Szerkesztő:Salvador Cabaret/piszkozat

A Csoportról

2006 őszén egy már korábban kezdetét vett út keresztezte négy másik alkotó ember fejlődését, amikor Harsányi Attila vezetésével az akkori Szegedi Nemzeti Színház 5 színésze, úgy döntött megalakítják független színházi társulatukat, Hetek Csoportja néven

A Csoport alkotói tevékenységét a kísérletező, önmaguk emberi-és szakmai határát súroló téma és szövegkönyvválasztás jellemezte és jellemzi ma is. Ez az attitűd és az út melynek üzenete és célja a kultúrák és az emberek közötti párbeszéd megteremtése illetve elősegítése, a társadalmi igényesség és egymásra odafigyelés egy másik gondolkozási mód előhívása a morális és közösségi cél, esetükben a színházi és más társművészeti jelrendszerek adta individuális és művészeti eszközök segítségével.

Tagok

Borovics Tamás - színművész

Gömöri Krisztián - színművész

Harsányi Attila - színművész, rendező

Melkvi Bea - színművész, színésztáncos

Pataki Ferenc - színművész

Előadások

Alina Nelega: Rudolf Hess 10 parancsolata

- monodráma -

Fordította: Anamaria Pop

Címszereplő: Harsányi Attila ( Rudolf Hess )

Rendezte: Tapasztó Ernő

Rendezőasszisztens: Fekete Réka

Díszlet-jelmez: Tapasztó Ernő - Harsányi Attila

Ügyelő: Gheorghe Murean

Fény - hang: Cornel Dume, Ioan Horga

Az előadás az Aradi Kamaraszínházzal co-produkcióban készült.

Szinopszis:

Alina Nelega drámája a nürnbergi perben tényleges életfogytiglani börtönbüntetésre ítélt, zavaros elméjű vezetőt, Hitler helyettesét a náci eszme által űzött, Jézus- és hitvesztése miatt a Führerbe kapaszkodó figurának mutatja hol minden emberségét felemésztett, bűnét látni képtelen állatnak, hol félelemtől földig rogyó sérült léleknek. Harsányi nem kap jelenetről jelentre más maszk után. Rudolf Hessként él együtt a figurával, szenved, néz le ránk fensőbbségesen. Mint Hitler fröcsögi ránk a női nemet elutasító mondatait. Mint gyakorlott szofisztikus, szenvtelen arccal igazolja a rémtetteket. Nyersen marcangol szét húscafatokat, és saját keze is a húsdarálóban végzi. Ő a számító, ˝ínyenc˝ gyilkos, a gyerekkorától kezdve homoszexuális hajlamokat mutató kéjenc, aki fekete papi zubbonyában, magát tisztának s ártatlannak gondolva, öngyilkosságra készül. (Szoboszlai Annamária - Ellenény)

Az előadás időtartama 1 óra - szünet nélkül. [1]

Fernando Arrabal: A tricikli

színmű - abszurd dráma ( 2 felvonás )

Írta: Fernando Arrabal

Fordította: Fábri Péter

Szereposztás:

Apal: Borovics Tamás

Climando: Pataki Ferenc

A fuvolás öreg: Gömöri Krisztián

Mita: Melkvi Bea

Rendezte:- Harsányi Attila

Díszlet:- Harsányi Attila

Időtartam: 2 óra - 1 szünettel -

Jogdíj közvetítés: Hofra Kft. engedélyével jött létre.

Szinopszis:

˝- Mi történt? - Gyilkoltunk! - Most mit csinálsz? - Alszom, amíg nem jönnek értünk!˝

Climando és Apal párbeszédének egy kis részlete a darab vége felé.

Hogy melyik darab? A tricikli! Az mi? Fernando Arrabal spanyol származású francia író műve alapján, Harsányi Attila által rendezett két felvonásos színdarab! Magyarországi ősbemutató!!

