Szerkesztő:Resident Art Budapest/próbalap

A Resident Art Budapest galéria és művészeti szolgáltatás a vizuális művészet népszerűsítésének és mélyebb megértésének céljából született meg 2016 elején Schneller János művészettörténész vezetésével.


Misszió szerkesztés

„Művészettörténészként, tanárként, majd később műkereskedőként szerzett tapasztalataim szerint egyre többen foglalkoznak vizuális művészettel, ugyanakkor hiányzik a megfelelő képzőművészeti nevelés és az értő látás tanítása az oktatásból. Célom, hogy a vizuális művészeteket emberközelbe hozzam, másrészt értően bemutassam azoknak, akikhez és akikről szól, megnyitva a kaput a kortárs művészet felé” – Schneller János galériavezető.

Az Andrássy úti lakásgaléria feltörekvő kortárs művészekkel foglalkozik, műteremlátogatásokat és galériasétákat szervez a városban. Célja a kortárs képzőművészeti színtér bővítése, a jelen művészetében való tájékozódás elősegítése, a személyes élmények révén való bevonódás megteremtése, és az érzékenyítés kiállítások, művészeti séták, tárlatvezetések, filmvetítések, művésztalálkozók révén.

A Resident Art Budapest galéria főként fiatal, feltörekvő kortárs művészek munkáit mutatja be egyéni kiállításokon. A bemutatótermi részben pedig a galéria művészeinek alkotásáiból látható állandó válogatás.

A Resident Art Budapest galériához tartozó művészek legtöbbjére igaz az a kijelentés, hogy tradicionális műfajok és progresszív technikák ötvözésével hozzák létre a mai kor kérdéseire reflektáló, személyiségükön átszűrt, sokszor mediális határokat átlépő alkotásaikat.

Séták szerkesztés

Kortárs találkozások a Terézvárosban/Újbudán/a Palotanegyedben szerkesztés

A sétán 3-4 kortárs galéria időszaki kiállítását és egy-egy Budapesten dolgozó művész műtermét vesszük célba, ahol megismerkedünk az alkotóval és készülő műveivel.

A hétről-hétre változó programú sétán 3 különböző útvonalat járunk be: a Terézváros galériáit, a Kálvin tér környéki ún. Palotanegyedet, valamint az újbudai Bartók Béla út kortárs helyszíneit.

A séták péntek délutánonként, kb. 2,5 órát vesznek igénybe. A találkozó helyszíne szerint változó.

Régiségek utcája - antikvitások a Lipótvárosban szerkesztés

A sétán a Lipótváros régiségkereskedéseit, képzőművészeti galériáit, antikvitásait és aukciósházait látogatjuk meg. Szóba kerül a hamisítás, az aukciók világa, az egyes művészeti technikák, a műgyűjtés,

valamint a kutatás és a kereskedelem kapcsolata. Bejárjuk a város legnagyobb pincegalériáját is.

A séták szombatonként 10:30-tól, kb 2 órát vesznek igénybe. A találkozó helyszíne Falk Miksa utca Jászai Mari tér felőli végén, a Columbo-szobornál.

Művészek szerkesztés

Bondor Csilla szerkesztés

Ringatózó csónakok képe körbevágva egy fehér fal előtt. Létrák, magasles, dézsa, kút, szék... egy parasztház puritán tárgyai képekbe fordítva szinte kilépnek a síkból. Dimenziókon átlépő művein Bondor Csilla a leghétköznapibb tárgyakat emeli be művészetébe úgy, hogy a műveken leginkább az időtlenség és az örökkévalóság érződik, miközben az ábrázolt tárgyak megőrzik puritán közvetlenségüket. Bondor Csillát, aki grafikusként indult és később a festészet felé fordult, a közelmúltban egyre inkább az installációkban megjelenő személyes történetek izgatják, melyeket egyetemes szimbólumokat felhasználva, legtöbbször a kiállítás terét a műbe integrálva valósít meg.

