztiát Babilonban.

i.e. 1595-1160 A kassu dinasztia Babilonban.

Az Irán felől érkező kassu törzsek megszállják Mezopotámiát, de nemsokára beolvadnak az akkád lakosságba. A kassuk magukkal hozzák a lótenyésztést.

i.e. 1580-1085 Az egyiptomi Újbirodalom (XVIII-XX. dinasztia).

A XVIII. dinasztia alatt az ország vezető hatalom lesz Elő-Ázsiában. i.e. 1504-1482 Hatsepszut királynő kormányoz. Kereskedelem Szomáliával (Punt ország).

i.e. 1550-1050 A kínai Sang-Jin állam.

Az első kínai államalakulat a Huangho völgyében. Ekkorról találhatók az első kínai írásos emlékek.

i.e. 1500-1200 Ugarit (Észak-Főnícia)városállam virágkora. Bronzkor Európában.

Megjelenik az ékírásos ábécé. Közép- és Nyugat-Európában ez a bronzkor középső szakasza.

i.e. 1482-1450 III. Thotmesz.

Uralkodása alatt az egyiptomi XVIII. dinasztia hatalma csúcspontján van.

i.e. 1450-1200 Hettita Újbirodalom.

A hettita művészet virágkorát éli. A vas megmunkálásának legkorábbi emlékei is ekkorra tehetők.

i.e. 1417-1379 III. Amenhotep Egyiptom uralkodója.

A XVIII. dinasztia alatti művészetek csúcspontja. Ekkor épül a luxori Amon-templom.

i.e. 1400-1200 Középső mükénéi kor.

Fellendül az akháj kultúra. Mükéne megsemmisíti a minószi civilizációt, gyarmattá teszik Ciprust és elpusztítják Tróját.

i.e. 1385-1345 I. Suppiluliuma.

A hettita Újbirodalom legnagyobb királya, leveri az addig uralkodó Mitanni királyt és kiterjeszti uralmát Szíriára.

i.e. 1379-1362 IV. Amenhotep fáraó.

Megtiltja a helyi istenek és Amon imádását. Helyette elrendeli, Aton, a napkorong kizárólagos kultuszát (egyistenhit). Felveszi az Ehnaton nevet. Új székvárost alapít.

i.e. 1362-1352 Tutanhamon fáraó.

Visszaállítják Amon tiszteletét, és minden Ehnaton reformot megsemmisítenek. Az állandósult belső viszályok miatt elenyészik az egyiptomi hatalom Palesztínában és Szíriában.

i.e. 1304-1238 II. Ramszesz fáraó.

Súlyos harcok a hettitákkal Szíriáért

i.e. 1250 körül A föníciai betűírás legrégebbi emléke.

i.e. 1230 körül Izrael első említése.

A zsidó nép szerepel Merneptah fáraó feliratán.

i.e. 1200 körül A tengeri népek vándorlása.

Nagyarányú népvándorlás éri el a Földközi-tenger keleti medencéjét. Elvész a középső mükénéi kultúra, elpusztul a hettita Újbirodalom és új népek jelennek meg (filiszteusok, stb.).

i.e. 1200-1100 Mükéné végső pusztulása.

A görög szárazföldön hanyatlik a mükénéi kultúra. Utolsó nyomait a dór vándorlás törli el.

i.e. 1200-1085 Az egyiptomi Újbirodalom hanyatlása, Szíria elvesztése.

i.e. 1200-800 Késői bronzkor Közép- és Nyugat-Európában.

i.e. 1198-1166 III. Ramszesz.

Visszaveri a tengeri népek invázióját amely Egyiptomot is eléri.

i.e. 1160 körül Az elámiak leverik a kassu dinasztiát Babilonban.

i.e. 1150-1030 A "bírák kora".

A zsidó törzsek, állandó harcok közepette, birtokukba veszik Kánaánt. Vallási központjuk a silói Jahve szentély. Állandó harc a kánaánita őslakosokkal és a filiszteusokkal.

i.e. 1115-1077 Asszír áttelepítési politika.

Nagy néptömegeket telepítenek át a birodalmon belül.

i.e. 1100 Arámi népvándorlás indul.

A sivatagból nomád, arámi törzsek kezdenek bevándorolni Mezopotámiába és Szíriába.

i.e. 1100-800 Görög törzsek letepedése.

Görögök telepednek le az Égei-tenger szigetein és a kis-ázsiai partvidéken.

i.e. 1085-950 Egyiptom két részre szakad.

A két központ: Théba és Tanisz.

i.e. 1050-770 Csou-dinasztia Kínában.

i.e. 1030-1010 Saul, a zsidók első királya.

Az északi törzseket vezetve királyságot akar létrhozni, de a filiszteusok legyőzik.

i.e. 1010-970 Dávid király.

Egyesíti az országot és megszervezi a zsidók államát.

i.e. 970-931 Salamon király.

Dávid fia tovább szilárdítja az államot. Felépíti Jeruzsálemben Jahve templomát. Kereskedelmet indít a Vörös-tengeren, kapcsolatot létesít a dél-arábiai Sábával.

i.e. 945-924 I.Sesonk fáraó (XXII. dinasztia).

Átmenetileg megerősíti Egyiptomot. Hadjáratot vezet Palesztinába, elfoglalja Jeruzsálemet.

i.e. 931 Izrael kettészakad.