A cselekmény akár napjainkban is játszódhatna bármely nagyobb város területén. A történet főbb szereplői a társadalom legalján tengődő figurák. Közülük hárman, Apal, Mita, Climando több éve együtt csavarognak különböző városokban. A negyedik ember a Fuvolás öreg, a mindig aktuális helyszínen hozzájuk csapódott, nem tudni mit akar a barát. A pénzes pacák, az pénzes pacák, a rendőrök, azok rendőrök, nincs bennük semmi különös. Ebben a városban kb.: egy éve tartózkodnak. Egyetlen értékük és egyben megélhetési forrásuk a Tricikli. Ezen szállítanak gyerekeket a város nagyobb parkjaiban, illetve szórakoztatják őket különböző műsorokkal. Ám így is alig keresnek valamit. Még a tricikli parkolási díját sem tudják kifizetni, s mivel félnek, hogy elveszik tőlük, megölnek egy embert. Bűnhődésük elkerülhetetlen. Arrabal a létezés titkát kutatva hőseit olyan szituációkba helyezi, ahol ezek gyermeki együgyűséggel cselekszenek, hasonlóan a tényleges gyerekekhez, aki nem ismervén a világ morális törvényeit, vagy, mert túl hirtelen szakad rájuk e törvények tudata, gyakran szorongás, rémület keríti őket hatalmába.

A tricikli valójában arról a belső hitről, lelki tartásról szól, amelyre minden korban szükségünk van a túléléshez

Fernando Arrabal spanyol származású francia író (1932) e művét soha nem játszották még eddig Magyarországon.

A darab bemutatása tehát ősbemutatónak számít.

A Triciklit 1958-ban mutatták be Madridban. Most öt fiatal szegedi színész Hetek csoportja néven szeretné pótolni ezt a hiányt.

Magyarországi Ősbemutató: Szeged, 2007. április 1, Szegedi Kisszínház, Hetek Csoportja [2]

Móricz Zsigmond: A Zördög

színmű - népi nemijáték három felvonásos, huncut paraszt-tréfa

Ördöngős pajzánságok, avagy variációk egy témára

- az előadást 18 éven felülieknek ajánljuk -

Szereplők:

- Koncz Gábor (Kossuth-díjas, Érdemes-művész) - Borsos Bea - Melkvi Bea - Borovics Tamás - Gömöri Krisztián - Horváth Gábor - Janik László - Tanács István és a Hóra Színház táncosai - Szurdi Zsolt és zenekara

Rendezte:Harsányi Attila

Az előadás időtartama: 2 óra - 1 szünettel -

Szinopszis:

Csak tizennyolc éven felülieknek szól a darab - figyelmeztetnek a pajzán népies játék alkotói. Bár az előadásban nincs meztelenkedés, csak térdig érő bugyogók, mégis át van szőve erotikával. A három Móricz-egyfelvonásos három különböző életkorú pár szexualitáshoz való viszonyát mutatja be. A Dufla pofon egy nászéjszakáról szól. A Zördög kérdése : vajon a szép, vagy a csúnya asszony csalfább-e. A Lélekvándorlás pedig egy idősebb házaspár hiedelmekkel teli, szomszédokkal kacérkodó életét mutatja be.Szemérmetlen mesék, pajzán történetek szűzhártyabomlasztásról, bugyogókorcokról és asszonytapogatásról aligha idézhetnénk az előadás szövegéből, hiszen nyomdafestéket nem tűr a szókimondása. A Móricz Zsigmond novellái nyomán átdolgozott három egyfelvonásos jelenet és a vajdasági gyűjtésből származó felnőtt népmesék sajátos egységet alkotnak : leplezetlen nyíltsággal és sok-sok humorral mutatják be, hogyan is gondolkodott férfiról, nőről, szexualitásról a századforduló magyar parasztsága. A különböző jeleneteket egy lakodalom karneváli paródiája foglalja egybe, előre sejtetve : itt minden történet ugyanarról szól csak másképpen.

˝Semmi sem idegen számomra, ami emberi˝ /Koncz Gábor/ [3]

Hangya küzdj és bízva bízzál!

avagy amelyik probléma nem oldódik meg magátólaz nem érdemes arra, hogy megoldjuk.