Braun András szerkesztés

A minden kategóriából kilógó Braun festészetében egyszerre vannak jelen az op-art formai megoldásai, a pop art hirdetéseket kiragadó, a fogyasztói társadalom motívumait multiplikáló technikája és az a fajta ornamens-szerű díszítőkedv, amely a motívumokat szinte organikus formaképzéssel felfűzve hoz létre semmihez sem hasonlítható négyzetes formátumú és legtöbbször nagyméretű képeket. Az egy-egy fő motívumot sokszorozó képek technikája nem egységes, hiszen alkotás közben a művész egyszerre használ tapétaragasztót, akrilt, olajat, ragasztást és előre gyártott mintákat. Az összhatás: kavargó, vad, erőteljes és magávalragadó profán mandalák, melyek hipnotikusan vonzzák a néző tekintetét. Braun András 2015-ben váratlan hirtelenséggel elhunyt.

Ferenczy Zsolt szerkesztés

A valóságos és képzelt formákból építkező festmények szürreális összhatását a meglepő társítások, a harsány, valószerűtlen színek és a meghatározhatatlan helyszínek adják. A nyolcvanas évek sci-fi sorozat-borítóinak képisége keveredik a fantasy világával és a magyar valóság elemeivel, miközben a képektől az abszurd humor, vagy a képregények világa sem idegen. Ferenczy Zsolt képeiben mindig van némi zavaró, vészjósló, nem helyénvaló hangulati elem, ami ha nem is tudatosul, de érzések szintjén hat a nézőre. Művészete valahol a bad painting, a szürrealizmus és az abszurd határán helyezkedik el.

Kondor Attila szerkesztés

Az ókori architektúrák és a reneszánsz kertek időtlenségét festő Kondor legújabb művein festményeit bemozgatva olyan időben kibomló festmény-animációkat hoz létre, amelyek a vászon felületét pásztázó tekintet egy lehetséges útját járják be. Az időben kibomló művek tekinthetők a meditációnak teret adó alkotásoknak, melyek segítenek a festmények befogadásában és azokon keresztül a mindennapi időből való kilépésben.

Kovács Lehel szerkesztés

A plein air tájképein korunk technikai vívmányait elhelyezve Kovács Lehel olyan valóságosnak ható tájakat hozott lére, amelyeken egyszerre érvényesül a természet fenségessége és a technikai formák csodálata. Festésmódja – a klasszikus festészeti hagyományok eszköztárát használva – konzervatívnak tűnhet. Újabb képein a korábbi témákat és műfajokat elhagyja, és egy sokkal személyesebb festői világot teremt. Mai csendéletein a színeket erőteljesebben, élénkebben használja, a kolorit, a festés öröme és a játék egyre nagyobb szerepet kap. A tárgyak és a mögöttük felnyíló felületek kapcsolata gyakran megszűnik, és olyan érzésünk van, mintha a kopott, mintás, málló falak önálló témaként kelnének életre és vennék át a főszerepet a képeken. A felületek, a hengerelt minták és a roncsolt színfoltok elé helyezett tárgyak megfestésének módjában azonban visszaköszön az a Kovács Lehel korábbi képeiről ismert stílus, amelyről sugárzik a tárgyak részletes, plasztikus, a szemet becsapó ábrázolásának öröme.

Kucsora Márta szerkesztés

Absztrakt festőiségében egyaránt szerepet kap a gesztus és a véletlen, miközben a véletlenszerű hatás legtöbb esetben nagyon is irányított folyamat eredményeként jön létre. A folyadék nyoma a vászon felületén egyszerre áll mimetikus és technikai kapcsolatban az „ábrázolt” jelenséggel. A végeredményben együtt van jelen az organikus formaképzés közvetlensége és a jelenségeket megidéző hasonlóság, amelyek együtt a víz elementáris komplex érzetét hozzák létre a nézőben.

Stefan Osnowski szerkesztés

Hosszú évek óta foglalkozik a fametszet újszerű felhasználásával és a technika nyújtotta lehetőségek kiaknázásával. A táblakép méretűre nagyított metszetek elkészítésekor kizárólag a horizontális barázdák szélességének és mélységének variálásával, valamint a vonalhálózat sűrűségének változtatásával hoz létre különböző tónusértékeket úgy, hogy végig monokróm világban marad. Nyomtatási technikája is eltér a megszokottól, hiszen nem nyomdai prést használ a sokszorosításhoz, hanem egy tenyérnyi üveglencse segítségével manuálisan dörzsöli át a festéket a papírra, megőrizve ezzel a széria minden darabjának látszólagos egyediségét. A fizikai kontaktus, a kézi megmunkálás éppúgy része a koncepciónak, ahogy a témagyűjtés vagy a médium választása.