Salamon halála után ketté szakad az ország, Izrael királyságra és Júdára. Izrael i.e. 722-ig, Júda i.e. 586-ig áll fenn.

i.e. 911 Asszíria nagyhatalommá válásának kezdete.

i.e. 883-859 Assur-naszír-apli asszír király.

Újjá szervezi a hadsereget (lovasság, ostromgépek), amellyet Szíria és Főnícia ellen vezet. Assur helyett új székhelyet épített Kalakhban (Nimrud).

i.e. 776 A görög időszámítás kezdete, poliszok kialakulása.

Megindult a Földközi-tenger partvidékének, főleg Dél-Itália, gyarmatosítása. A görögök ekkoriban veszik át a főníciai betűírást.

i.e. 770 A kínai állam felbomlása.

Néhány fejedelemség függetleníti magát és elkezdődik a többszáz évig tartó, belső, küzdelem az ország birtoklásáért.

i.e. 753 Róma alapítása

i.e. 750 A mai Szudán területén létrejön a Napata (etióp) állam.

i.e. 750 Az európai vaskor kezdete

Kezdenek elterjedni a vaseszközök Kelet-Európában.

i.e. 745 Az asszír, évszázados, hegemónia kezdete.

III. Tukulti-apil- Ésarra (Tiglát-Pilészár) asszír király, megreformálja az államot és a hadsereget. Egymásután olvasztja be a szíriai szövetséges királyságokat. Rövid időre még Babilont is elfoglalja (i.e. 729-i.e. 728). Ővele kezdődik meg a hosszú asszír uralom korszaka.

i.e. 730 Megjelennek a kelet-európai sztyeppék lovas népei.

Az első ismert lovas nép, a kimmerek, sorozatban törnek be Elő Ázsiába. Megsemmisítik Midasz király, fríg (phrüg) államát. Később a szkíták szorítják ki őket.

i.e. 722-705 II. Sarrukin (Szargon) asszír király.

Befejezi Palesztína és Szíria meghódítását és új fővárost épít: Dur-Sarrukin (Khorszabad).

i.e. 721 Az asszírok elfoglalják Izrael királyságot.

Elpusztítják a fővárost, Szamariát.

i.e. 689 Szin-ahhé-eriba (Szanherib) asszír kiráy elpusztítja Babilont.

i.e. 700 A görögöknél terjedni kezd az arisztokratikus államforma.

A gyarmatosítás tovább terjed a Boszporusz és a Fekete-tenger partvidékére és Trákiára. Ebben az időszakban válik a vallási élet központjává a delphoi Apollón-szentély. A folyamatok i.e. 600-ig tartanak.

i.e. 681-669 Assur-ah-iddina (Asszarhaddon) asszír király.

Újjáépíti Babilont, i.e. 671-ben rövid időre elfoglalja Egyiptomot. Alatta éri el Asszíria legnagyobb kiterjedését.

i.e. 669-627 Assur-ban-apli (Assurbanipal).

Az utolsó nagy asszír uralkodó 640-ben elfoglalja dél-iránban Elámot, lerombolja fővárosát Szuszát. Ninivében, könyvtárba gyűjti a tudományos és irodalmi emlékeket.

i.e. 664-625 A szaiszi fáraók uralma (XXVI. dinasztia).

i.e. 660-640 Spárta a legerősebb görög államá válik.

Ekkoriban alakul ki a katona állam (egyenlők, körüllakók, helóták). Két király vezeti az államot, az öregek tanácsa és az öt epherosz közreműködésével.

i.e. 650 A méd állam kialakulása.

A perzsákkal rokon nép, Irán észak-nyugati felén alapítja meg államát. Később, Küaxarész alatt (i.e. 625-i.e. 585) nagyhatalommá válik Elő-Ázsiában.

i.e. 650 Szkíta betörések erősödése.

Az egymást követő betörések Elő-Ázsiában és Iránban meggyengítik Asszíriát.

i.e. 640-609 Jósijáhu (Jósiás) király.

A jeruzsálemi templomot nevezi ki vallási központtá. A többi szentélyt leromboltatja, hogy biztosítsa Jahve kultuszát, vagyis az egyistenhitet.

i.e. 626 Újbabilón.

Nabú-apla-uszur (i.e. 626-i.e.605) megalapítja az újbabilóni birodalmat. A médekkel szövetkezve (i.e. 614-i.e. 610) megsemmisíti az asszírok birodalmát.

i.e. 621 Drakón törvények.

Athénban elkészül az első írott törvénygyüjtemény.

i.e. 610-595 II. Nekó fáraó.

Megbízza a főníciaiakat hogy hajózzák körbe Afrikát.

i.e. 605-562 II. Nabú-kudurri-uszur (Nabukodonozor, Nebukadnezár).

Uralkodása alatt Babilont a Közel-Kelet nagyhatalmává teszi. Szíriából kiveri az egyiptomiakat, elfoglalja a főníciai városokat. Megépítteti a Marduk templomot (bábel tornya) és Szemiramisz függőkertjét.

i.e. 600 A türannisz államforma kialakulása. Masszalia alapítása.