- kabarétréfák ala carte -

Műsorunk vezérfonalát, így címét is La Fontaine, A tücsök és a hangya című meséje ihlette. Hát igen, kérem. A hangya meg a tücsök. Ez a páros úgy összenőtt mindannyiunk tudatában, mint Hacsek és Sajó, Stan és Pan, Kohn és Grün vagy Süsü és Bodrogi. Összeállításunkban is ennek a két típusnak egyfelöl: az egész életét végigdolgozó, minden izmát megfeszítő, építő ember, másfelöl meg: a bohém, individualista, a költészet és a szépség hatalmában hívő, alkotó egyén örök konfliktusát és feloldhatatlannak tűnő problémáját szeretnénk illusztrálni, néhány etüd-szerű példával. Az előadás visszaröpít az 1900-as évek kávéházi miliőjébe. Klasszikusnak számító kabarétréfák, novellák és jelenetek kerülnek színre. Szerzők : Karinthy Frigyes, Nóti Károly, Örkény István, Molnár Ferenc, La Fontaine, Hajnóczy Péter

Szereplők:

- Melkvi Bea - Borovics Tamás - Pataki Ferenc - Gömöri Krisztián - Harsányi Attila

Rendezte:Harsányi Attila

Az előadás időtartama: 50 perc [4]

Slawomir Mrozek: Nyílt tengeren

- abszurd dráma -

Fordította: Kerényi Grácia

Rendezte: Harsányi Attila

Szereplők:

- Harsányi Attila - Gömöri Krisztián - Borovics Tamás - Pataki Ferenc

Szinopszis:

Mrozek darabja azokról az erőkről szól, amelyek hierarchikus ˝társadalommá˝ teszik az együtt élő emberek ˝közösségét˝ olyanná, ahol az egyik ember uralkodik a másikon, ahol ezt az uralkodást a szolgalelkűség alapozza meg, és ahol az ésszerűség ellentétben áll a világ könyörtelenségével. A világéval, ahol az éhség miatt mindenképp lennie kell áldozatnak, akit bármely ideológia nevében fel lehet falni. A szabadság, testvériség és egyenlőség elve azonos a vele szemben álló önkényuralom mozgató erejével: legyen demokrácia vagy diktatúra, mindenképp az erős uralkodik a gyengén, a hazugság megöli a tisztaságot, a kövér felfalja a kicsit.Abszurd dráma, amely azt kívánja érzékeltetni, hogy az elidegenedett társadalomban már nincs mód arra, hogy az emberek megértsék egymást (lásd: Idegen szavak és kifejezések szótára). Nahát, ennek nagymestere, guruja, lámája, pápája Slawomir Mrozek. Olyan előadást kívántunk létrehozni, amelyet ha látna, azt mondaná: Így igen, VÉGRE!

A nyílt tengeren három tutajon vergődő ember története, akik arról tanakodnak ,melyikük legyen az, akit a másik kettő felfal. Természetesen egyikük sem hajlandó önállóan feláldozni magát. Elkezdenek tehát a modern világ eszközeivel harcolni: kampányolnak, manipulálnak, szavaznak, érvelnek a diktatúra és a demokrácia valamennyi eszközével. A kezdetben egyenrangúakból álló csoportból kiválik egy vezér, akinek lesz talpnyalója, ők ketten szépen szisztematikusan eltiporják a gyenge harmadikat. A közbeszóló alakok csak arra jók, hogy egy-egy pillanatra megingassák a kialakult hierarchiát, de felborítani nem tudják.

˝Rendezőként a kisember és a hatalom közötti jéghideg mechanizmus érdekelt a legjobban. Hogyan képes a hatalmat megkaparintó a rendelkezésére álló valamennyi eszközzel eltiporni, megalázni és föláldozni az alárendeltet a saját demagóg céljai érdekében. A hatalom, ha kigondol valamit, semmi sem állhatja útját. ( lásd: TÖRTÉNELEM!) Szomorúan kell kijelentenem, hogy a darab valóságosabban mutatja be a társadalom mindenkori szerkezetét, mint azt naivan képzeljük.˝( Harsányi Attila )

Az előadás időtartalma: 1 óra, szünet nélkül

Az előadás a Diogenes Verlag AG és Kerényi Grácia örökösei engedélyével, a Hofra Kft. közvetítésével jött létre. tartalom_lezaro_kocka.jpg [5]

Ki látott engem? - Ady Endre-est

Az Ady-estünk gerincét a költő azonos című verse adja, melynek kérdéseire, Ady verseivel és publicisztikáival válaszolunk.

