Szerkesztő:Rendes Kis/Szócikkek egyértelműsítése
- Mottó: "Szócikk szerkesztés = egyensúlyozás a csonk és a koppintás között" (Rendes Kis)
Szócikkek egyértelműsítése
(Logikai funkcióanalízis)
Készítették: @Alensha, Rendes Kis: wiki-önkéntesek
Köszönet mindazon szerktársaknak, akik a különböző vitalapokon tett bejegyzéseikkel hozzájárultak e mű készítéséhez.
(C) A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.
Egyértelműsítő lapok kidolgozottsága szerkesztés
- A mai gyakorlat szerint az egyértelműsítő lapok jellemzően rondák, hevenyészettek, mint egy vasúti resti
- (elnézést kérek az igényes kinézetű egyértelműsítő lapok szerkesztőitől és a rendezett, otthonos vasúti
- restik üzemeltetőitől !)
A Bartók Béla egyértelműsítő lap információtartalma mindössze ennyi:
Bartók Béla: |
Magyarra lefordítva:
Bartók Béla |
Kedves Olvasónk,
|
Idegenkedés silány kidolgozottságú egyértelműsítő lapok látogatásától szerkesztés
Hogy nézzen ki az egyértelműsítő lap ? szerkesztés
Ha szigorúan vesszük, akkor a Bartók Béla szócikkek egyértelműsítő lapjának így kellene kinéznie: Bartók Béla (egyértelműsítő lap)
A szigorúan vétel alatt azt értem, hogy azt akarjuk, hogy az enciklopédiánk "normalizált" legyen, ne legyen benne redundáns adattárolás.
Persze, nyilván segítséget kell nyújtani az olvasónak, hogy melyik linkre bökjön rá.
A teljes normalizáltságnak megfelelő segítség egyedül (folyt. köv.)
Linkről fölpattanó rövid életrajz szerkesztés
- Juteszembe: Ez még béta funkció.
- Akinek a Bartók Béla link* fölé víve a kurzort (egérmutatót), nem pattanik föl Bartók Béla rövid életrajza,
- az pipálja be a "Béta" fülön található "Lapleíró kártya" opciót.
- (Eddig csak 232-en állították be !)
__________________
*) link (egyértelműsítés):
link1 (id. gen.) mn. - széllelbélelt, szeleburdi, hebrencs
link2 (ifj. gen.) fn. - kapocs, hiperhivatkozás
Jelmagyarázat:
* id. gen.: idősebb generáció
* ifj. gen.: fiatalabb generáció
Megjegyzés:
Az id. gen. számára az 1. a főjelentés, az ifj. gen. fölnövekedésével a 2. jelentéstartalom erősödik.
A szócikk lapleíró kártyája azt mutatja, hogy a főjelentést az ifj. gen. igényéhez igazodva állították be.
Az egyértelműsítő tag "leharapása" szerkesztés
@Fauvirt: Ha a címből ki"harapódik" az egyértelműsítő tag, akkor a szerkesztők (legyenek akár regisztrált vagy nem regisztrált) honnan tudják azt, hogy az adott linkeket mivel lehet kékíteni, hogy ne kelljen minden alkalommal leellenőrizni, hogy a folyószövegben található belső hivatkozás jó helyre vezet-e, illetve ha kékítés történik, akkor nem lesz-e zavaró, ha a megjelenő https://hu.wikipedia.org/wiki/Bartók_Béla_(zeneszerző) link kattintás után "csak" Bartók Béla lesz?
@Alensha: Az URL-ben továbbra is a lap tényleges címe látszana. Illetve az is jó megoldás lenne, ha bejelentkezett felhasználó a zárójeles részt is látná, de bejelentkezés nélküli olvasónak csak annyi jelenne meg, hogy Bartók Béla. Ehhez már olyanok véleménye is kellene, akik a technikai háttérben jobban otthon vannak, mert én nem tudom, egyáltalán megoldható-e.
- Ezt a "leharapást" akkor gondoltam, amikor még az átirányító lap létezéséről sem tudtam.
- Akkor még úgy gondoltam, hogy az egyértelműsítő lap, amely logikailag a Bartók Béla,
- fizikailag is a Bartók Béla, csak az "(egyértelműsítő lap)" nevű speciális egyértelműsítő tagot
- valami onnan leharapja.
- Azóta megtudtam, hogy a Bartók Béla (egyértelműsítő lap) fizikailag is létezik, vagyis
- a logikailag egy Bartók Béla a valóságban kettő: egy láthatatlan átirányító lap és
- egy valóban "Bartók Béla (egyértelműsítő lap)" nevű megjelenített lap.
- Tehát a valóságban nem történik leharapás: a böngésző előtt ülő olvasó a (láthatatlan)
- átirányító lap valódi címét látja ("Bartók Béla") és az olvasót mindig "becsapjuk",
- mert sohasem arra a lapra irányítjuk, ahova a link mutat, hanem átirányítjuk az egyértelműsítő
- lapra (ez logikailag helyes, mert annak az egyértelműsítő tagja elárulja, hogy logikailag a
- "Bartók Béla" nevű lapon vagyunk, csak ez a név nem egyértelmű, ezért innen még mindenképpen
- tovább kell mennünk), vagy a főjelentés szócikkre, ahol viszont orrbavág minket a
- "(zeneszerző)"
minősítőegyértelműsítő tag, ami arról árulkodik, hogy nem "a" Bartók Bélához jutottunk, - hanem "az egyik" Bartók Bélához.