Az arisztokrácia befolyása ellenében a középréteg egyeduralkodókat (türannosz) támogat. Marseille (Masszalia) görög gyarmatváros megalapítása.

i.e. 600-510 Az etruszk Tarquiniusok uralma Rómában.

i.e. 594 Szolón alkotmánya.

Athénban, Szolón vagyon szerint négy osztályba sorolja a polgárokat és azok vagyonuk alapján különböző mértékű jogok illetik meg őket (timokrácia). A törvényeket a Négyszázak Tanácsa készíti elő, majd a népgyűlés (ekklészia) fogadja el. Az alkotmányon az areioszpagosz testülete őrködik.

i.e. 587 Jeruzsálem lerombolása.

A babilóni hadsereg elfoglalja Júdát, lerombolja Jeruzsálemet, majd a lakosság egy részét áttelepítik Mezopotámiába. Ezzel veszi kezdetét az 52 évig tartó "babiloni fogság".

i.e. 560-527 Peiszisztratosz.

Az athéni türranész vezetésével a városállam kiemelkedik a poliszok közül és tengeri hatalommá válik.

i.e. 500 körül Megszületik Buddha.

i.e. 558-529 Kürosz perzsa fejedelem.

A méd uralmat lerázva (i.e. 550) megalapítja az Akhaimenida óperzsa birodalmat. Nemsokára Elő-Ázsia legnagyobb területe uralma alatt áll.

i.e. 550 körül Servius Tullius. A peloponnészoszi szövetség.

Servus Tullius római király timokratikus alkotmányt vezet be. Spárta össztönzésére és vezetésével létrejön a peloponnészoszi szövetség, amelynek célja a türannisz megbuktatása és a nemesség uralmának visszaállítása.

i.e. 546 A perzsák meghódítják Lídia államot.

Ennek következtében kisázsiában az ión városok is perzsa kézre kerülnek.

i.e. 539 Újbabilónia bukása.

i.e. 538 Kürosz visszaengedi a zsidókat Palesztínába.

A király azt is megengedi hogy a jeruzsálemi templomot újraépítsék.

i.e. 525 Kambüsz (Kürosz fia) meghódítja Egyiptomot.

i.e. 521 Dareiosz perzsa király hadjáratot indít és birodalmet szervez.

A király célja: egy perzsa világbirodalom megalapítása. Megtámadja a szkítákat, Trákiát. Hadjáratait kiterjeszti Indiára, a görög területekre, Ázsiára. Megszervezi az egységes közigazgatást (tartományok, élükön a szatrapák), postahálózatot épít, aranypénzt (dareikosz) veret. Az alakuló birodalom új fővárosa: Perszepolisz.

i.e. 514 Athénban, Hipparkhosz türanniszt, Peiszisztratosz fiát, megölik.

i.e. 510 Athénban elűzik Peszisztratosz másik fiát.

Hippiász elüzésével véget ér a türannuszok kora.

i.e. 507 Klasszikus demokrácia.

Kleisztenész megreformálja a szolóni alkotmányt, ennek alapján megteremti a klsszikus demokráciát. A legfőbb hatalmat az Ötszázak Tanácsa képviseli, amelybe a 10 phülé, 50-50 képviselőt küld. A hadsereget tíztagú sztratégoszi kollégium vezeti. A demokráciát veszélyeztetőket cserépszavazással (osztrakiszmosz) száműzik.

i.e. 500 Az etruszk uralom megbukik Rómában.

i.e. 500 körül A buddhizmus és dzsainizmus tanai megjelennek Indiában.

i.e. 500 Megindul a görög-perzsa háborúk sora.

A perzsák leverik az ión városok lázadását és a vezető Milétoszt lerombolják. Ezzel veszi kezdetét az i.e. 494-ig tartó háború.

i.e. 490 A Marathóni győzelem.

A perzsa seregek, Datisz és Artaphernész vezetésével, megtámadják a görögöket de a spártaiak, Miltiadész királlyal az élen, Marathónnál visszaverik a perzsákat.

i.e. 485 I. Xerxész elfoglalja a perzsa trónt.

i.e. 480 Xerxszész személyesen vezeti hadait Görögország ellen.

A kezdeti sikerek után (a thermopülai áttörés, Athén feldúlása), a szalamiszi tengeri csatában, vereséget szenved a Themisztoklész által vezetett görög hajóhadtól. Ezután már a görögök lesznek a támadók.

i.e. 480 A Szürakuszát megtámadó karthágóiak vereséget senvednek, Gelón türannisz seregétől.

i.e. 478 Első déloszi szövetség.

Több mint száz görög sziget és városállam alakítja meg a szövetséget a perzsák elleni háború folytatása miatt.

i.e. 470 Görög győzelmek a perzsák fölött.

Szárazföldön Plataia, a tengeren a Mükalé-fok mellett győznek a görögök.

i.e. 465 A déloszi szövetség győz a perzsák fölött, az Eurümedón folyónál.

i.e. 472 I. Artaxerxész perzsia trónjára lép.

i.e. 464 Spárta leveri a nagy helóta felkelést.

i.e. 461 Athénban véglegesen győznek a demokraták.

Az arisztokraták vezérét, Klimónt elűzik.

i.e. 457 Megkezdődik Athén és Spárta első háborúja.

i.e. 454 A déloszi szövetség kincstárát Athénba szállítják.

i.e. 451 A tizenkét táblás törvény.