Romvári Márton szerkesztés

„Új világokat fedezek fel az olajfestészetben. Bár nem tárgyiassággal foglalkozom, ez nem jelenti azt, hogy nem érdekel a valóság. A természet rejtett oldalán kutatom a föld, a tűz, a víz és a levegő elemeiben áramló hullámok sűrű szövetét. Elsőre festményeim egysejtű organizmusoknak, biológiai építőelemeknek tűnnek – Petri-csészébe zárt mikroszkopikus világ. Festés közben egyensúlyt teremtek a tervezett és az improvizált között. A festmény alakzatai új világot tárnak fel a néző képzelete előtt. Sok kísérletezés után találtam rá a lakk-technikára, ami, úgy érzem, a legjobb eszköz annak a vizuális hatásnak az elérésére, amire törekszem.”

Varga Zsolt szerkesztés

A digitális képek világában szocializálódva talán egyértelmű, hogy a festőiséget nagyban befolyásolja a képernyők vizuális világa. Varga Zsolt festészete folyamatosan reflektál a fotóra és a digitális képalkotás nyújtotta lehetőségekre. Változatos anyag- és felülethasználatával látásunk tanult sémáit teszi művészetének központi témájává, miközben folyamatosan kérdéseket fogalmaz meg a frontális nézőpont, a sík felületen létrehozott tér illúziója, valamint a geometrikus síkidomok által keltett hatásokkal kapcsolatban.

Verebics Ágnes szerkesztés

Verebics Ági hátborzongató világában a témák legalább annyira meglepőek, mint a festőiség, amivel megjeleníti őket a vásznon. Az öregített, megfolyt felületek kísérteties hatását a gyakran használt monokróm színvilág fokozza, miközben az állatias emberek és az antropomorf állatok is kényelmetlen érzetet keltenek a nézőben. Festményei napi hírekre, kuriozitásokra, és az online képdömping abszurditásaira reflektálva gyakran kényszerítenek minket arra, hogy elhagyjuk a komfortzónánkat.

Kiállítások szerkesztés

2016 szerkesztés
  • Romvári Márton képzőművész kiállítása - megnyitó: 2016. május 26.
  • Közös nevező - Varga Zsolt és Nagy Benjamin közös kiállítása - megnyitó: 2016. július 7.
  • Tour de Hongire - Kovács Lehel festőművész kiállítása - megnyitó: 2016. szeptember 1.
  • ZOOm - Ferenczy Zsolt  festőművész kiállítása - megnyitó: 2016. október 27.
  • Magas, mély, korlátolt - Bondor Csilla képzőművész kiállítása - megnyitó: 2016. november 24.
  • Megérkezünk - Josef Nadj kollázsai - megnyitó: 2016. december 22.
2017 szerkesztés
  • 80 kollázs - válogatás Braun András kollázsaiból - megnyitó: 2017. február 2.
  • Passage - Stefan Osnowski grafikai kiállítása - megnyitó: 2017. március 16.
  • Napváros - Kondor Attila festőművész kiállítása - megnyitó: 2017. május 18.
  • Egy ismeretlen életmű - Szita István kiállítása - megnyitó: 2017. június 27.
  • Sopianae - olaj monotípiák - Bánki Ákos kiállítása - megnyitó: 2017. szeptember 8.
  • majdnem - Boros Mátyás képzőművész kiállítása - megnyitó: 2017. október 19.
  • A figyelem útjai - Kondor Attila pop-up kiállítása - megnyitó: 2017. december 7.
  • Extended Body - Testkiterjesztés - Verebics Ágnes festőművész kiállítása - megnyitó: 2017. december 13.
2018 szerkesztés
  • Áttetsző valóság - Szabó Ábel festőművész kiállítása - megnyitó: 2018. április 5.
  • ENTRE - átmenet - Stefan Osnowski képzőművész kiállítása - megnyitó: 2018. május 31.