- Tehát így valóban aggályos, ha leharapjuk a főjelentés egyértelműsítő tagját, mert akkor annak
- a neve egyezni fog a - fizikailag is létező, láthatatlan - átirányító lapéval.
- Node, kérdezem én: törvényszerű-e, hogy az átirányító lap láthatatlan legyen ?
- Mi lenne, ha a főjelentés maga lenne a látható átirányító lap, amelynek nincs egyértelműsítő tagja ?
- Hiszen a mostani állapotban egy n jelentésű szónak azért kell mind az n jelentését
- kiminősíteni, mert van a lapcsoportnak egy n+1-edik tagja is: a (láthatatlan)
- átirányító lap.
- Igaz, akkor a főjelentésre mutató link mindig zöld maradna.
- Kérdezem én: baj ez ?
- Ott marad a figyelmeztetés, hogy ez a név nem egyértelmű (más szóval, hogy ez a szócikk
- egyértelműsítő lapra mutat).
- Baj ez ?
- Ránézünk: igen, tudom, ez azért zöld mert főjelentés.
- Akkor így a zöld szín volna a "VIP person"-ök rangjelzése. --Rendes Kis beszéljük meg 2015. július 26., 18:56 (CEST)
- Tehát, a kérdés átalakult azzá - ezért lenne jó ismerni az adatbázis-szerkezetet -, hogy kötelező-e
- az átirányító lapoknak láthatatlanoknak lenniük ? --Rendes Kis beszéljük meg 2015. július 26., 19:26 (CEST)
Zöld linkek szerkesztés
- Ez a mondás, hogy "barátkozzunk meg a zöld linkek látványával", nem annyira botrányos, mint első látásra gondolnánk.
- Emlékezzetek vissza, hogy a kollégák, amikor én a szivemhez kaptam, hogy kizöldült a Verona linkem, akkor
- azzal vigasztaltak, hogy "ne törődjek vele, ha a zöld link a főjelentésre mutat, akkor jó az úgy".
- Lehet, hogy tényleg ez a jó megoldás.
- A zöld nem vészjelzés, hanem rangjelzés.
Szócikkek tárolása az adatbázisban (csak informatikusoknak) szerkesztés
A szócikkek tárolására szolgáló adatbázis logikailag 2 entitás:
- szócikkek
- egyértelműsítő lapok
Ezt fizikailag többféleképpen meg lehet valósítani:
- egyetlen adatbázis táblában, ahová úgy a szócikkeket, mint az egyértelműsítő lapokat letároljuk,
- két adatbázis táblában, a fenti bontás szerint,
- három adatbázis táblában, az átirányító lapokat is különválasztva (ebben az esetben az egyértelműsítő lapok és az átirányító lapok táblájában ugyanannyi sor van, ez is mutatja, hogy ezek logikailag valójában 1 entitás) vagy
- egy táblában, a két (vagy három) funkciót - SQL adatbázis esetén - view-kba szétválogatva.
Technikai alapok
- Nem tudom (és szeretném megtudni), hogy a Wikipédia milyen szoftverfejlesztési módszertant használ,
- az én fogalmaim szerint LA system designer vagy system architect lehet.
- Az én vállalati szoftverfejlesztési gyakorlatomban a szoftvertervezés két fő szakaszát a logikai
- rendszerterv, majd a fizikai rendszerterv elkészítésének hívjuk.
- A logikai tervezés eredménye a functional specification, a fizikai tervezésé a system design.
- Amikor azt mondtam, hogy »az egyértelműsítő lapnak logikailag az a neve, hogy "Bartók Béla".«
- akkor a logikai rendszerterv szintjéről beszéltem.
- Azon a szinten ez még egy, csak a következő fázisban döntöttek úgy a Wikipédia fejlesztői, hogy
- a technikai szinten ezt kettéválasztva valósítják meg: szétbontják egyértelműsítő lapra és
- átirányító lapra.
- Ez a döntés nem volt szükségszerű.
- Az egyértelműsítés átirányítását úgy is meg lehetett volna oldani, hogy az egyértelműsítő lapra
- lehet a főjelentésre mutató linket helyezni, ha van ilyen, vagy ezt üresen lehet hagyni és akkor
- a T. olvasó marad az egyértelműsítő lapon.
- mert az a felhasználói felületről nem látszik, és az átirányítás folyamatának tanulmányozásával
- nem is lehet a létezését kikövetkeztetni, hiszen ezt a funkciót (ahogy azt fönt leírtam), másképpen
- is meg lehetett volna oldani.
- Pontosabban, mára mégiscsak kiderült, hogy az átirányítás adminisztrációja nem a felhasználói
- felületről látható lapon zajlik, mert a közelmúltban a Bartók Béla szócikk átirányítása úgy
- változott meg, hogy annak nyoma sem a Bartók Béla (zeneszerző), sem a Bartók Béla (egyértelműsítő lap)
- laptörténetén nem látszik.