Ez volt az első, római szokásjog írásba foglalása.

i.e. 450 Kelta vándorlások kezdődnek.

A mai Franciaország területéről indulnak a vándorlók Kelet-Európa és Itália felé. i.e. 300 körül megjelentek a Kárpát-medencében és a Balkánon is.

i.e. 449 Görög-perzsa békekötés.

Ciprus mellett az athéniak újabb győzelmet aratnak a perzsák felett. I. Artaxerxész békét köt a görögökkel. A kisázsiai városok perzsa fenhatóság alatt maradnak, de autonómiát kapnak.

i.e. 449 Az athéni demokrácia fénykorának kezdete. Periklész.

A demokraták vezetője Periklész irányítja a várost. A déloszi szövetségből athéni birodalom lesz és nem engedik a tagállamoknak hogy kilépjenek a szövetségből. A közös kincstári pénz nagy részét athénra fordítják. Újjáépítik az Akropoliszt, megépül a Parthenón, Pheidiasz irányításával. Szophoklész és Euripidész első színdarabjait ekkor mutatják be. A fénykor i.e. 431-ig tart. Athén, Spártával a legfőbb vetélytársal i.e. 445-ben harmincéves békét köt.

i.e. 431 A peloponnészoszi háború kezdete (arkhidamoszi háború).

Athén terjeszkedési törekvései miatt szövetségesei ellen fordul (Megara, Korinthosz, Spárta). A görögök fölötti uralomért folyó harcban Athén képviseli a demokráciát, Spárta az oligarchikus államformát.

i.e. 429 Periklész halála.

Pestisjárvány pusztít Athénban, amelynek áldozatul esik Periklész is. Halála után kétfelé szakad a városállam: háborús és békepártra. A háború híveit Kleón, a béke híveit Nikiasz vezeti.

i.e. 422 Athén vereséget szenved Amphipolisznál, Kleón elesik az ütközetben.

i.e. 421 A peleponnészoszi háború első szakaszának lezárása.

i.e. 415 Az athéniak sziciliába küldenek katonai expedíciót.

i.e. 413 A peleponnészoszi háború utolsó szakasza (dekeleiai háború).

Az athéni csapatok sziciliában súlyos vereséget szenvednek. Spárta mellé szegődik a hadiszerencse. i.e. 405 Aigoszpotamoinál (Dardanellák) a spártai sereg, Lüszandrosz vezetésével győz az athéni hajóhad felett. A következő évben Athént is elfoglalják. A spártaiak lerombolják az erődítményeket, a flottát lefoglalják és megszüntetik a demokratikus berendezkedést. Feloszlatják a déloszi szövetséget, minden állam élére, baráti vezetést állítanak.

i.e. 404 Egyiptom elszakad a perzsa birodalomtól.

II.Artaxerxész, perzsia királya elismeri Egyiptom elszakadását birodalmától. i.e. 401-ben legyőzi trónra törő öccsét, Küroszt, aki görög zsoldos sereggel támad ellene.

i.e. 403 Athénban visszaállítják a demokráciát.

i.e. 395 Perzsa és Spárta háborúja. Athénban halálra itélik Szókratészt.

A perzsák pénzen megveszik Athén és más városállamok támogatását, majd háborúba kezd Spártával. Ez a "korinthoszi háború" amely i.e. 387-ig tart.

i.e. 387 A korinthoszi háború vége.

II.Artaxerxész perzsa uralkodó támogatásával létrajön a görög államok egymásközti békéje. A perzsák megtartják a kisázsiai görög városállamok fölötti uralmat, ugyanakkor szavatolják a többi állam függetlenségét. Spárta megőrzi egyeduralmát.

i.e. 387 A kelta gallok megtámadják és elpusztítják Rómát.

i.e. 387 Athén vezetésével megalakul a második déloszi szövetség.

i.e. 371 Spárta elveszíti hegemóniáját.

Epameinóndasz vezetésével a thébaiak, Leuktránál, győznek a spártaiak ellen. Az árkádiai törzsek és a messzéniai helóták kiszabadítják magukat Spárta uralma alól. Spárta helyét átmenetileg Théba veszi át.

i.e. 367 Rómában konzuli hivatalt plebejusok is betölthetnek.

A Licinus-Sextius törvények értelmében, ezentúl, nem csak patríciusok lehetnek konzulok.

i.e. 359 Makedóni új királya II. Philipposz (359-336).

A király törekvése hogy makedón vezetés alatt egyesítse a görög államokat.

i.e. 357 Megindul a második déloszi szövetség feloszlása.

A tagok fellázadnak Athén ellen és i.e. 355-ben teljesen megszűnik a szövetség.

i.e. 356 Rómában, plebejusok is lehetnek dictatorok. A görög "szent háború".

A görögök háborúskodásba kezdenek egymással a delphoi szentély és annak kincsei birtoklásáért. II. Philipposz is beavatkozik, Athén ellenében, majd a háború végén, i.e. 346-ban felveteti magát a szentély védnökeinek sorába.

i.e. 343 A rómaiak megállítják a samnis terjeszkedést. A samnisok Campania felé törnek de i.e. 341-ben fel kell adni tervüket.

i.e. 342 III. Artaxerxész (359-338) perzsa király újra perzsa uralom alá vonja Egyiptomot.

i.e. 340 Latin háború.