Szabad-e engem hidegen megértni?Szabad közönnyel előlem kitérni?(Ady Endre: Ki látott engem? r.)

Előadja:

- Melkvi Bea - Harsányi Attila

Zenei kíséret:

- Kőrösi Györgyi (gordonka)

Közreműködik:

- Gömöri Krisztián

Hangfelvételről:

- Seress Zoltán

Nincs választóvonal a versek tolmácsolói és a befogadók között. A művészek így közvetlenül láthatóak, érzékelhető minden rezdülésük. Ez sem cél nélkül történt így, hiszen Ady Endre költői attitűdjének egyik nagyon fontos eleme éppen a küldetésesség a szembenállás vállalásával is, a mégis-morál. (Tóth Péter)

Az előadás időtartama: 50 perc [6]

Más is Örök! - Juhász Gyula-est

Vajon hány verset tudnánk felsorolni Juhász Gyulától, ha egyetlen Annának szóló sem lehetne közöttük?

Írt-e mást is ez az ember, mint e reménytelen és választalan, búsongó szerelmes szózatokat?

Anna neve egyáltalán nem hangzott el, így egy teljesen más művész mutatkozott meg. Az estet kísérő filmen a mindig hátulról látszó Juhász Gyula fekete kabátban, kalapba és sétapálcával járt-kelt a mai Szegeden, ellátogatva élete fontosabb állomásaira. Mert nem csak Anna, hanem az emberi butaság, gőgösség, korrupció, érzéketlenség, szakmaiatlanság, az egymáson átgázolás, a szeretni és elfogadni nem tudás is ÖRÖK.

Előadja:

- Harsányi Attila - Melkvi Bea - Gömöri Krisztián

Videó-installáció: Szögi László, Czapovits Vica

Időtartam: 50 perc [7]

Kassák Lajos: A ló meghal és a madarak kiröpülnek

Kassák költészetének talán legfontosabb darabja a viszonylag pályája elején írt nagy önéletrajzi műve. A költemény először Bécsben, a költő és Németh Andor szerkesztésében megindított 2x2 című folyóirat első és egyetlen számában jelent meg 1922-ben. Ez a közlés merőben eltér a mű minden további közlésétől, és ennél fogva fordításaitól is.

Előadja: Harsányi Attila

,,Harsányi Attila felmutatja a keresni merészelő, kérdezni bátorkodó és cselekedni sem átalló művészt.˝ (Balogh Róbert)

Az előadás időtartama: 40 perc [8]

Meddig még?! - előadói est - Hervay Gizella és Szilágyi Domokos verseiből Az előadás állásfoglalás a háború, az erőszak ellen, és az emberi méltóság megőrzésének fontosságára hívja fel a figyelmet!

˝Az ember rendszerint a törvényes felelősség szemszögéből tekint az igazságra. Elutasítja azt, hogy a másik ember vétkét magára vegye. Ezerféle módon igazolhatjuk önmagunkat, de ha őszintén megvizsgáljuk szívünket, meg fogjuk látni, hogy nem vagyunk vétlenek. Részben mi is felelősek vagyunk a világban tapasztalható rosszért. Szeresd felebarátodat, mint tenmagadat! Ez pedig azt jelenti, hogy mindnyájunknak külön-külön a saját létébe zárva kell és lehet is hordoznia az egész emberiséget. Így mindazt, ami a világban rossz, nem úgy fogadjuk majd, mint valami rajtunk kívülálló dolgot, hanem úgy, mint amiben mi is részesek vagyunk, és akkor a rosszal, a kozmikus rosszal való küzdelmet önmagunkban kezdjük.˝(Részlet Sziluán sztarec tanításaiból)

Előadják:

- Melkvi Bea - Harsányi Attila

Az előadás időtartama: 50 perc [9]

