A mű cselekménye és tematikája szerkesztés

Joshua Brown a The Oral History Review-ban megjelent írásában úgy véli, hogy bár a mű témája szempontjából szokatlan a képregény-formátum, „fontos történelmi munka, mely a történészek, különösképpen az elbeszélt történelem kutatói számára egyedi megközelítést kínál a narratív konstrukcióban és az interpretációban”. Brown megítélése szerint Spiegelman a forrásanyagok, elsősorban apjával készített interjúi és beszélgetései összegyűjtése mellett, ezek rendszerezésében és szerves egésszé formálásában is egyaránt, az elbeszélt történelem módszertana szempontjából tekintve, igen szakszerűen járt el. Apja emlékeit kronológiailag rendezetten és összefüggően állította össze.[1]

A Maus cselekménye két párhuzamos történetszálon halad. Az egyik Vladek Spidegelman holokauszt-élményeit eleveníti fel, a másik, mely a képregény kerettörténeteként szolgál, Art Spiegelman, a műben mint Artie, apjával való beszélgetéseit, valamint ezen keresztül kettejük viszonyát mutatja be. Artie megpróbál megbékélni fontoskodó, egocentrikus és zsugori apjával, megérteni őt és azt az övétől merőben különböző világot és élményeket, melyek apja életét és személyiségét formálták. Artie és Vladek nem csak mint az interjút készítő személy és az interjú alanya jelennek meg. Vladek múltja terhei alatt roskadozik, de maga Artie sem érzelemmentes és statikus szereplőként jelenik meg. Az apa múltja és a fiú jelene ily módon szervesen összekapcsolódik,[2][1] mely egybefonódásra Spiegelman a képregény képi világában és szövegében is egyaránt utalásokat tesz.[3]

Apám történelmet vérzik szerkesztés

A Maus első hat fejezetét tartalmazó első gyűjteménykötet az 1930-as évek közepétől 1944 teléig foglalja össze Vladek emlékeit.[1]

És itt kezdődtek az én megpróbáltatásaim szerkesztés

miegymás szerkesztés

Joshua Brown a Maus erősségének elsősorban azt tekinti, ahogyan az kapcsolatot teremt és tart fenn az olvasóival.[1]

Jegyzetek szerkesztés

  1. a b c d Of Mice and Memory
  2. Kaplan, 113. o.
  3. Heer, Worcester, 345–346. o.




  • szerk.: Jeet Heer, Kent Worcester: A Comics Studies Reader (angol nyelven). Jackson: University Press of Mississippi (2009). ISBN 1-6047-3109-5