Róma a latiumi városok szövetségét leveri, majd az érintett városokba római polgárokat telepít (coloniák) akik biztosítják a római uralmat Latiumban.

i.e. 338 Rómában plebejus is betölthet praetori hivatalt. Hellén szövetség ((?.

II. Philipposz, Khairóneinál, vereséget mér a hellén szövetségre. A görögök elismerik Makedonia fennhatóságát, cserébe megtarthatják önállóságukat.

i.e. 336 A makedón trónra lép Alexandrosz (Nagy Sándor).

i.e. 335 Alexandrosz leveri az ellene irányuló görög felkelést.

Megtorlásul csapatai lerombolják Thébát.

i.e. 334 Alexandrosz megindítja a háborút a Perzsa-birodalom ellen. Arisztotelész.

A Granikosz folyónál legyőzi III. Dareiosz seregét (336-330). Arisztotelész (384-322), Alexandrosz nevelője, az athéni Lükeionban megnyitja foliozófiai iskoláját.

i.e. 333 Isszosznál, Alexandrosz újabb vereséget mér III. Dareioszra.

i.e. 332 Alexandrosz megostromolja és elfoglalja Türoszt. Egyiptom meghódítása.

Az egyiptomi papság az érkező görögöket felszabadítóként üdvözli. A görögök megalapítják Alexandria városát.

i.e. 331 Alexandrosz megveri az utolsó perzsa sereget is.

Görög kézre jut: Babilon, Szusza, Perszepolisz. Ezután Alexandrosz a perzsa nagykirályok örökösének tekinti magát.

i.e. 330 Meggyilkolják III. Dareioszt. Alexandrosz megindul Irán keleti területei felé.

Bésszosz, Baktria helytartója meggyílkoltatja a hozzá menekülő királyt. A görögök Irán keleti tartományai ellen vonulnak és eljutnak a Jaxartész (Szir-Darja) folyóig. Ez a hadjárat i.e. 327-ben fejeződik be.

i.e. 329 Baktria elfoglalása.

Miután elfoglalták a várost a görögök, "hálából" Bésszosz helytartót kivégzik amiért meggyílkoltatta saját királyát, III. Daerioszt.

i.e. 327 A görögök megkezdik behatolásukat az Indus völgyébe.

A terület elfoglalása i.e. 325-ben sikerrel befejeződik.

i.e. 326 Róma terjeszkedni kezd.

A rómaiak megkezdik a hernicusok és aequusok leigázását és ezt i.e. 304-ben be is fejezik.

i.e. 323 Alexandrosz halála. Görög felkelés (lamiai háború).

A makedón uralkodót a birodalom székhelyének választott Babilonban éri a halál. Athén és néhány más görög állam elérkezetnek látja az időt a makedón uralom lerázására és felkelést indítanak, de rá egy évre elbuknak. A birodalmat, Alexandrosz vezérei, hosszas háborúskodás (323-280) folyamán, egymásközt felosszák és királyságokat alapítanak. Ezeket a vezéreket nevezik diadokhoszoknak (örökösöknek).

i.e. 321 Plebejus is lehet censor, Rómában. Antigonosz(?-301) tervei. Csandragupta.

Antigonosz, aki az ázsiai makedón seregeket vezeti, megpróbálja az Alexandrosz által létrehozott birodalmat helyreállítani. Csandragupta indiai uralkodó megkezdi a görögök kiűzését az Indus völgyéből, eközben megalapítja a Maurja-dinasztiát.

i.e. 311 Antigonosz kénytelen néhány tartomány fölött (Egyiptom, Szíria) vezértársai uralmát elismerni.

i.e. 307 Athén elfoglalása. A hellenisztikus királyságok.

Démétriosz Poliorketész, Antigonosz fia, elveszi athént Démétriosz Phaléreusztól, majd egy évre rá felveszi a királyi címet. Az "örökösök" követik példáját és sorba alakulnak meg a hellén királyságok. Egyiptomban: Ptolemaiosz, Babilonban: Szeleukosz, Trákiában: Lüszimakhosz, Makedóniában: Kasszandrosz lesz az uralkodó. Ez a folyamat i.e. 304-ben zárul.

i.e. 305 A hellenisztikus kor kezdete. I. Ptolemaiosz (305-284). Szeleukidák.

A kor i.e. 30-ig tartott. I. Ptolemaiosz megalapítja a Ptolemaida dinasztiát. Székhelye Alexandria. I. Szeleukosz (305-281) megalapítja a Szeleukida-dinasztiát amely i.e. 63-ig uralkodik majdnem egyész Elő-Ázsián. Székhelye: Szeleukieia a Tigris folyó mellett.

i.e. 301 Antigonosz elesik az ipszoszi csatában.

Legyőzői: Szeleukosz és Lüszimakhosz felosztják egymásközött birodalmát. Fia, I. Démétriosz elfoglalja Makedóniát.

i.e. 300 Római pontifex lehet plebejus is.

i.e. 298 A rómaiak megkezdik Közép-Itália elfoglalását amely két év alatt végbemegy.

i.e. 294 I. Démétriosz megalapítja az Antigonidák dinasztiáját.

A dinasztia i.e. 168-ig uralkodik Makedónia és Görögország fölött.

i.e. 287 Lex Hortensia.