Utolsó hónapok - József Attila-est

Verses-est József Attila Kozmutza Flórával folytatott levelezésének felhasználásával

˝1962.június József Attilával való ismeretségünk történetét kell leírnom. Bármennyire félek, és irtózom attól, hogy legtitkoltabb érzelmi életem nyilvánosságra kerüljön, mégis le kell írnom. Főleg azért, mert régi mendemondák, vádak, rágalmak még ma is keringenek körülöttünk. Családom van, őket is érinti.Nem akarnék semmiféle életrajzi-regényesítő módszert használni, olyat nem is vállalhatnék, az művészeti alkotás.˝( Kozmutza Flóra)

Előadják:

- Melkvi Bea - Harsányi Attila - Gömöri Krisztián

Az előadás időtartama: 50 perc [10]

Jean Cocteau: Emberi hang

- monodráma -

Írta: Jean Cocteau Fordította:Harsányi Zsolt

Szereposztás: A Nő: Melkvi Bea Rendezte: Harsányi Attila

Az előadás időtartama: 50 perc - szünet nélkül -Az előadás a Kép-Szín-Ház Alapítvány és az Aradi Kamaraszínház közreműködésével készült el. Az előadás a jogtulajdonos engedélyével, az SACD és a Hofra Kft. közvetítésével jött létre.

Szinopszis:

A szerzőt egy elkapott telefonbeszélgetés emléke, a hangok különös komolysága, a csöndek örökkévalósága késztette a darab megírására. Mindig szemére vetették, hogy túltechnikázza darabjait, ezért a legegyszerűbb formát választotta: egy szoba, egy személy, a szerelem, és a modern élet banális kelléke: a telefon. Meg kellett festeni egy ülő nőt, nem egy intelligens vagy egy buta nőt, hanem egy névtelen nőt, és kerülni az elevenséget, az egymásba kapcsolódó párbeszédeket, egyszóval mindazt a színházat utánzó színházat, amely mérgező, nyúlós és alattomos módon tolakodott a valódi színház helyére. A dráma alkalmat ad a színésznőnek, hogy két szerepet játsszon. Az egyiket, amikor ő beszél, a másikat, amikor ő hallgat, és érzékelteti annak a láthatatlan személynek a jellemét, aki a csenden keresztül nyilatkozik meg.

Azt mondják, minden nagy veszteség egy kis halál. Ami élt, amiben hittünk, meghal. Ebben a darabban meghal egy szerelem. Ha meghal egy kapcsolat, azzal együtt meghal egy egész. Egy felépített élet hal meg, a maga rendszerével, szabályaival, levegőjével, napi tennivalóival. Abban, akit otthagynak, meghal a remény. Márpedig a remény az, ami életben tart.

Milyen az az állapot, amikor minden, ami addig igaznak tűnt, tehát ami maga volt a valóság, megszűnik?

Milyen a halál?

Azt is mondják, hogy életünk utolsó pillanataiban, utolsó másodperceiben lepereg előttünk életünk minden fontos pillanata, döntése, és hirtelen meglátjuk a valóságát annak, amit éltünk. Ez az utolsó pillanat tehát maga az élet, ha úgy vesszük: mert akkor dől el, hogy békével rendezheti a számlát az ember, és boldogsággal tölti el, amit itt kapott, mint vagy valami hazug illúzió volt, amit életnek hívott addig.

Cocteau úgy írta meg a darabot, hogy egy ember van jelen, mégis beszélget, mintha telefonálna. De vajon kivel?

Ez az egy ember: a NŐ.

Ez a beszélgetés pedig az a bizonyos utolsó pillanat.Pillanat, és mégis egy életet beszél el, ahogy kibontakoznak történetek, álmok, döntések miértjei. A beszélgetés pedig csodálatos képzettársítások, megszemélyesítések, behelyettesítések sorozata, és addig talán soha föl nem tett kérdések láncolata vívódás, egy küzdelem, amit az igazság kibogozásának vágya hajt.

Olyan, mint egy krimi: egy nagy rendrakás, amely csak akkor bevégezhető, ha már minden a helyére került.

A Nő tehát kivel beszélget? [11]