Rómában a plebs határozatait (plebiscitum) egyenértékűnek fogadják el a senatus döntéseivel. Ezzel befejeződhet a plebejusok és patríciusok küzdelme.

i.e. 283 Róma tovább terjeszkedik.

Róma megkezdi majd két év múlva befejezi az etruszk városok leigázását. Egy évvel ezelőtt háborút indít Tarentum görög gyarmatváros ellen Dél-Itáliáért. A háborút i.e. 272-ben sikeresen befejezi.

i.e. 281 Lüszimakhosz az egyik Alexandrosz "örökös" halála.

A trák király, az I. Szeleukosz szintén "örökös", elleni csatában, Kurupedionnál életét veszti. Ezzel ér véget a diadokhoszok közötti harcok sora.

i.e. 280 "Píruszi győzelem".

Éperiosz (Epirus) királya Pyrrhus (Pürrhosz), szembeszáll a rómaiakkal Tarentum város oldalán. Egy évre rá (i.e. 279-ben) Ausculumnál óriási veszteségek árán győz. A veszteség olyan nagy, hogy előre vetíti a későbbi vereséget.

i.e. 279 Kelta invázió.

Gallok indítanak támadást Makedónia éa Kisázsia ellen.

i.e. 277 Kelta vereség és letelepedés.

II. Antigonosz Gonatasz (283-239) makedón király vereséget mér a betolakodó keltákra, akik ezután Kisázsiában (Galatia) letelepednek.

i.e. 275 A rómaiak Beneventumnál döntő vereséget mérnek Pyrrhusra aki kénytelen hazatérni.

i.e. 272 Tarentumot elfoglalva egész Dél-Itália a rómaiaké.

i.e. 272 Asóka (272-236) indiai uralkodó.

Az első nagy indiai birodalom (Maurja-birodalom) megalapítója.

i.e. 268 Róma befejezi az Appeninni-félsziget meghódítását.

Mindenhol katonai telepeket létesítenek, amelyek tagjai római polgárjogot élveznek. A latinok és a saját önkormányzattal rendelkező települések korlátozott polgárjogot (latin jog) kapnak. A többiek a "szövetségesek" (socii) akiknek erősen korlátozott jogaik vannak.

i.e. 264 Megkezdődik a pun háborúk sora az I. pun háborúval.

Karthágó és Róma harcol a Földközi-tenger nyugati feléért. Róma megépíti tengeri flottáját és ennek segítségével 241-ben legyőzi a karthágóiakat. Rómáé lesz Szicília.

i.e. 263 I. Eumenész magalapítja a pergamoni királyságot.

Pergamon az utolsó jelentős hellén birodalom. A birodalom i.e. 133-ig áll fenn.

'i.e. 250 körülParthusok és szarmaták.

Irán északkeleti részén, iráni lovas nomádok, a parthusok, államot alapítanak. Másik szintén iráni nomádok a szarmaták megszállják a kelet-európai síkságot és ott is maradnak az i.sz. III. századig.

i.e. 237 Karthágó újraszervezése.

Hamilkár Barkas újjászrevezi a karthágói hadsereget és Hispániában gyarmatokat szerez (Carthago Nova).

i.e. 221 A kínai birodalom megalapítása.

Csin Si Huang-ti leveri majd egyesíti "harcoló királyságokat", majd felveszi a császári címet. (Csin -dinasztia). Megveti a központosított hivatalnok állam alapjait.

i.e. 219 Hannibál provokálja Rómát. Hannibál, Barkas fia, elfoglalja a hispániai Saguntum városát amely Róma védelme alatt áll.

i.e. 218 A II. pun háború.

Hannibál hadsregével átkel az Alpokon és behatol Itáliába. 217-ben a Trasimenus-tó mellett, majd 216-ban Cannae-nél súlyos vereséget mér a római légiókra. 212-ben a rómaiak elfoglalják Szürakuszait, 209-ben Carthago Nova-t. 204-ben P. Cornelius Scipio átteszi a hadműveleteket Afrikába, majd a, hazahívott Hannibál seregét 202-ben Zamánál legyőzi.

i.e. 215 Kitör Róma és Makedónia első háborúja.

V.Philipposz makedón király szövetséget köt Karthágóval ezért háborúba keveredik a rómaiakkal, amely 205-ig tart.

i.e. 206 Az első Han-dinasztia Kínában.

Fólytatódik a bürokratikus állam kiépítése. Megkezdődik a hivatalnok képzés.

i.e. 202 Róma nagyhatalmának kiépítése megkezdődik.

Róma a Földközi-tenger keleti partvidékein fekvő görög királyságokat befolyása alá vonja.

i.e. 201 A II. pun háború lezárása.

Karthágónak le kell mondania Hispaniáról, nem indíthat háborút Afrikán kívül és helyben is csak római engedéllyel, leszereli flottáját és hatalmas hadisarcot fizet. Róma átveszi Karthágó kereskedelmét a Földközi-tengeren.

i.e. 200 Kitör Róma és Makedónia második háborúja.

A háború 197-ig tart, amikor is Philipposz vereséget szenved a künoszkephalai csatában. A vesztesnek le kell szerelni hajóhadát és el kell ismerni a a többi görörg városállam függetlenségét. Róma ezután mint a görögök véddnöke szerepelhet.

i.e. 192 III.Antiokhosz támadása görög földön a rómaiak ellen.

A szeleukida király támadást intéz a görög területeken levő római csapatok ellen. 189-ben Magnésziánál a király csapatai vereséget szenvednek, aminek következtében át kell adnia a Kisázsiai területeket, Pergamonnak, amely ekkor Róma szövetségese.

i.e. 191 Észak-itália romanizálása.

Róma leveri az északon élő gallok utolsó felkelését. A következő évben, 192-ben a harcok befejeződése után megkezdi a coloniák alapítását ezzel romanizálja a területet.

i.e. 171 Kitör Róma és Makedónia harmadik háborúja.

Róma hadat üzen a makedón királynak, Perszeusznak és támadást indítanak Makedónia ellen.

i.e. 166 A Makkabeus felkelés.

Júdás Makkabeus és testvérei felkelést szerveznek IV.Antiokhosz Epiphanész Szeleukida uralkodó ellen. A kiváltó ok: a király erőszakos hellenizálási törekvése.

i.e. 154 A hispánok, Róma-ellenes mozgalmat indítanak.

i.e 149 Elkezdődik a III. pun háború.

Karthágó római engedély nélkül indít háborút Numídia ellen.

i.e 146 A III. pun háború vége, görög felkelések Róma ellen.

Róma teljesen lerombolja az engedetlen Karthágót és annak területeit, Africa provincia néven uralma alá vonja. A rómaiak leverik a akhai szövetség által vezetett görög felkelést. Lerombolják Korintoszt, a lázadó államokat Macedonia provinciájukhoz csatolják. Ez a görögök utolsó próbálkozása a római uralom lerázására.

i.e. 141 Elveszik Mezopotámiát a Szeleukidáktól a betörő parthusok.

i.e. 135 Az első rabszolga felkelés Scíliában.

Az ókor első nagy rabszolgfelkelése. A felkelést 132-ben leverik.

i.e. 133 A hispánok mozgalmának leverése, a pergamoni király végrendelete.

A 154 óta tartó hispán-mozgalom végét jelenti, hogy a rómaiak beveszik Numantiát. Meghal III. Attalosz pergamoni király. Végrendelete értelmében országát Róma örökli. A rómaiak ebből alakítják meg Asia provinciát.

i.e. 133 Tiberius Gracchus reformkisérlete.

Tiberius Gracchus néptribunus a kisajátított állami földeket akarja felosztani a vagyontala római polgárok között. Az ellene szövetkezők megölik, de a reformot már nem lehet megakadályozni.

i.e. 123 Gaius Gracchus reformkisérlete.

A fiatalabb Gracchus báttyánál szélesebb reformokat akar véghezvinni: római pogárjog kiterjesztése egész Itáliára, 121-ben megölik.

i.e. 123 A római köztársaság válságának kezdete.

i.e. 113 Róma háborúja Galliában.

A Galliát fosztogató cimber és teuton törzsek ellen Róma háborút indít. C. Marius zsoldos hadseregével, 102-ben a teutonokat legyőzi Aquae-Sextiae, a cimbereket egy év múlva Vercellae mellett.

i.e. 111 Numidia római provincia lesz.

Marius legyőzi Numidia királyát, Jugurthát, majd az ország római provincia lesz (i.e. 105).

i.e. 104 A második rabszolgafelkelés Szicíliában.

A felkelés 101-ben végetér.

i.e. 91 M. Livius Drusus reformjai.

A néptribunos szeretné ha Róma itáliai szövetségesei megkapnák a római polgárjogot. Ellenfelei még ebben az évben meggyilkolják. A hír hallatán zavargások törnek ki Itália szerte, ami háborúvá szélesedik, amikor a szenátus egyik követét megölik.

i.e. 88 Megkezdődik az I. mithridatészi háború.

Mithridatész pontoszi király 80000 római és itáliai polgárt legyilkoltat, leromboltatja Déloszt és Görögországban megtámadja a rómaiakat. 86-ban Sulla vereséget mér rá, de a háború 85-ig elhúzódik. A királynak át kell adni flottáját és nagy hadisarcot vetnek ki rá.

i.e. 88 Kitör a polgárháború Itáliában.

Marius és Sulla hívei összecsapnak és Sulla, az optimaták vezére utcai harcokban elfoglalja Rómát. Sulla a Mithridatész elleni háború miatt elhagyja Rómát, ekkopr a popularisok vezetői: Marius és Cinna kerülnek hatalomra. Cinna rémuralmat gyakorol 84-ig amikor megölik. Marius 86-ban meghal.

i.e. 83 Megkezdődik a II. mithridatészi háború, Sulla visszatér Rómába.

Licinius MurenaAsia provincia propraetátora saját ötlete alapján indította el a háborút, hogy Pontoszt kiraboja. A háborút Sulla leállítatta. A háború után a rómaiak rákényszerítik Mithridatészt az első háborúban vállalt kötelezettségek betartására. A háború 81-ben ér véget.

i.e. 82 Sulla diktatúrájának kezdte.

Sulla megpróbálja a köztársasági államformát visszaállítani. Az ez évben kiadott törvényei az állami tisztviselők (magistratusok) hatalmát megnöveli. A populáris párt híveiről készített jegyzékek (proscriptiók) alapján öleti meg az ellenfeleket. 70-ben rendeleteit visszavonják.

i.e. 79 Sulla lemondása.

Sulla lemond és vidéki birtokára vonul vissza. i.e. 74 Kitör a III. mithridatészi háború.

A tét Bithynia birtoklása amelyet utolsó királya, IV. Nikomédész Philopátor, végrendeletében Rómára hagyott. Mithridatész és szövetségese I. Tigranész örmény király egymásután szenved vereséget Lucullus római vezér seregeitől. A háború 64-ben ér véget Pompeius vezetése alatt.

i.e. 73 Kitör a Spartacus felkelés.

Az ókor legnagyobb rabszolgafelkelése veszi kezdetét . A trák gladiátor vezetésével a rabszolgák és a hozzájuk csatlakozott 70000 fős sereg, sorra győzi le az ellenük küldött légiókat. Végül Crassus leveri a felkelést. Spartacus maga is a végső összecsapásban esik el 71-ben.

i.e. 67 Pompeius a kalózok ellen.

Pompeius rendkívüli megbízottként kiírtja a kalózokat a Földközi-tengerről. A kalózok már évtizedek óta szinte megbénították a tengeri kereskedelmet. Pompeius Róában rendkívül népszerű lesz.

i.e. 66 Pompeius befejezi a III. mithridatészi háborút.

Pompeius öt évere teljhatalmat kap keleten, hogy a háborút befejezze. 65-ben hadisarc fizetésre kényszeríti I. Tigranész örmény királyt, majd 64-ben elkergeti Pontoszból VI. Mithridatészt akit 63-ban Boszporoszban megölnek.

i.e. 63 Pompeius Közel-Keleti rendezése.

Felszámolja a Szeleukida-állam maradványait, római provinciává teszi Pontoszt, Szíriát, Kilikiát, a kisebb országok népét a Róma alattvalóivá teszi.

i.e. 60 Az első triumvirátus.

Pompeius, Crassus és Julius Caesar titokban szövetségre lép a hatalom átvétele céljából. Korlátozzák a szenátus hatalmát és egymásközött felosztják a fontosabb provinciákat.

i.e. 58 Megkezdődik Caesar Galliai hadjárata.

Leigázza a gall törzseket,a határokat a Rajnáig tolja előre. Az új provinciát megszervezi. 55-ben és 53-ban behatol Germániába. 52-ben a római uralom elleni felkelést, amit Vercingetorix vezet, leveri.

i.e. 54 Caesar Britanniában.

Julius Caesar csapataival átkel Britanniába.

i.e. 53 Az első triumvirátus vége.

A mezopotámiai Carrhae melleti, parthusok elleni csatában életét veszti Crassus az egyik triumvir.

i.e. 52 Pompeius consullá választatja magát.

Pompeius egyedüli konzullá választatja magát és szövetkezik az optimatákkal Caesar ellen.

i.e. 49 Caesar és Pompeius között háború kezdődik a hatalomért.

Január 1-jén Caesart a szenátus felszólítja, hogy osszlassa fel seregét. Ehelyett Caesar, január 10-én, behatol Itáliába. Ellenfelei keletre vonulnak vissza.

i.e. 48 Pompeius veresége.

Caesar a pharszaloszi (Makedónia) csatában vereséget mér Pompeiusra, aki ezután Egyiptomba menekül ahol meggyilkolják.

i.e. 47 Kleopátra trónra kerülése.

Caesar miután vereséget mért Pompeiusra, a Ptolemaida-dinasztia utolsó tagját, Kleopátrát, ülteti Egyiptom trónjára.

i.e. 46 Julius Caesar naptárreformja.

Ekkor került bevezetésre az úgynevezett Julián-naptár.

i.e. 45 A római polgárháború vége, Caesar egyeduralma.

Caesar marad egyedül a politikai porondon, így ő a római birodalom ura. Róma, névleg maradt köztársaság de gyakorlatilag királyságként működik tovább. Caesar élethosszig dictator, a hadsereg fövezére (imperator), valamint ő lesz Róma főpapja vagyis a pontifex maximus.

i.e. 44 Julius Caesar megölése.

Brutus és Cassius vezetésével a köztársaság hívei megölik Caesart, akit a senatus éppen, királyi címmel akar felruházni. Az újabb polgárháborúban az összeesküvők ellen fordul Antonius, Caesar végrendeletének végrehajtója és Octavianus, Caesar fogadott fia és örököse.

i.e. 43 A második triumvirátus.

Octavianus, Antonius és a galliai helytartó Lepidus, megkötik a második triumvirátust, amelyet népgyűlés törvényesít.

i.e. 42 A köztársaságiak végső veresége.

Makedóniában, Philippinél legyőzik a köztársaságiak utolsó hadseregét, Brutus és Cassius öngyilkosok lesznek. A győztesek felosztják a római birodalom kormányzását: Antonius vezeti Galliát és a keleti területeket, Octavianusé Itália és Hispánia, Lepidusé Africa provincia.

i.e. 40 A római birodalom újrafelosztása.

A triumvirek brundisiumi szerződésben újra osztozkodnak, amely szerint: Antoniusé a keleti rész, Octavianusé a Nyugat, Africa provincia megint Lepidusé.

i.e. 37 Antonius kegyelméből Heródes lesz Júdea királya.